A metodizmus protestáns vallási irányzat, amely a 18. században keletkezett Angliában egy anglikán teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. A metodista egyházak 2020-ban több mint 80 millió tagot számlálnak világszerte,World Methodist Council: Our World Wide Church Family közös világszervezetük a Metodista Világtanács. Több részre tagolódik; a közösségek között a legnagyobb önálló egyház az Egyesült Metodista Egyház (United Methodist Church), amelynek a Magyarországi Metodista Egyház is tagja.
Történet A metodisták eredetileg csak egy belső megújulási mozgalmat képeztek az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a komolyság és módszeres (metódus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A 18. század végén különült el az anglikanizmustól.
A Wesley-féle ébredés
Az 1720-as évek végétől széles körű ébredés kezdődött el Angliában, Charles Wesley és George Whitefield vezetésével, akik az anglikán egyház papjai voltak. A „Szent Klub”-hoz (Holy Club) rövidesen csatlakozott John Wesley is, aki a csoport vezetője lett.Lakatos Judit: A metodista mozgalom megindulása és története Eszközök lettek abban, hogy sokan elforduljanak bűneiktől, és Isten kegyelmével felruházva az Ő szolgálatába álljanak. A mozgalom jellemzői a laikus igehirdetők, bizonyságtételek, fegyelem és buzgó tanítványok csoportjai voltak. Ezek a csoportok „társaságok”, „osztályok” és „kis csoportok” néven váltak ismertté. Egy olyan lelki megújulási mozgalom volt ez, amelynek előfutárai között szerepelt a Philip Jacob Spener nevével fémjelzett német pietista mozgalom, a 17. századi angol puritanizmus és a Jonathan Edwards pásztor-teológus által leírt új-angliai lelki ébredés.
A nagy ébredés Wesley-féle szakaszának három főbb teológiai ismertetőjele volt: újjászületés kegyelemből, hit által; keresztyén tökéletesség vagy megszentelődés, szintén kegyelemből, hit által; és a Szentlélek bizonysága az elnyert kegyelem bizonyosságáról. John Wesley az általa képviselt teológiai látásmódban külön hangsúlyt fektetett a teljes megszentelődésre, mely Isten kegyelméből még ebben az életben lehetséges. Az angol metodizmus korai missziós tevékenysége során világszerte elkezdte terjeszteni a fenti teológiai tételeket.
Wesley után John Wesley halála után (1791), a körülmények kényszerítő hatására létrejött az Angol Metodista Egyház, majd más országokban is sorra alakultak metodista egyházak: az Egyesült Államokban még Wesley életében, 1784 karácsonyán alakult meg az első önálló metodista felekezet, a püspöki rendszerű Püspöki (Episzkopális) Methodista Egyház, mai nevén Egyesült Metodista Egyház.
A 19. században a közösségben több szakadás is bekövetkezett.Világvallások A-Zs (2009) Amerikában 1816-ban létrejött az Afrikai Metodista Episzkopális Egyház és 1820-ban az Afrikai Metodista Episzkopális Sion, amelynek ma több millió híve van.
Angliában is szakadás következett be soraikban, de itt 1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak (→ Angol Metodista Egyház).
1881-ben létrehozták a Metodista Világtanácsot, amely ma 138 országban 80 tagfelekezetet foglal magába, amelyek együttesen mintegy 80 millió embert képviselnek.
A történelem folyamán létrejött főbb ágai, leszármazásai: Kálvinista metodizmus Szentségmozgalom Názáreti Egyház Üdvhadsereg Wesleyánus metodizmus
Vértanúk
Egyházak A legtöbb híve az USA-ban és Fekete-Afrikában él, ezentúl még Ázsiában és az Egyesült Királyságban.
A főbb egyházak a hívők számával (2010-es évek): Egyesült Metodista Egyház () - 12 millió Afrikai Metodista Püspöki (Episzkopális) Egyház () - 2,5 millió Názáreti Egyház - 2 millió Nigériai Metodista Egyház - 2 millió Üdvhadsereg - 1,8 millió Dél-afrikai metodista egyház - 1,7 millió Afrikai Metodista Episzkopális Sion Egyház (USA) - 1,4 – 1,5 millió Koreai Metodista Egyház - 1,3 millió Kongói Metodista Egyház Elefántcsontparti Egyesült Metodista Egyház - 1 millió Szabad Metodista Egyház - 0,9 millió Keresztény Metodista Püspöki Egyház - 0,9 millió Ghánai Metodista Egyház - 0,8 millió Indiai Metodista Egyház - 0,6 millió Kenyai Metodista Egyház - 0,5 millió Wesleyan-egyház - 0,4 millió Nagy-Britannia metodista egyháza
Az Amerikai Egyesült Államokban
Az Amerikai Egyesült Államokban számos metodista felekezet működik, közülük a legnagyobb a világon elsőként - 1784-ben - megalakult önálló metodista felekezet az Egyesült Metodista Egyház (United Methodist Church): 8–12 millió tagjával ma a második legnagyobb protestáns felekezete az Államoknak. A 20. század elején 3 milliós tagságával még az USA legnagyobb protestáns felekezete volt.
