bélyegkép|160px|jobbra|A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán
Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy, ), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során. A család tagjai olyan magas rangú személyek voltak mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy József országbíró, Esterházy „Fényes” Miklós József, aki többek között Joseph Haydn mecénása is volt, továbbá Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter 1848-ban a Batthyány-kormányban, valamint Esterházy Móric magyar miniszterelnök és Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író is.
Az Esterházyaknak három fő ágát és négy további mellékágát különböztetjük meg. A három fő ág a fraknói, a cseszneki és a zólyomi. Előbbi két alágra, a tataira és cseklészire, míg a harmadik főága az idősebb és az erdélyi alágra oszlik. A család számos birtoka és kastélya közül a legismertebbek a kismartoni kastély és a fraknói vár (ma mindkettő Ausztria), továbbá a csákvári kastély, a tatai kastély és a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély.
Története A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604),Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt) volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.
A család ágai E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.
Esterházy hercegek Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai, 4. kötet, Esterházy család. (Galanthai, herczeg és gróf). a) Herczegi vagy idősb ág. Esterházy Miklós (1583–1645) ∞ Nyáry Krisztina Esterházy I. Pál galántai herceg (1635–1713) ∞ (1.) Esterházy Orsolya (2.) Thököly Éva (1.) Esterházy I. Mihály galántai herceg (1671–1721) ∞ Anna Margherita di Tizzoni Blandrata (2.) Esterházy I. József Antal galántai herceg (1688–1721) ∞ Maria Octavia von Gilleis Esterházy II. Pál Antal galántai herceg (1711–1762) ∞ Maria Anna Louisa Lunatti-Visconti Esterházy I. Miklós József galántai herceg (1714–1790) ∞ Marie Elisabeth von Weissenwolff Esterházy Pál I. Antal galántai herceg (1738–1794) ∞ Monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia Esterházy II. Miklós Ferdinánd galántai herceg (1765–1833) ∞ Maria Josepha von und zu Liechtenstein Esterházy III. Pál Antal galántai herceg (1786–1866) ∞ Maria Theresia von Thurn und Taxis Esterházy III. Miklós Pál Károly galántai herceg (1817–1894) ∞ Sarah Frederica Child-Villiers Esterházy IV. Pál Antal Miklós galántai herceg (1843–1898) ∞ Maria von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg Esterházy IV. Miklós Pál Antal Mária galántai herceg (1869–1920) ∞ Ciráki és dénesfalvi Cziráky Margit Esterházy V. Pál Mária Lajos Antal (1901–1989) ∞ Ottrubay Melinda Esterházy II. Antal (1936–2025) ∞ Ursula König Paul-Anton Esterházy (1986–) +galántai hercegFeleség1.keretnélküli|203x203pxEsterházy I. Pál (1635-1713)16871713. március 26.Moson vármegye ispánja Magyarország nádora1, Esterházy Orsolya 2, Thököly Éva2.keretnélküli|100x100pxEsterházy I. Mihály (1671-1721)1713. március 26.1721. március 24.Sopron vármegye főispánja Királyi udvarmester Császári és Királyi kamarás Császári és Királyi tanácsosAnna Margherita di Tizzoni Blandrata3.keretnélküli|127x127pxEsterházy I. József Antal (1688-1721)1721. március 24.1721. június 6.Sopron vármegye főispánjaSomogy vármegye főispánjaMaria Octavia von Gilleis4.keretnélküli|138x138pxEsterházy II. Pál Antal (1711-1762)1721. június 6.1762. március 18.Sopron vármegye főispánjaMaria Anna Louisa Lunatti-Visconti5.keretnélküli|118x118pxEsterházy (Fényes) I. Miklós József (1714-1790)1762. március 18.1790. szeptember 28.Sopron vármegye főispánjaMarie Elisabeth von Weissenwolff6.keretnélküli|124x124pxEsterházy Pál I. Antal (1738-1794)1790. szeptember 28.1794. január 22.Sopron vármegye főispánjaErdődy Mária Terézia7.keretnélküli|117x117pxEsterházy II. Miklós (1765-1833)1794. január 22.1833. november 25.Sopron vármegye főispánjaMagyar királyi nemesi testőrség kapitányaMaria Josepha von und zu Liechtenstein8.keretnélküli|150x150pxEsterházy III. Pál Antal (1786-1866)1833. november 25.1866. május 21.a király személye körüli miniszterSopron vármegye örökös főispánja valóságos belső titkos tanácsos Császári és Királyi kamarásMaria Theresia von Thurn und Taxis9.keretnélküli|169x169pxEsterházy III. Miklós (1817-1894)1866. május 21.1894. január 28.Sopron vármegye főispánjaSarah Frederica Child-Villiers10.Esterházy IV. Pál (1843-1898)1894. január 28.1898. augusztus 22.Sopron vármegye főispánjaMaria von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg11.keretnélküli|150x150pxEsterházy IV. Miklós (1869-1920)1898. augusztus 22.1920. április 6.Sopron vármegye főispánjaCiráki és dénesfalvi Cziráky Margit12.Esterházy V. Pál (1901-1989)1920. április 6.1989. május 25.Ottrubay Melinda13.Esterházy II. Antal (1936-2025)1989. május 25.2025. szeptember 22.Ursula König14.Esterházy VI. Pál Antal (1986-2025. szeptember 22.jelenleg is
