Az erdei egér vagy közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj. thumb|A fajra jellemző bevágás a felső elülső fogakon
Előfordulása Eurázsiában (Skandináviát kivéve) és Észak-Afrikában él. Ázsiában a Himalájáig húzódik elterjedési területe.
Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is. Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.
Megjelenése Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7–12 centiméter, farka közel 10 centiméter. Súlya 18-35 gramm.
Életmódja Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.
Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.
Télire a fészekkamrát is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.
Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.
Szaporodása A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart. Évente akár négyszer is szaporodik. A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.
Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.
Ellenségei
Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.
Rokon fajok
Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) Pirókegér (Apodemus agrarius) Kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis)
Források
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Kategória:Egérformák Kategória:Emlősfajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Fehéroroszország emlősei Kategória:Belgium emlősei Kategória:Bosznia-Hercegovina emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Dánia emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:Írország emlősei Kategória:Izland emlősei Kategória:Olaszország emlősei Kategória:Liechtenstein emlősei Kategória:Litvánia emlősei Kategória:Luxemburg emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Monaco emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Hollandia emlősei Kategória:Norvégia emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Portugália emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Spanyolország emlősei Kategória:Svédország emlősei Kategória:Svájc emlősei Kategória:Törökország emlősei Kategória:Tunézia emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Az Egyesült Királyság emlősei Kategória:Marokkó emlősei Kategória:Algéria emlősei Kategória:Andorra emlősei Kategória:Rágcsálófajok Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága