thumb|325px|A Hinnom-völgy Jeruzsálem mellett, 1900 körül thumb|325px|A Hinnom-völgy mai Jeruzsálemben A gyehenna vagy gehenna a Jeruzsálem mellett fekvő Hinnom-völgy nevéből kialakult bibliai és vallástörténeti fogalom. A szó ma ritkábban hangzik el a köznyelvben, de a Bibliában, a zsidó és keresztény hagyományban, valamint az iszlám szóhasználatában a bűn, az isteni ítélet, a végső veszteség és a túlvilági büntetés egyik legerősebb jelképe lett. Eredetileg azonban nem túlvilági helyet jelölt, hanem egy valós völgyet Jeruzsálem mellett.
Héber alapja a Gé-Hinnom vagy Gé ben-Hinnom („Hinnom völgye”, illetve „Hinnom fiának völgye”), amely az Ószövetségben először földrajzi helynévként szerepel. A völgy a bibliai hagyományban a Tófethez, a gyermekáldozatokhoz és Jeremiás ítéleti próféciáihoz kapcsolódott, később pedig a zsidó és keresztény szóhasználatban az isteni ítélet, a bűnösök büntetése és a végső kárhozat egyik képévé vált.Magyar Katolikus Lexikon, „Hinnom völgye”.
A gyehenna nem azonos egyszerűen a seól vagy a hádész fogalmával. A seól a héber Bibliában többnyire a holtak világát vagy a halál birodalmát jelöli; a hádész ennek görög megfelelőjeként szerepelhet. A gyehenna ezzel szemben a későbbi zsidó és keresztény hagyományban inkább az ítélet, a büntetés és a gonoszok végső sorsának képe lett. A Jelenések könyvének „tüzes tava” szintén kapcsolódik a pokolról szóló keresztény képzetkörhöz, de nem azonos a szó eredeti földrajzi jelentésével.New Catholic Encyclopedia, 2. kiadás, „Hell (in the Bible)”, „Hades” és kapcsolódó szócikkek.
A rabbinikus zsidó irodalomban a Gehinnom gyakran időleges büntető vagy tisztulási állapotként jelenik meg, míg a keresztény hagyományban a gyehenna Jézus ítéleti beszédeiben és későbbi teológiai értelmezésekben a kárhozat egyik legfontosabb bibliai neve lett. Az iszlámban a vele rokon eredetű dzsahannam a túlvilági büntetés egyik alapfogalma.
Fogalmi áttekintés
A gyehennához kapcsolódó fogalmak a közbeszédben gyakran összekeverednek. A vallástörténeti és bibliai használatban azonban különböző rétegekhez tartoznak: az egyik földrajzi helyet, a másik a holtak világát, a harmadik az ítéleti büntetést, a negyedik pedig későbbi dogmatikai vagy vallási értelmezést jelöl. A különbség hasonló ahhoz, ahogyan egy térképen sem azonos a város, a temető, a bíróság és a börtön, még ha mindegyik ugyanahhoz a történethez kapcsolódhat.
+ A gyehennához kapcsolódó főbb bibliai és vallástörténeti fogalmak Fogalom Nyelvi eredet Alapjelentés Megkülönböztetés Mai vagy későbbi használat Hinnom völgye héber: Gé-Hinnom, Gé ben-Hinnom Jeruzsálem melletti völgy Eredetileg földrajzi helynév, nem túlvilági fogalom. Mai Jeruzsálem déli-délnyugati völgyrendszerének része. Tófet héber: tōfet A Hinnom-völgyhöz kapcsolt kultikus hely A gyermekáldozatok és Jeremiás ítéleti beszédeinek helye; etimológiája vitatott. A hitehagyás és vallási borzalom bibliai emléke. Öldöklés völgye Jeremiás prófétai elnevezése A Tófet és Ben-Hinnom völgye átnevezése ítéleti képpé Nem külön földrajzi hely, hanem prófétai név. A bűn következményének és a méltatlan halálnak jelképe. gyehenna héber–arámi–görög közvetítéssel Az ítélet, büntetés és kárhozat képe A földrajzi völgy nevéből lett eszkatologikus, azaz végső ítéletre vonatkozó fogalom. Bibliai, teológiai és irodalmi szövegekben ünnepélyesebb hangulatú szó a pokolra vagy ítéleti büntetésre. seól héber: שְׁאוֹל A holtak világa, a halál birodalma Nem azonos a gyehennával; többnyire általánosabb halálfogalom. A héber Biblia halál- és alvilágképének fontos szava. hádész görög: ᾅδης A holtak alvilága; a Septuaginta gyakori fordítása a seólra Az Újszövetségben sok helyen különbözik a gyehennától, bár a két kép néhol érintkezhet. Görög és keresztény kontextusban a holtak birodalmának neve. Tüzes tó apokaliptikus bibliai kép A Jelenések könyvében a végső ítélet képe A halál és a hádész is ide vettetik; nem a Hinnom-völgy eredeti neve. A végső ítélet és a „második halál” képe. pokol magyar vallási kifejezés A kárhozat vagy túlvilági büntetés általános neve A magyar szó több bibliai fogalmat is fedhet, ezért pontosítás szükséges. A köznyelvben és teológiában a túlvilági büntetés legismertebb magyar neve. purgatórium latin: purgare, „megtisztítani” A katolikus tanításban a kegyelemben meghalt, de még tisztulásra szoruló lelkek állapota Nem azonos a zsidó Gehinnommal, bár vannak felszíni hasonlóságok. Katolikus dogmatikai fogalom. dzsahannam arab: جهنم Az iszlám túlvilági büntetésfogalma Nyelvileg a Hinnom-völgy nevével rokon, de az iszlám teológiában önálló rendszert alkot. A Korán és az iszlám eszkatológia pokolfogalma.