Az Egyesült Metodista Egyházon kívül az USA metodista felekezeteihez tartozik például: African Methodist Episcopal Church – Afrikai Metodista Episzkopális Egyház (2,5 millió tag), African Methodist Episcopal Zion Church – Afrikai Metodista Episzkopális Sion Egyház (1,5 millió tag), Názáreti Egyház (Church of Nazarene) (645 ezer tag), Free Methodist Church (http://fmcusa.org/) (70 ezer tag), Primitive Methodist Church, stb.
Magyarországon A magyarországi metodizmus történetében a Magyarországi Metodista Egyház tekinthet vissza a legnagyobb múltra: megalapítására 1898-ban került sor. Rajta kívül a következő egyházak, illetve szervezetek tekintik magukat a Wesley-féle teológiai gondolkodás örökösének: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) (az egykori diktatórikus hatalom mintegy évtizedes rendőrségi és közigazgatási zaklatásai után 1981-ben került bejegyzésre), a Názáreti Egyház, az Üdvhadsereg Szabadegyház, az Élet Kenyere Alapítvány, a Felebarát Keresztyén Szövetség Alapítvány és a World Gospel Mission Alapítvány. A wesleyánus összefogást erősítve ebből hatan 1998-ban alapították meg a Wesley Egyházi Szövetséget.
A Wesley Egyházi Szövetség tagjai
Magyarországi Metodista Egyház (https://web.archive.org/web/20191216014631/http://metodista.hu/) Názáreti Egyház (https://web.archive.org/web/20140517175820/http://nazaretiegyhaz.hu/) Üdvhadsereg Szabadegyház (http://udvhadsereg.hu/) Élet Kenyere Alapítvány (http://www.eletkenyere.org/) Felebarát Keresztyén Szövetség Alapítvány (https://web.archive.org/web/20140417021722/http://felebarat.com/index.php?option=com_content&view=frontpage&Itemid=28) World Gospel Mission Alapítvány (http://www.wgm.org/hungary)
Hitelveik, vallásgyakorlat
A metodista hitvallás az anglikán egyház hitcikkelyein alapul. John Wesley a 39 anglikán hitcikkelyt szűkítette le 25-re, ami a metodista közösségek hitvallása lett. Az anglikán hitvalláshoz hasonlóan a metodista tanításnak is részét képezik az ún. tanprédikációk, amelyek egyes hitbeli kérdéseket igehirdetésként fejtenek ki. Az 53 metodista tanprédikációt John Wesley válogatta össze, egy kivételével a saját igehirdetéseiből.
A 25 metodista hitcikkely
1. cikkely: A Szentháromságról
Csak egy élő és igaz Isten van, örökkévaló, test nélküli, részekre nem osztható, végtelenül hatalmas, bölcs és jóságos, minden látható és láthatatlan valóság teremtője és fenntartója. Ennek az Istenségnek az egységében három azonos lényegű, egyenlő hatalmú és egyaránt örökkévaló személy van: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
2. cikkely: Az Isten Igéjéről vagy Fiáról, aki valóságos emberré lett
A Fiú, aki az Atya Igéje, igaz és örökkévaló Isten, egylényegű az Atyával, Szűz Mária méhében emberi természetet vett fel, úgyhogy két teljes és tökéletes természet, az isteni és az emberi, egy személyben szétválaszthatatlanul egyesült: ezért Egy a Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember, aki valóban szenvedett, keresztre feszítették, meghalt és eltemették, hogy megbékítse velünk az Atyát, és engesztelő áldozat legyen, nemcsak az eredendő bűnért, hanem az emberek személyes bűneiért is.
3. cikkely: Krisztus feltámadásáról
Krisztus valóban feltámadt a halottak közül, és újból felvette testét mindazzal együtt, ami a tökéletes emberi természethez hozzátartozik, testi alakjában ment fel a mennybe, és ott ül mindaddig, amíg vissza nem jön, hogy ítéletet tartson minden ember felett az utolsó napon.
