Csobád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában.
Fekvése Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Hernád völgyében, Szikszó és Encs között nagyjából félúton.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Ináncs, kelet felől Hernádszentandrás, délkelet felől Felsődobsza, dél felől Hernádkércs (utóbbi kettő a Hernád túlpartján), délnyugat felől Kiskinizs, északnyugat felől pedig Léh.
A környező települések közül Ináncs 5, Halmaj 6, Forró és Kázsmárk 7-7, Aszaló 9 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a szintén 9 kilométerre található Encs.
Megközelítése Főutcája a 3-as főút, ezen érhető el Miskolc-Szikszó és Encs felől is. A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Csobád megállóhely, a belterület délkeleti szélén.
Története Csobád neve először 1323-ban Chabad néven egy királyi ember nevében tűnt fel.
1329-ben már egyházas hely volt, ekkor egyházának papját is említették egy oklevélben. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 12 garas pápai tizedet fizetett.
Az eredeti település a Hernád folyó mellett állt, de a gyakori árvizek miatt a lakók áttelepültek a magasabban fekvő területekre.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szobota Béla (KDNP) 1994–1998: Bukovenszki István (független) 1998–2002: Bukovenszki István (független) 2002–2006: Bukovenszki István (független) 2006–2010: Bukovenszki István (független) 2010–2014: Bukovenszki István (független) 2014–2019: Hudopkó József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Hudopkó József (Fidesz-KDNP) 2024– : Hudopkó József (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 22,2% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 13%, görögkatolikus 13,4%, felekezeten kívüli 2,1% (11% nem válaszolt).Csobád Helységnévtár thumb|upright 0.75|Romai katolikus templom
2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,5% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 9,5% református, 11% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).Csobád Helységnévtár
Források Györffy György: Abaújvármegye. Jegyzetek
További információk
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései