right

A kudó japán önvédelmi küzdőrendszer, amely nem szorul egyetlen stílus keretei és szabályai közé, s számos harcművészeti ág technikáit alkalmazhatja. A kudó rugalmassága és realisztikussága folytán óriási népszerűségnek örvend, nem csak Japánban. A stílus rohamosan terjed világszerte.

A sportágat régebben úgy ismerték: Kakuto Karate Do Daido-juku. Megalapítója a híres japán mester, Azuma Takasi, aki jelenleg a megtisztelő „Dzsukucsó” nevet viseli. Ma a kudót az összes kontinens közel harminc országában gyakorolják.

A kudóról általában

A japán harcművészet-ek nem csak a K-1, de a kudó (空道) kapcsán is összefonódtak. A kudó, más néven daido dzsuku (大道塾) jelentése „üres út”. Eredete nem túl messzire vezethető vissza; kialakulása egy érdekes fordulatnak köszönhető, mikor a kjokusin karatet gyakorló Azuma Takasi (jelenleg a tiszteletbeli dzsukucsó (塾長)nevet viselő, nyolc danos, stílusvezető nagymester) javaslatot tett a számára elavultnak tűnő harcművészet fejlesztésére mesterének, Ójama Maszutacunak, aki azonban ezt visszautasította. Azuma azért akarta továbbfejleszteni, mert észlelte, hogy saját stílusuk többnyire csak japán rendszereken belül sikeres. A nyugati vagy más, nem japán küzdősportokkal szemben viszont kevésbé, vagy nem mindig állta meg a helyét. Ez abban gyökerezett, hogy a kjokusin karatéban nem lehet fejre mért ütéseket leadni, és nem használhatóak dobástechnikák. Ezért Azuma a thai bokszot, a dzsúdzsucut, a cselgáncsot, és az orosz szambót egybeolvasztotta már meglévő stílusával, így létrehozta a tradicionális MMAt. A kudó versenyszabályai nagyban eltérnek a K-1-étől, hiszen, ugyan van benne nyílt, súlycsoportokra való tekintet nélküli kategória, azonban mindennek megvan a maga kritériuma. Például egy hetven kilós versenyző, ha szembe kerül egy nála kétszer akkora vetélytárssal, alkalmazhat ellenfelén alapvetően tiltott technikákat.(hererúgás). A stílus különleges ismertetőjele a fejvédő használata és a szeiken védő, valamint a boksz-kesztyű tiltott viselete. Gyakorlatilag minden technika megengedett, leszámítva a gerinc álló helyzetből való támadását. Mivel fejprotektort viselnek a versenyzők, fejelhetnek, könyökölhetnek, fogásból támadhatnak és térdelhetnek, valamint dobhatják egymást. Ha a földre kerülnek, a földön fekvő partner támadása is megengedett, még akkor is, ha a másik küzdőfél állva marad. Ez természetesen fordítva is igaz. Ellenben, az alul lévő fejére ütni kizárólag körkörösen megengedett. További engedélyezett technikák a gerincfeszítés, háromszögtechnikák, fejprések, feszítések, fojtások – hogy csak legkülönlegesebbeket említsük. A kudót leginkább a formagyakorlatok hiánya különbözteti meg más karate stílusoktól. Az alapítója szerint, ezek szükségtelenek a harchoz és a mindennapi élet viszontagságainak legyőzőséhez. Habár 1997-ig a szigetországon kívüli versenyzők számára tiltott volt a kudó, később felismerték, hogy egy nyugati elemekkel kombinált keleti sportról van szó. Felismerték, hogy ezt a sportot megtanulni vagy fejleszteni, csak külföldi sportolók által lehet. Noha az irányzat maga japán, mégis kitárt egy kaput a Nyugat felé. Az változást eredményezett a bajnokok nemzetiségeinek összetételében, ugyanis fizikai adottságaik miatt a japán versenyzők alulmaradtak a nyugati versenyzőkkel szemben. Ennek okát abban is kereshetjük, hogy a kudó egy még kiforratlan, fiatal stílusirányzat, ami magában rejti a jövőben a tökéletes fejlődés lehetőségét. Magyarországon és egyaránt a világon egyelőre nem túlzottan elterjedt harcművészet a kudó, amit az is befolyásol, hogy ez egy nonprofit sport, ami azt jelenti hogy, pénzjutalom a versenyeken nincsen, ezért a küzdők kevésbé motiváltak.

Eredet Az alapító: Azuma Takasi.

A daidodzsuku, vagy más néven a kudó nevű harcművészeti stílust 1981-ben alapította Azuma Takasi. Azuma 1977-ben bajnokságot nyert full kontakt kjokusinban, ám néhány évvel később – stíluson kívül – megalapította Japán Honsú szigetének északi részén fekvő Szendai-ban a daidodzsuku szervezetet.