4. cikkely: A Szentlélekről
A Szentlélek, aki az Atyától és a Fiútól származik, az Atyával és Fiúval egylényegű, velük azonos fenségében és dicsőségében, valóságos és örökkévaló Isten.
5. cikkely: A Szentírás tanítása elég az üdvösséghez
A Szentírás magába foglalja mindazt, ami az üdvösséghez szükséges, ezért senkitől sem kívánható, hogy ami abban nem olvasható, vagy pedig abból nem bizonyítható, azt hittételként higgye, vagy az üdvösséghez nélkülözhetetlennek tekintse. Szentíráson az Ó-és Újszövetségnek azokat a kanonikus könyveit értjük, amelyeknek hitelességében az egyház sohasem kételkedett.
Neveik az Ószövetségben a következők: Mózes öt könyve, Józsué könyve, Bírák könyve, Ruth könyve, Sámuel két könyve, Királyok két könyve, Krónikák két könyve, Ezsdrás könyve, Nehémiás könyve, Eszter könyve, Jób könyve, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor könyve, Énekek Éneke, a négy nagy próféta, és a tizenkét kis próféta könyvei.
Az Újszövetség összes könyvét úgy, amint azokat általánosan elfogadták, mi is elfogadjuk és kanonikusnak tartjuk.
6. cikkely: Az Ószövetségről
Az Ószövetség nem ellentétes az Újszövetséggel, mert mind az Ó-, mind az Újszövetség örök életet kínál az emberiségnek Krisztus által, aki Isten és ember lévén egyedüli közbenjáró Isten és az emberek között. Ezért vissza kell utasítani azokat, akik azt állítják, hogy az ószövetségi atyák csak evilági ígéretekben reménykedtek. Jóllehet a Törvény, melyet Isten Mózes által adott, ünnepi szokások és istentiszteleti szertartások tekintetében a keresztyéneket semmire sem kötelezi, és nincs olyan állam, mely köteles lenne a mózesi törvények polgári életre vonatkozó rendelkezéseit magáévá tenni, azokban az ún. erkölcsi parancsolatok iránti engedelmesség alól egyetlen keresztyén ember sincs felmentve.
7. cikkely: Az eredendő bűnről
Az eredendő bűn nem Ádám követelésében rejlik, (amint ezt a pelágiánusok tévesen állítják), hanem az emberi természet romlottságát jelenti, melyben Ádám leszármazottai természetükből adódóan részesülnek, ennek következtében az ember az eredeti igazságosságtól nagyon messze eltávolodott, és természete szerint állandóan a rosszra hajlik.
8. cikkely: A szabad akaratról
Ádám bukása óta az ember olyan helyzetben van, hogy saját erejéből és cselekedetei segítségével nem tud a hitre és Isten imádására eljutni, és erre magát alkalmassá tenni. Emiatt nincs hatalmunk olyan cselekedetek végzésére, amelyek Isten előtt kedvesek lennének és az Ő tetszésére szolgálnának, hacsak Isten kegyelme Krisztusban elénk nem siet, hogy a jó akarására elsegítsen és együttműködjön velünk, amennyiben ez a jóakarat megvan bennünk.
9. cikkely: Az ember megigazulásáról
Nem a mi cselekedeteinkért és érdemeinkért igazulunk meg Isten előtt, hanem csakis a mi Urunk és Üdvözítőnk Jézus Krisztusnak érdeméért, hit által. Ezért nagyon üdvös és vigasztalással teljes az a tanítás, hogy egyedül hit által igazulunk meg.
10. cikkely: A jócselekedetekről
Noha a jócselekedetek bűneinkért engesztelést nem szerezhetnek, sem az isteni ítélet szigorú mértéke szerint meg nem állhatnak, mint a hit gyümölcsei és a megigazulás következményei Krisztusban mégis kedvesek Isten előtt és tetszésére szolgálnak; az igaz és élő hitből olyan szükségszerűen fakadnak, hogy róluk az élő hit éppúgy felismerhető, mint gyümölcseiről a fa.
11. cikkely: Az érdemszerző jócselekedetekről
Úgynevezett érdemszerző, vagyis Isten parancsolatain túlmenő, önkéntes jócselekedetekről nem beszélhetünk istentelen felfuvalkodottság nélkül, mert ezzel az ember azt állítja, hogy nemcsak azt adja meg Istennek, ami kötelessége, hanem azon túl az Ő kedvéért még annál is többet tesz, holott Krisztus világosan mondja: „Ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: haszontalan szolgák vagyunk."28
12. cikkely: A megigazulás utáni bűnökről