Nevesebb tagjai
Esterházy Miklós (1582–1645), nádorispán, gróf, a család fraknói ágának alapítója Esterházy Dániel (1585–1654), alispán, báró, a dinasztia cseszneki ágának alapítója Esterházy Pál (1765–1833), nádorispán, az első birodalmi hercegi cím birtokosa, költő, zeneszerző, jelentős szerepe volt a török kiűzésében Magyarországról Esterházy Imre (1663–1745) esztergomi érsek, ő koronázta meg 1740-ben Mária Teréziát magyar uralkodóvá Esterházy Dániel (1665–1714), kuruc generális, gróf, altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban Esterházy Antal (1676–1722), kuruc tábornagy, gróf, a Rákóczi-szabadságharc tábornoka Esterházy József (1682–1748), országbíró, gróf, Komárom vármegye újjáépítője és benépesítője Esterházy I. Miklós József (1714–1790), „fényes” jelzővel illetett herceg, a fertődi Esterházy-kastély építtetője Esterházy Ferenc (1715–1785), horvát bán, ispán, gróf, a Magyar Udvari Kancellária kancellárja Esterházy Mária Anna (1739–1820), Esterházy I. Miklós József herceg leánya, Grassalkovich Antal herceg felesége Esterházy Bálint Miklós (1740–1806), francia tábornok, huszárezred-tulajdonos, a versailles-i udvar ismert alakja Esterházy II. Miklós (1765–1833), herceg, a napóleoni háborúk császári táborszernagya, Bonaparte Napóleon francia császár őt szánta Magyarország királyának
Esterházy Mária Leopoldina (1776–1864), ismert filantróp, ifj. Grassalkovich Antal herceg felesége, I. Antal herceg leánya Esterházy Alajos (1780–1868), kamarás, alezredes, gróf, az ő felesége volt Esterházy Johanna hárfás, mecénás Esterházy III. Pál Antal (1786–1866), herceg, a Batthyány-kormány király személye körüli minisztere Esterházy Karolina (1811–1851), grófnő, zongorista, Franz Schubert osztrák zeneszerző közeli barátja és tanítványa Esterházy Kálmán (1830–1916), főispán, gróf, politikus, Deák-párti országgyűlési képviselő Esterházy Miksa (1837–1883), gróf, a modern magyar sportélet jelentős alakja, a Magyar Athletikai Club alapítója Esterházy Mihály (1853–1906), gróf, politikus, országgyűlési képviselő, az IBUSZ Utazási Irodák alapító elnöke Esterházy Móric (1881–19660), gróf, független politikus, rövid ideig Magyarország miniszterelnöke az első világháború idején Esterházy János (1881–1960), gróf, csehszlovákiai politikus, a felvidéki Egyesült Magyar Párt mártírhalált halt elnöke Esterházy V. Pál (1901–1989), herceg, filantróp, a Rákosi-korszak börtönviseltje Esterházy Péter (1950–2016), többek között Kossuth- és József Attila-díjas író, publicista Esterházy Márton (1956–), válogatott labdarúgó, csatár, Esterházy Péter író testvére
Főbb rezidenciáik 260px|bélyegkép|jobbra|A fraknói vár (Fraknóváralja, ma Burgenland, Ausztria)
Mint a kora újkori Magyar Királyság egyik legbefolyásosabb főnemesi dinasztiája, az Esterházyak rezidenciák sorát hozták létre szerte az országban, amelyek politikai, gazdasági és kultúrális központok is voltak. A korai hatalmi bázist a középkori eredetű fraknói vár jelentette, amely a 17. század elején került a család birtokába. A középkori várat Esterházy Miklós nádor előbb erőddé, majd fia, a szintén nádor Esterházy Pál barokk stílusú lakóépületté alakította. Ezzel egyidejűleg épült a kismartoni kastély is barokk stílusban, ami a birodalmi hercegi címet nyert Pál nádor központjává vált. Mai neoklasszicista küllemét II. Miklós herceg megbízásából az ismert francia építész, Charles Moreau tervei alapján nyerte el. A kastély ma is a család egyik legjelentősebb épületkomplexuma, ami Joseph Haydn zeneszerző alkotói tevékenységének egyik első számú helyszíneként is szolgált.
275px|bélyegkép|jobbra|A legnagyobb Eszterházy-kastély, a „magyar Versailles”-ként is ismert Eszterháza (Fertőd, Győr-Moson-Sopron)
A 18. század a család fénykorát, egyben legnagyívűbb építkezését jelentette. A fertődi Esterházy-kastélyt a „fényes” jelzővel illetett I. Miklós herceg építtette az 1760-as évektől. A késő barokk és rokokó épületegyüttes a „magyar Versailles” néven ismeretes: kiterjedt parkjával, díszudvarával és színházával a korabeli udvari kultúra egyik legfényesebb példája. Ezzel együtt számos vidéki központ is épült, mint például a pápai kastély, ami Franz Anton Pilgram, Fellner Jakab és Grossmann József tervei alapján emelkedik a Nagytemplom mögött, vagy az Öreg-tó partjánál álló tatai kastély, ami ugyan pénzhiány miatt nem tudott az eredeti, impozáns tervek szerint megépülni, ám ennek ellenére Tata jelentős nevezetességei közé tartozik.
290px|bélyegkép|jobbra|A csákvári Esterházy-kastély (Csákvár, Fejér vármegye)