A nyenyec nyelvet (nyenyecül ненэцяʼ вада) a nyenyecek beszélik Oroszország északi vidékein. A szamojéd nyelvek csoportjába tartozik, és két fontos nyelvjárása van: az erdei nyenyec és a tundrai nyenyec. A kettő kölcsönös megértése nehézkes. A nyenyecek többsége a tundrai változatot használja.

A nyelv közeli rokonai a nganaszan nyelv és az enyec nyelv.

A nyelv veszélyeztetettsége A többi szamojéd nyelvvel ellentétben, az egyetlen nyelv, a nyenyec jelenleg nem minősül veszélyeztetett nyelvnek.

Földrajzi elterjedés A nyenyecet 27 273 fő beszéli, közülük 26 730 személynek ez az anyanyelve. A nyelv földrajzi szempontból meglehetősen bő területen fordul elő: a beszélők egyaránt megtalálhatók a Jamali Nyenyec autonóm körzetben, a Nyenyec autonóm körzetben, a Tajmiri (Dolgan) Nyenyec autonóm körzetben és Komi Köztársaságban. Ennek köszönhetően a nyenyecet erős nyelvjárási tagoltság jellemzi.

A nyelv egyedül a Nyenyec autonóm körzetben hivatalos, s ott is inkább csak formálisan. Nyelvtan A nyelvtan a tundrai nyenyecet mutatja be. Igék Az inflekció kategóriái a mód, az idő, a ragozás (tárgyas, tárgyatlan, visszaható), a tárgy száma a tárgyas ragozásban, az alany személye, és az alany száma. Mód A jelenlegi felfogás szerint a nyenyec nyelvben 16 mód van. Az indicativus (kijelentő mód), a tulajdonképpeni imperativus (felszólító mód) és az optativus képzése különféle morfológiai tövekkel és különálló, a módot önmagában előfeltételező személyjelekkel történik. A többi mód saját tővel illetve egy-egy módjellel rendelkezik, és a személy megjelölése az indicativusban használt személyjelekkel lehetséges.

Az alábbi táblázat a különféle módokat mutatja be a nú- (állni) ige segítségével, a lehető legtöbb helyen egyes szám harmadik személyben:

MódAlmódJelPéldaMagyar jelentésindicativus ∅nú°állimperativushortativus (E~K~T/1) -xř(E/1) núxřd°málljak!tulajdonképpeni imperativus (E~K~T/2) -q(E/2) núqállj!optativus (E~K~T/3) -°ya(E/3) nú°yaálljon!conjunctivus -inúyiállni fog (kérés)necessitativus -psunúbcuállnia kell majd (utasítás)interrogativus -sanúsaállt?imperfectivus-probabilitativus -n~ta-qxe~iř núnaki° állhatperfectivus-probabilitativus -me-qxe~iř núweki° állhatottobligativus -psa-qxe~iř núbcaki állnia kéne (elvárás)imperfectivus-approximativus -n~ta-rřxa núnarřxaúgy látszik, áll; állni látszikperfectivus-approximativus -me-rřxanúwerřxaúgy látszik, álltfuturitivus-approximativus -mřnta-rřxa núw°ntar°xa úgy látszik, állni fogsuperprobabilitativus -ma-n~třh-xřbya núwan°ngkřbya valószínűleg áll hyperprobabilitativus -rřxa-me~iř núr°xawi° biztosan állt narrativus -me~iř núwi° állt (a beszélő látta, hogy állt) reputativus -mřna núw°na állítólag állt desiderativus -rřwa núr°wa állni ösztökélt

Szemmel láthatóan a módrendszer hierarchikusabban is bemutatható. Sok mód összetett jellel rendelkezik, vagyis képzett, és a morfológiai viselkedésük az individuális toldalékoktól függ. Például a superprobabilitativus az imperfektív főnévi igenév dativusából és a xřbya "jel" névszóból tevődik össze.

Ennek ellenére egy mód valódisága nem kérdőjelezhető meg mindaddig, amíg egyrészt minden ragozásban jelen van, másrészt pedig nem nem-véges alakkal rendelkezik.A módok közé nem sorolt habitativus néhány nyelvjárásban módként viselkedik. Idő Az idő inflekciós kategóriája két igeidőből áll, az aoristosból és a praeteritumból. Mialatt az aoristos jelöletlen, a præteritum kifejezése a személyjel után helyezendő -syř jellel történik, például: nú- : állni, indicativusIdőE/1E/2E/3Aoristos núřd°m 'állok'núřn° 'állsz'nú° 'áll'Praeteritumnú°dřmcy° 'álltam'nú°nřsy°'álltál'núřsy°'állt'

Az igeidő fogalma értelmezett az indicativus, conjunctivus és narrativus módokban, de nem alkalmazható az imperativus, interrogativus vagy necessitativus módú igékre, valamint a többi módban is marginális a szerepe.

Minden igét két csoportba lehet sorolni az időbeli összefüggéseik alapján. A pillanatnyi történést vagy cselekvést kifejező igéknél a kijelentő aoristos a közelmúltat fejezi ki, míg a kijelentő módú praeteritum a régmúltat. A folyamatos igéknél (ilyen az előbbi példában használt nú- is) a kijelentő módú aoristos a jelent, a kijelentő praeteritum az egyszerű múltat fejezi ki. A conjunctivus módban az aoristos a feltételes jövőt, a praeteritum a feltételes múltat jelöli.

A kijelentő præteritum által kifejezett múlt megtörténtét a beszélő személyes tapasztalatai igazolják. Az olyan történés elbeszélésére a narrativus szolgál, amelyet a beszélő maga személyesen nem figyelt meg, de az eredménye még mindig látható.

Névszók A névszóragozás kategóriái a szám, az eset, a ragozás (abszolút, birtokos vagy predesztinatív), valamint a birtokos vagy a predesztináló száma és személye a nem-abszolút ragozások esetén. Ezen kívül a névszóknak van predikatív formája is. Szám és eset A nyenyecben három szám van: az egyes, a kettes és a többes szám. A hét létező esetből három nyelvtani, ezek az alanyeset, a tárgyeset és a birtokos eset, valamint négy helyhatározói, ezek a locativus, az ablativus, a dativus és a prosecutivus. A három nyelvtani eset mindhárom számban felbukkan, a helyhatározói négyes azonban csak az egyes és többes számban. A hiányzó kettes számbeli helyhatározói esetek helyett a nyelv olyan kifejezéseket használ, amelyben a névszó kettes számban áll, majd ezt a nya- '-nál/-nél' névutó megfelelő esetben álló alakja követi.

Az egyes számú alanyeset jelöletlen, például myaq 'sátor'.

Minták Tundrai nyenyec szöveg Nyew°xi° nyenecyřyeq syoq. Xurkaryi lax°naku, yarřbc°, syud°břbc° ngřdyibyelyewantoh xaw°na nyenecyř°q yilyewantoh yampřn°h xřr°toh yíx°ntoh syoyo syertabřwi°q. Yah syar°h nyinya ngoyak°q nyenecyřlyiq xřr°toh syertawi° wadyidoh syongć mecy° nyídoh pyirřs°q - tyiki°q syom mecy° nyinya pyir°taq xíbyaq. Třrcya nyenecy°h ngulyiq tyanyo.Е. Г. Сусой: Ненэцие” литература. Учебная хрестоматия для 6–7 классов. Ленинград: Просвещение, 1990.

Hagyományos népdalok. A számos különféle mese (lax°nako), siralomdal (yarřbc°) és hősi ének (syud°břbc°) bemutatása mellett, az emberek életük során saját elméjükben is dalokat készítettek. A föld felszínén csupán kevés ember nem tudja a saját maga által szerzett szavakat dalként előadni - ők azok, akik nem tudnak dalolni. Az ilyen emberekből kevés van.A hozzávetőleges magyar szöveg Tapani Salminen kötetlen angol fordítása alapján.

Erdei nyenyec és magyar rokon szavak Magyar MagyarNyenyecMagyarNyenyecnőnetótovízwitmi?má?honnan?kenyá?lóláutűztunévnim

A nyelv kutatása és a nyenyec irodalom A nyenyec nyelv 1937 óta rendelkezik cirill betűs ábécével, ami a nem sokkal korábban létrehozott latin ábécés változatot váltotta le. Az irodalmi nyelv a tundrai nyelvjáráscsoport nyelvjárásain alapszik, és a többi szamojéd nyelvhez képest sokkal jelentősebb aktivitást tud felmutatni. A nyelven rendszeresen jelennek meg tankönyvek, irodalmi művek és szótárak. A Jamali Nyenyecföldön helyi lapot adnak ki nyenyecül: e címe Няръяна Нэрм. Nyenyec nyelvű oktatás ezzel szemben csak az iskolaelőkészítőben folyik, az általános iskolában a nyelv csupán tantárgyként van jelen.

Az első nyenyec költő Tiko Vilko (Ilja Konsztantinovics Vilka) volt. A kortárs irodalom legjelentősebb képviselői Ivan Juganpelik, Leonyid Lapcuj, Vaszilij Ledkov és Alekszej Picskov. A nyelv legrégibb adatai a XVII. században írt szójegyzékekben maradtak fent. A nyelv első jelentős kutatója M. A. Castrén volt.

Jegyzetek

Forrásművek Tapani Salminen: Tundra Nenets. Elérhető a világhálón itt. Nyenyec nyelv. Megjelent a Nyelvrokonaink tanulmánykötetben. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000.

További információk A tundrai nyenyec honlapja (nyelvtan, további hivatkozások) Erdei nyenyec-angol szószedet Ethnologue-jelentés Orosz-nyenyec hangosszótár Nyenyec-nganaszan összehasonlító szótár (orosz és angol fordításokkal)

Kategória:Északi szamojéd nyelvek Kategória:Természetes nyelvek