A daidodzsuku szó szerinti fordításban annyit tesz: "nagy út". Olyan technikák gyűjtőstílusa ez, amelyek akkoriban nem voltak jelen a full kontakt karatéban. Azuma 3. danos fekete öves dzsúdósként, 4. danos kjokusin mesterként felismerte: mekkora lehetőségek vannak egy új, hibrid harcművészetben, amely nem szorul egyetlen stílus keretei és szabályai közé, amely számos harcművészeti ág technikáit alkalmazhatja. Ekkor 1980-at írtunk, és megszületett a daidodzsuku. A '80-as évek végére a stílus számos technikát átvett a muay thaiból, az ökölvívásból, a dzsúdzsucuból, a szambóból, a kungfuból, a birkózásból és más harcművészetekből is. Minden adaptált fogáson finomítottak, ha kellett, saját szempontjaik szerint változtattak Azumáék.

A daidodzsuku egyik alapvető célja, egy olyan küzdőstílus megalkotása volt, amelyben a valósághű, full kontakt harcot oly módon lehet alkalmazni, hogy azt a lehető legkisebb mértékben korlátozzák a fighterek biztonságát szavatoló szabályok. Azuma egy olyan stílust alkotott, amelyben számos támadó és védekező technika kapott helyet, ahol a fejelés ugyanúgy megengedett, mint a fejre ütés, könyökhasználat, cselgáncs dobások, dzsúdzsucu fojtások, álló- és földharc technikák. A daidodzsuku 1981-ben mutatkozott be a nagyközönségnek a Hokutoki Karate Bajnokságon.

Az eredeti Kakuto Karate Daidodzsuku, vagy Kombat Karate Daidodzsuku elnevezést később megváltoztatták, hogy még inkább kifejezze a stílus egyedi jellegét. 2001-ben az alapító és elnök Azuma Takahasi sajtótájékoztatón jelentette be: az új MMA-stílus nevét kudóra változtatják. Az átnevezéssel megnyílt az út a stílus előtt, hogy immár a hivatalos japán szervek is elismerjék, mint harcművészetet, csakúgy, mint az aikidót, cselgáncsot, vagy a kendót. A kudó és daidodzsuku elnevezések világszerte szerzői jogi védelem alá esnek, a stílus minden instruktora, brand chief-je a Nemzetközi Kudó Szövetség (K.I.F.) által minősített harcművész.

A kudó hivatalos versenyruhája A kudó versenyzők kjokusin karate gi-t viselnek, amelyet a biztonság és egészségmegőrzés érdekében számos protektor egészít ki. MMA-kesztyűk, egyedi speciális szivacs-sisak áttetsző műanyag arcmaszkkal (a fejelések tompítására). A sisak viselése teszi lehetővé, hogy olyan full koncakt technikákat is lehet alkalmazni, mint máshol sehol: pl. fejelés, könyök .

A kudó célja A kudó nem csak a fizikai erő növelésére, hanem a mentális erő megszerzésére, szellemi határaink kiterjesztésére is törekszik. Magában hordozza a konfuciánus értékeket úgy mint: a bátorság, önuralom, kedvesség, könyörület és segítségnyújtás a gyengéknek és az elveszetteknek. Nem utolsósorban az etikett legfontosabb elemeit: a szülőtiszteletet, az előzékenységet és az engedelmességet az idősebbek és a rangidősek részére. A kudó sok más japán harcművészethez hasonlóan, egy olyan társadalmi jellegű fizikai és mentális neveltetést biztosít, melynek célja, hogy a gyakorlói akár férfiak, akár nők ennek gyakorlásával hozzájárulhassanak az előbb említett értékek elsajátításához és egy jobb, békésebb társadalom kiépítéséhez.

Mit jelent a kudó? Miért gyakoroljuk? Egy alapvető célja a harcművészek színe-javának, különösen a budóban (dzsúdó, karate, kendó, aikidó, kudó, stb.), hogy az ezt gyakorlók megeddzék elméjüket és testüket, hogy erősebbé váljanak és hogy felhasználva a megszerzett tudást és képességeket az emberi társadalom fejlesztésére fordítsák. A már jól ismert "do" kifejezés a budón belül nem jelent mást, mint az életutat, az utat, melyen élete során az embernek végig kell mennie és maga dönti el, hogy letér róla, vagy követi tovább. Továbbá egy nagyon jó módja a fiatalkor kiművelésének, hiszen a későbbi esetleges nehéz időkben, majd könnyebben vehetők az akadályok, vagy az adandó problémák a mindennapi életben vagy más területeken is, mikor sor kerül rájuk. Emellett a budo szellemében bátran állítható, hogy a mai nevelés már-már a hanyatlás szélén áll, de az állandó edzésekkel és gyakorlással fegyelem és önfegyelem teljes mértékben elsajátítható. Ezért van az, hogy hajlamosak vagyunk félreértelmezni a budót és annak értékeit és megesik, hogy könnyen összetévesztjük egy filozófia nélküli, nyers erőszaktól túlcsorduló, brutális sporttal. A kudó szó első szótagjának a "ku" jelentése az üresség. Az ég (szora) másik jelentésében üresség szó és az út írásjelét vegyítve, született meg tehát a kudo, azaz kudó.