Név és etimológia
A Hinnom-völgy neve a héber Bibliában több alakban szerepel: Gé ben-Hinnom („Hinnom fiának völgye”), Gé bene-Hinnom („Hinnom fiainak völgye”) és rövidebb formában Gé-Hinnom. A névben a gé völgyet jelent, a Hinnom személynév vagy családnév lehetett, bár pontos eredete bizonytalan.Duane F. Watson: „Gehenna”, in David Noel Freedman szerk.: The Anchor Bible Dictionary, Doubleday, New York, 1992.
A későbbi arámi és rabbinikus használatban a név Gehinnom vagy Gehinnam alakban rövidült. Az Újszövetség görög szövegében a megfelelő alak a γέεννα, amely magyar átírásban „gyehenna” vagy „gehenna”. A magyar vallási szóhasználatban mindkét alak előfordul, de a „gyehenna” jobban illeszkedik a hagyományos magyar bibliai és teológiai nyelvhez. A régebbi és újabb magyar bibliafordítások a szövegösszefüggéstől és fordítói hagyománytól függően a „gyehenna”, „pokol”, „pokol tüze” vagy hasonló kifejezéseket használhatják.
A szó eredeti jelentése tehát nem „tűztó”, hanem egy jeruzsálemi völgy neve. A tűzzel, ítélettel és büntetéssel kapcsolatos jelentés később alakult ki, amikor a völgyhöz kapcsolódó történeti és prófétai emlékezet eszkatologikus, vagyis a végső ítéletre vonatkozó értelmet kapott. A „tűz” az ókori vallási nyelvben nem pusztán fizikai jelenség volt: az ítélet, a megtisztítás, a pusztulás és az isteni jelenlét erejének képeként is működhetett.
Földrajzi helye thumb|325px|A Hinnom-völgy Jeruzsálem térképén thumb|325px|Az Olajfák hegye és Jeruzsálem keleti-déli völgyrendszere. A Hinnom-völgyet meg kell különböztetni a Kidron-völgytől. A Hinnom-völgy Jeruzsálem déli vagy délnyugati oldalán fekvő völgy. A bibliai határleírások szerint Júda és Benjámin törzsének határához kapcsolódott, és a jebuzita Jeruzsálem közelében húzódott.Józs 15,8; 18,16. A hely pontos azonosításáról a kutatásban több álláspont ismert. A régebbi szerzők olykor a Kidron-völggyel azonosították, mások a Tyropoeon-völgyet említették, a modern topográfiai azonosításban pedig gyakran a Vádi-er-Rabábehhel hozzák kapcsolatba.
A Kidron-völgy a Templomhegy és az Olajfák hegye között húzódik, ezért nem szabad egyszerűen azonosítani a Hinnom-völggyel. A Hinnom-völgy Jeruzsálem déli oldalán kapcsolódik a város topográfiájához, majd kelet felé a Kidron-völgy rendszeréhez közelít. Ez a földrajzi helyzet magyarázza, hogy a völgy egyszerre jelenhetett meg határleírásként, kultikus helyszínként, temetkezési térségként és később vallási jelképterületként.
A völgy ma bejárható jeruzsálemi városi térség. A modern látogató számára különös kontrasztot jelent, hogy az a hely, amelyből a pokol egyik legismertebb bibliai neve kialakult, ma részben zöldövezet, sétányokkal, kulturális és városi létesítményekkel. A közelben található a Szultán-medence (Sultan's Pool), amelyet modern rendezvényekre is használnak, és a térség kapcsolatban áll a régi városfalak, a Sion-hegy és a déli jeruzsálemi városrészek látképével. Ez a mai békés városi táj nem törli el a hely bibliai emlékezetét, de jól mutatja, hogy egy földrajzi hely vallási jelentése történelmi rétegekben alakul.
Ketef Hinnom
A völgy környéke régészetileg is jelentős. A Ketef Hinnom néven ismert lelőhely a Hinnom-völgy délnyugati pereméhez kapcsolódik; itt vaskori sírkamrákat és a híres ezüsttekercseket találták. A két apró ezüstlemez a papi áldás szövegének nagyon korai tanúja, amely rokon a Számok könyvében olvasható áldással: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged...”Szám 6,24–26; Gabriel Barkay: „The Riches of Ketef Hinnom”, Biblical Archaeology Review, 2005.
A Ketef Hinnom-leletek azért fontosak, mert árnyalják a Hinnom-völgyről alkotott képet. A térség nem kizárólag negatív emlékezetű „rossz hely” volt, hanem városi peremzóna, temetkezési terület és vallási jelentésű táj is. A későbbi gyehenna-kép éppen azért hatott erősen, mert valós földrajzi és történeti emlékekre rakódott rá.
A Hinnom-völgy az Ószövetségben
Határleírások és korai említések
A Hinnom-völgy első bibliai említései földrajzi jellegűek. Józsue könyvében Júda és Benjámin törzsének határleírásában szerepel. Ezekben a szövegekben a völgy még nem túlvilági büntetőhely, hanem Jeruzsálem környéki helynév.
A név később Jeruzsálem déli peremének vallási emlékezetében kapott súlyosabb jelentést. A királyok és krónikák könyvei szerint egyes júdai királyok idején a völgyben vagy annak közelében olyan kultikus gyakorlatok folytak, amelyeket a bibliai szerzők súlyosan elítéltek.
Tófet, Moloch-kultusz és gyermekáldozatok
A Hinnom-völgyhöz kapcsolódó legsúlyosabb ószövetségi emlék a Tófet és a gyermekáldozatok hagyománya. A bibliai szövegek szerint Áház és Manassze idején gyermekeket „vittek át a tűzön”, illetve „tűzbe küldtek” a Hinnom-völgyben.2Krón 28,3; 33,6; vö. 2Kir 16,3; 21,6. A szövegek ezt a gyakorlatot Moloch vagy Baal kultuszához, illetve a hitehagyáshoz kapcsolják.
A kifejezés pontos értelmezése — szimbolikus tűzrituálé vagy tényleges gyermekáldozat — a kutatásban vitatott volt, de a bibliai prófétai szövegek szóhasználata és az ókori közel-keleti párhuzamok alapján a gyermekáldozati háttér komolyan veendő. A föníciai–pun világban, különösen Karthágó tophetjeivel kapcsolatban, régészeti és epigráfiai anyag is mutatja, hogy az ókori Mediterráneumban léteztek a gyermekáldozathoz kapcsolódó vitatott, de komoly történeti kérdések.Lloyd R. Bailey: Gehenna: The Topography of Hell, 187–191.
Izrael vallási önértelmezésében ez nem egyszerűen idegen szokás vagy kegyetlen rítus volt, hanem a szövetségi hűség legsúlyosabb megsértése. A gyermek, aki az ószövetségi gondolkodásban Isten ajándéka és a jövő ígérete, itt a bálványimádás eszközévé válik. Ez a mély vallási és közösségi trauma magyarázza, hogy a próféták miért tehették a völgyet az ítélet és a pusztulás jelképévé.
thumb|325px|Moloch későbbi, kora újkori ábrázolása Athanasius Kircher művében. Az ilyen képek nem régészeti dokumentumok, hanem későbbi vallási képzeletet tükröznek. thumb|325px|Későbbi bibliaillusztráció Moloch kultuszáról
Józija reformja
A Józija királyhoz kapcsolt vallási reform egyik eleme a Tófet megszentségtelenítése volt. A 2Kir 23,10 szerint Józija azért tette tisztátalanná a Tófetet, hogy senki se vihesse át fiát vagy leányát a tűzön Moloch tiszteletére. A bibliai elbeszélésben ez a cselekedet a jeruzsálemi kultusz megtisztításának része.
Józija reformja fontos fordulópont a Hinnom-völgy emlékezetében: a völgy nem egyszerűen egy régi kultikus hely maradt, hanem olyan térséggé vált, amelyhez a hamis kultusz, az emberáldozat és az ítélet gondolata kapcsolódott.
Jeremiás próféciái
Jeremiás könyve különösen fontos a gyehenna későbbi jelentésének kialakulásában. A próféta elítéli, hogy Júda fiai magaslatokat építettek a Tófetben, Ben-Hinnom völgyében, és fiaikat, leányaikat tűzben égették el. Jeremiás szerint ezért a helyet nem Tófetnek vagy Ben-Hinnom völgyének, hanem „Öldöklés völgyének” fogják nevezni.Jer 7,31–32; 19,2–6; 32,35.
A prófétai kép eredetileg Jeruzsálemre és Júda történeti ítéletére vonatkozik: annyi lesz a halott, hogy a Tófet is temetővé válik, a temetetlen holttestek pedig madarak és vadállatok martalékává lesznek. A temetetlenül maradás vagy a holttest meggyalázása az ókori Izraelben különösen súlyos ítéleti jel volt, mert a halott méltó eltemetése a családi és vallási rend része volt.