Tbiliszi () Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja. 1936-ig hivatalos orosz neve a görög nyelvből közvetített Tiflisz (Tyiflisz) volt,Поспелов Е. М. Географические названия мира: Топонимический словарь, М., «Русские словари», 1998, 412. o. — amely korábban egész Európában használatos volt.
Földrajz bélyegkép|jobbra|250px|A város látképe Tbiliszi Kelet-Grúziában, a Tbiliszi-medencében, a Kura (Mtkvari) folyó két partján fekszik. A terület magassága 380 és 600 méter között váltakozik. Északról a Szaguramo-hegylánc, keletről és délkeletről az Iori-síkság, délről és nyugatról pedig a Trialeti-hegység nyúlványai határolják.
A bal parti városrész 30 km hosszan nyúlik el a folyó mellett. A jobb parton a sziklás és dombos vidék akadályozta a letelepülést, ezért ezek a területek fejletlenebbek. A folyó mentén lévő nagyobb kiemelkedéseken találhatjuk a főváros legszebb műemlékeit.
Éghajlat Az éghajlat átmenetet képez a szubtrópusi és a kontinentális között. Közép-Ázsia felől száraz, keleti szelek fújnak, míg a Fekete-tenger felől érkező nyugati szelek csapadékdúsabb levegőt szállítanak. A Kaukázus nem engedi a város fölé az Oroszország felől érkező hideg légtömegeket.A telek hidegek, a nyarak pedig melegek. A várost körülvevő hegységeknek és a nagy vízfelületektől való kis távolságnak köszönhetően a főváros időjárása sokkal kellemesebb, mint más, hasonló szélességen fekvő városoknak.
Az átlaghőmérséklet 12,7 °C. A leghidegebb hónap a január, 0,9 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, a legmelegebb pedig a június 24,4 fokkal. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet −23 °C volt, a legmagasabb pedig 40 °C.
Az átlagos csapadékmennyiség 568 mm. A legcsapadékosabb hónap a május (90 mm), a legszárazabb a január (20 mm). A város körüli hegyek miatt többször felgyülemlenek a felhők a város fölött, és ez csapadékos, felhős időjárást hoz. A városban az északnyugati és a délkeleti légáramlatok dominálnak.
Történelem A város nevének eredete A főváros nevének eredete alapításának legendájához kapcsolódik. A Tbiliszi név a grúz Tpili-ből ered, ami meleget, meleg helyet jelent. A történet szerint a város mostani területét 458-ig erdő borította. Az akkori király, Vahtang Gorgasali a sólymával (más vélemények szerint héjával) elment vadászni ebbe az erdőségbe. A sólyom elkapott egy fácánt, de utána mindkét madár beleesett egy hőforrásba, és elpusztult. Az esemény emlékére a király kiirtatta az erdőt és helyére várost épített.
A valóságban a név onnan ered, hogy a környéken számos hőforrás található.
Korai történelem A régészeti kutatások szerint a város és környéke már az i. e. 4. évezredtől lakott. A legkorábbi írásos említés a i. sz. 4. századból származik, amikor I. Varaz-Bakur uralkodása alatt egy erőd épült itt, amely a mai Narikala elődjének tekinthető. A 4. század végén ezt a perzsák elfoglalták, de az 5. század közepére visszakerült Kartli (Grúzia) uralkodóinak kezébe. A 452 és 502 között uralkodó nevéhez a néphiedelemmel szemben nem a város alapítása, hanem annak újraépítése fűződik. Utóda, Dachi apja akarata szerint áthelyezte a fővárost Mckhetából Tbiliszibe. Dachi uralkodása alatt befejeződött az erőd építése és a város fontos központjává vált az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utaknak.
Idegen uralom alatt A főváros stratégiai elhelyezkedése a környező nagyhatalmak célpontjává tette a várost. 570 és 580 között a perzsák foglalták el és több évtizedig uralmuk alatt tartották. 621-ben bizánci és kazár hadak törtek a városra. 736 és 738 között az arabok foglalták el a későbbi II. Marván kalifa vezetésével. Az arabok emirátust alapítottak és fejlett jogi rendszert vezettek be Grúzia-szerte. 764-ben ismét kazár uralom alá került a város. 853-ban Buga at-Turki, a kalifátus hadvezére foglalta el. Az arab uralom még az 1050-es évekig tartott. A grúzok közben többször próbálták elűzni az idegeneket, de sikertelenül. 1068-ban a Szeldzsuk Török Szultánság foglalta el. A török uralom alól IV. (Építő) Dávid király szabadította fel 1122-ben. bélyegkép|jobbra|200px|Sota Rusztaveli Grúz Reneszánsz 1122 után Dávid király áthelyezte a székhelyét Kutaisziből Tbiliszibe, ami az egyesült Grúz Királyság fővárosa, illetve a kaukázusi régió gazdasági, politikai és kulturális központjává vált. A város lakossága a 12. század végére már elérte a 80 000-et. Tamar királynő uralkodása alatt írta Sota Rusztaveli híres művét, A párducbőrös lovag (más fordításban: A tigrisbőrös lovag) című epikus költeményt.
Ezt a időszakot „Grúzia arany korszakának”, vagy „grúz reneszánsznak” szokták hívni.
1236–1801 Grúzia arany korszaka nem tartott tovább egy bő évszázadnál. 1236-ban sorozatos vereségek után Grúziát elfoglalták a mongolok. Bár függetlenségét korlátozott mértékig megtarthatta, az ország mégis erős mongol befolyás alá került politikailag és kulturálisan egyaránt. Az 1320-as években sikerült csak őket kiűzni, és ezután Tbiliszi ismét az egységes Grúz Királyság fővárosává vált.
1366-ban pestisjárvány sújtotta a várost. A 14. század végétől a 18. század végéig a környező nagyhatalmak uralma alatt állt rövid függetlenségi periódusokkal. 1386-ban Timur Lenk foglalta el. 1444-ben Jahan sah csapatai megszállták, és lerombolták a fővárost. 1477 és 1478 Akkojunlu irányítása alá került. 1522-ben a perzsák szállták meg, de 1524-ben X. Dávid király fölszabadította.
A 17-18. századig Tbiliszi a környék két rivális nagyhatalma, Perzsia és a Török Birodalom kereszttüzébe került. II. Erekle többször próbálta fölmenteni a várost a perzsa uralom alól, de ezért 1795-ben földig rombolták a várost.
II. Erekle ezután belátta, hogy egyedül nem képes a perzsák ellen harcolni, ezért az oroszok segítségét kérte. 1801-ben a még független Kartli-Kaheti királyság csatlakozott az Orosz Birodalomhoz. Ezzel a Grúz Királyság megszűnt, Tbiliszi pedig később, 1846-ban a Tifliszi kormányzóság (gubernyija) központja lett.
1801-1917 bélyegkép|jobbra|250px|Tbiliszi az 1800-as években A 19. századtól gazdaságilag és politikailag egyaránt gyorsan fejlődött. Új, európai stílusú épületeket emeltek városszerte. Vasútvonalakat és utakat építettek Oroszország és a környékbeli városok, Batumi, Poti, Baku és Jereván felé. 1850-re ismét a Kaukázusontúl legfontosabb városai közé emelkedett. Több híres államférfi, költő és művész lelt otthonra a városban, például Ilia Chavchavadze, Ataki Tsereteli, Iakob Gogebashvili, Alekszandr Gribojedov. Olyan híres emberek jártak itt, mint Alekszandr Puskin, Lev Tolsztoj és Mihail Lermontov. A Romanov-dinasztia itt rendezte be a kaukázusontúli palotáját a Golovin utcában (ma Rustaveli sugárút).
A századfordulóra Tbiliszi már egy igazi nemzetközi nagyváros benyomását keltette épületeivel és kultúrájával, de közben megőrizte sajátos hagyományait és nyelvét, illetve kultúráját a Tbilisurit.
Az orosz forradalom után 1917-ben a Kaukázusontúl egy időre felszabadult.
A független grúz állam fővárosa bélyegkép|jobbra|250px|A Vörös Hadsereg Tbilisziben, 1921-ben bélyegkép|jobbra|250px|A Rózsás Forradalom 1918 tavaszán megalakult a rövid életű Kaukázusontúli Föderáció, Tbiliszi fővárossal. Ez 1918. május 26. és 28. között 3 országra (Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán) esett szét, és Tbiliszi Grúzia fővárosává vált.
1918 és 1919 között német, majd brit csapatok főhadiszállása is volt a város. 1918-ban megalakult a Tbiliszi Állami Egyetem, a grúzok régi álma, melynek létrehozását az orosz hatóságok nem engedélyezték.
1920-ban Szovjet-Oroszország elismerte az ország függetlenségét, de 1921-ben az abháziai és adzsáriai felkelések leverésére hivatkozva megszállták az országot, bevonultak Tbiliszibe, és 1921. február 25-én deklarálták szovjet uralmat.
A szovjet időszak A város először a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosává vált, majd 1936-tól a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság központjává.
A szovjet időszak alatt az ipar fejlődött, a lakosok száma egyenletesen növekedett, és a grúz főváros Moszkva, Leningrád és Kijev mellett a Szovjetunió egyik legfontosabb városává vált.
A városban 3-szor, 1956-ban, 1978-ban és 1989-ben voltak szovjetellenes tüntetések. Az 1989-es tüntetést megpróbálták leverni, de a felébredő nacionalista törekvések hatására 1991. április 9-én Tbiliszi ismét a független Grúzia fővárosává vált.
A rendszerváltás után A Szovjetunió széthullása után 1991. december és 1992. január között rövid polgárháború tört ki a Zviad Gamszahurdia elnököt támogatók és ellenzők között, és ezalatt a városban gyakran voltak összetűzések a maffia klánjai között.
A Sevardnadze-időszak (1993–2003) alatt a bűnözés és a korrupció hatalmas méreteket öltött a társadalom minden szintjén és a munkanélküliségi ráta is nagyon magas volt. A 2003-as elnökválasztáson elkövetett csalások miatt 100 000 ember vonult utcára a fővárosban. A rózsás forradalom után a bűnözés mértéke és a munkanélküliség csökkent, a gazdaság felélénkült, és a főváros egyre inkább a turisták célpontjává is válik.
Közigazgatás Tbiliszi két irányító szervezete a Közgyűlés (Szakrebulo) és az Önkormányzat (Meria). A Közgyűlés tagjait négy évre választják, polgármestert pedig a Közgyűlés választja. A jelenlegi polgármester Giorgi Ugulava, a Közgyűlés elnöke pedig Zaal Begasvili.
A várost közigazgatásilag körzetekre (raion) osztották fel. Ezek a régi történelmi városrészek összevonásából keletkeztek, és a helyi lakosok egy része még ma is a történelmi városrészek neveit használja. Az 1930-as években kialakított körzeteket 1991 után némileg átszervezték.
Körzetek: Vake-Saburtalo (ვაკე-საბურთალო) Mtatsminda-Krtsanisi (მთაწმინდა-კრწანისი) Didube-Chugureti (დიდუბე-ჩუღურეთი) Gldani-Nadzaladevi (გლდანი-ნაძალალევი) Isani-Samgori (ისანი-სამგორი) Dzveli Tbilisi (ძველი თბილისი)
Tbiliszi polgármesterei: Otar Litanisili 1992-1993 Konsztantine Gabasvili 1993 Nikoloz Lekisvili 1993-1995 Badri Sositaisvili 1995-1998 Ivane (Vano) Zodelava 1998-2004 Zurab Csiaberasvili 2004-2005 Giorgi (Gigi) Ugulava 2005-2013 Szevdia Ugrehelidze 2013-2014 Davit Narmania 2014-2017 Kahaber (Kaha) Kaladze 2017-
Népesség Népességének változása
Etnikumok A lakosság 80%-át a grúzok teszik ki. Rajtuk kívül a városban élnek még, oroszok, örmények, azeriek, oszétek, abházok, ukránok, görögök, zsidók, észtek, németek, kurdok és asszírok. Az utóbbi években jelentősen nőtt a török és kínai lakosok száma.
Vallások A lakosok 85%-a keresztény. A legjelentősebb keresztény felekezet a grúz ortodox egyház, utána az orosz ortodox egyház és Örmény Ortodox Egyház. A nyugati kereszténységet képviselik a katolikus, evangélikus és a baptista hívők. A nem keresztény vallások közül a szunnita muszlim (8%) és a zsidó (2%) a legfőbb. Tbiliszi mindig is híres volt a vallások közötti toleranciájáról. Ezért lehetséges az, hogy az óvárosban 500 méteres körön belül egyaránt találhatunk ortodox és katolikus templomot, zsinagógát és mecsetet.
Oktatás bélyegkép|jobbra|220px|A Tbiliszi Állami Egyetem Tbilisziben jelenleg hét állami egyetem található: Tbiliszi Állami Egyetem Tbiliszi Zeneakadémia Tbiliszi Orvosi Egyetem Grúz Agrártudományi Egyetem Georgian Műszaki Egyetem Tbiliszi Állami Pedagógiai Egyetem Tbiliszi Ilia Chavchavadze Nyelvészeti és Kulturális Egyetem
Közlekedés
A legnépszerűbb közlekedési eszközök az új, sárga buszok, amiket az új kormány rendelt Hollandiából. 1966-ban nyílt meg az első metróvonal, a másodikat 1979-ben adták át. 2007-ben fejeződött be a hálózat rekonstrukciója, melynek folyamán megújították az állomásokat és a járműparkot is korszerűsítették. A szovjet időkben épült villamosvonalak közül jelenleg csak Sanzona-ban, a Gldani-Nadzaladevi egyik városrészében lévő járatok üzemelnek.
Az 1905-ben épült sikló a Mtatsminda vidámparkba szállítja az utasokat. 2012-ben a teljes vonalat felújították.
Az Európa tér és Narikala-erőd közt közlekedő libegőt 2012-ben építették.
A város repülőtere a Tbiliszi nemzetközi repülőtér.
Híres emberek