Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (, ) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. A városhoz tartozik még Ósánc és Babarunka. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.
Fekvése, domborzata és természeti környezete Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa. A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.
A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság ( ha szántóföld), mint a dombok ( ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet ( ha erdő és ha legelő).
Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.
Története bélyegkép|jobbra|250px|A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.
Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak.
Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.
1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.
Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
Népesség Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban lakosa volt. Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.
Látnivalók A városnak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható.
Testvérvárosai Kisújszállás, Magyarország Vire, Franciaország
Híres szülöttei Martin Traugott Bartosch (Hosszúfalu, ? – Kiskapus, 1809) evangélikus lelkész. Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrászművész. Kupcsay Felicián (Hosszúfalu, 1876. június 8. – Budapest, 1964. február 5.) író Erich Jekelius (Hosszúfalu, 1889. augusztus 2. – Bissingen, 1970. november 27.) geológus, őslénykutató Molnár Károly (Hosszúfalu, 1901. január 19. – Sepsiszentgyörgy, 1985. március 18.) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető. Tóthpál Dániel (Türkös, 1907. december 11. – Budapest, 1936. június 10.) erdélyi csángó költő Götz Endre (Hosszúfalu, 1924. augusztus 27. – Nagybánya, 2022. szeptember 3.) geológus. Istók István szobrászművész Tomos Hajnal (Négyfalu, 1957. december 2.) csángó magyar újságíró, költő. Sájter Laura (Négyfalu, 1962. július 2.) magyar nyelvész.
Jegyzetek
Források
További információk Hivatalos honlap Rozványi Dávid: Négyfalu (Erdélyi utakon)
Kategória:Erdélyi városok Kategória:Brassó megye települései