A ku (空) három filozófiai eleme 1. A múlandóság és az üresség életszemlélete mudzsó kan (無常観)

Más szóval, minden ami valamilyen formában létezik, egyszer megváltozik, vagy megsemmisül, így az ezekhez való kötődés kerülendő.

2. Egymásrautaltság szógo izon (相互依存)

Minden dolog csak azért létezik, mert függ egy másiktól. Ennek következtében az önelégültség és a nagyképűség úgyszintén két olyan dolog, melynek táplálása mérgezi az elmét és a társadalmat, tehát kerülendő.

3. Elfogulatlanság, pártatlanság, semlegesség fuhen futó (不偏不党)

Minden amit célul kitűzünk magunk elé, kellő kitartással és komolysággal véghez vihető. De ahhoz, hogy szabadok legyünk, nem szabad ragaszkodnunk bizonyos dolgokhoz, akár az élet mindennapos problémáiról legyen szó, vagy találjuk magunkat szemben bizonyos előítéletekkel, nem lehetünk elfogultak. Törekednünk kell a pártatlanságra és az egyoldalú dolgok helyett, inkább más szemszögből nézve is meg kell vizsgálnunk dolgokat. A fent említett első kettő vezet a harmadikhoz. Ez a perspektíva fejezi ki a nyitott elméjűséget Azuma nagymester szerint. De az említettek , pontosan nem is az egoizmusra vagy a túlzott elbizakodottságra utalnak, hanem jelentésük magába foglalja a nyitott elmét a nagylelkűséggel, az alázatosságot amely egy robusztus hiten alapszik. "A "do 道" része a kudónak és az életútra mutat rá. Ezért azok, akik a kudót választják az életútjuknak, e három elv szerint kell élniük és nevelkedniük. Vagyis, ha akármilyen nehézségekkel is találjuk szembe magunkat, mindig pozitívan kell szembenéznünk velük és soha nem kerülhetjük el a kihívást azért, hogy megtalálhassuk a végső igazságot."

(Azuma Takasi nagymester, a daidodzsuku alapítója)

A kudó övvizsgarendszere és szintjei Fehér öv :(legalacsonyabb kjú nélküli övfokozat, ami vizsga nélkül kapható) 10. kjú: lila öv 9. kjú: lila öv 8. kjú: kék öv 7. kjú: kék öv 6. kjú: citromsárga öv 5. kjú: citromsárga öv 4. kjú: zöld öv 3. kjú: zöld öv 2. kjú: barna öv 1. kjú: barna öv (legmagasabb kjú-övfokozat) A következő öv megszerzésének feltétele, a megfelelő erőnléti illetve technikai szint elérése. Továbbá meg kell, hogy legyen az edzéseken eltöltött aktív edzésidőtartam. Magasabb fokozatokra a kötelező események (versenyek, bemutatók, szemináriumok)-on elért eredmény, illetve részvétellel lehet vizsgakérelmet beadni. Az első dan (fekete öv) megszerzése után, egészen a 10. dan fokozatig van lehetőség a szintlépésre. 2. danra két, 3. danra három és további szintenként mindig plusz egy évvel több kivárási idő van.

A vizsga részei

Kihon Keiko A tanult technikákat kell bemutatni, helyből. Rúgások, ütések, védések. Célja, hogy lemérjék a gyakorló egyensúlyának szilárdságát, illetve a megfelelő testtartás és összhangot a technikák bemutatásakor. (Pl.: Ütésnél a láb, a csípő és a váll megfelelő szögben van-e? stb.)

Ido Keiko

Az alap technikák bemutatása, de itt már mozgásból kell végrehajtani. Citromsárga övtől a haladók már ütés-rúgás kombinációkat mutatnak be.

Jakuszoku Kumite Egy támadó és egy védekező fél egymással szemben felállnak és meghatározott technikákat mutatnak be. Ahogy magasabb szintre kerülünk, úgy válik egyre szabadabbá és sokszínűbbé a technikák repertoárja. A vizsgagyakorlat célja, hogy lemérjék, a vizsgázó megfelelően veszi e fel a távolságot, a technikák formájának helyessége és a védelem ellenőrzése.