A ceteris paribus elv (latin; nagyjából: „a többi változatlanul hagyásával”) lényege, hogy a komplex, egymással kölcsönhatásban álló viszonyok elemzése során csak egyetlen tényező megváltoztatásával elemezzük a jelenségeket. Tehát a vizsgált tényezőn kívül valamennyi hatótényezőt változatlanul hagyunk, így vizsgáljuk a jelenséget, majd lassan szélesítjük az elemzés területét, megengedve más tényezők hatását is.
A kifejezést már Marcus Tullius Cicero is használta, de nem a mai értelemben. A közgazgaságtan területén a kifejezés első ismert előfordulása Petrus Olivi nevéhez köthető 1295-ben. A 16. században Juan de Medina és Luis de Molina is használták a kifejezést közgazdaságtani témák tárgyalása során.
Jegyzetek
Kategória:Latin kifejezések