A nganaszan nyelv (nganaszanul ня’’, ) a nganaszanok egyik nyelve. 2002-ben 505 fő vallotta anyanyelvének a Tajmir-félsziget délnyugati és középső vidékein. A nyelv a szamojéd nyelvek közé tartozik, közelebbi rokonai a nyenyec nyelv és az enyec nyelv. Két fő nyelvjárása létezik, az avam és vadejev. A nganaszant egyre kevesebb gyerek tanulja, cserébe asszimilálódik az oroszba, így jelenleg veszélyeztetett nyelvnek minősül, és közel áll a kihaláshoz.
A nyelv 10 magánhangzóval és 20 mássalhangzóval rendelkezik, valamint bővelkedik kettőshangzókban is.
Írásbeliség A nganaszanok kicsiny lélekszáma miatt nem alkottak számukra írásbeliséget akkor, amikor a többi északi szamojéd nyelv írására bevezették a cirill ábécét az 1930-as években. Megteremtésére csupán a Szovjetunió felbomlása után, az 1990-es években tettek kísérletet. А аБ бВ вГ гД дЕ еЁ ёЖ жЗ зЗ̌ з̌И иЙ й’’К кЛ лМ мН нӇ ӈО оӨ өП пР рС сҪ ҫТ тУ уҮ үФ фХ хЦ цЧ чШ шЩ щЪ ъЫ ыЬ ьЭ эӘ әЮ юЯ я
Nyelvtan
Névszóragozás A nganaszanban a névszótövek három formában jelenhetnek meg (S1, S2, S3), s ezek különböző toldalékok előtt szerepelnek. A nyelvben van egyes (szingulárisz), kettes (duális) és többes szám (plurálisz). Az egyes szám jelöletlen, a duális paradigma hiányos, mivel csak grammatikai esetekben létezik. A többes szám jele nominatívuszban (alany esetben) -Ɂ, mely más esetekben összeolvad az esetragokkal.
A nganaszan 8-9 névszói esetet különböztet meg, melyek a következők:: nominatívusz, akkuzatívusz, genitívusz, latívusz/datívusz, lokatívusz/instrumentálisz, ablatívusz/elatívusz, prolatívusz, komitatívusz és esetenként vokatívusz. Az akkuzatívusz, genitívusz és komitatívusz az S2-es tőhöz járul. A lokatívusz esetragjai komplexek: proto-szamojéd eredetű toldalékok + kapcsolóelem formában épülnek fel. A komitatívusz egy újabb fejlemény, mely még nem teljesen integrált része az esetrendszernek.Wagner-Nagy Beáta 2022. Nganaszan. In: Bakró-Nagy Marianne; Laankso, Johanna; Skribnik, Elena (szerk.), The Oxford Guide to the Uralic Languages. University Press, Oxford. 754–776. Wagner-Nagy Beáta 2023. Nganasan. In: Abondolo, Daniel; Valijärvi, Riitta-Liisa (eds.), The Uralic Languages Second edition. Routledge Language Family Series. Routledge, London és New York. 753–792.
Igeragozás A nganaszan megkülönböztet szubjektív (alanyi), objektív (tárgyas) és reflexív-mediális ragozást. Igeosztályok tekintetében vannak benne tranzitív, intranzitív és mediális/intranzitív-reflexív igék (pl. nevet vagy elmegy). A tanzitív igék ragozása mindhárom konjugációban lehetséges, az intranzitív igéké csak szubjektív, míg a mediális/intranzitív-reflexív igéké reflexív-mediális konjugációban.
Igeaspektus és igeidő Az igék aspektusuk szerint lehetnek perfektívek és imperfektívek, mely vonásuk meghatározza az igék idejét is. A nganaszanban van ún. aorisztoszi (indefinit) idő, amely azon túl, hogy jelölt, perfektív igéknél közelmúltra, imperfektív igéknél jelenre utal. Egyéb a nyelvben használatos igeidők: múlt, régmúlt és jövő. A múlt idő jele – ellentétben a nyenyec nyelvekkel – megelőzi a személyragot. A régmúlt egy külön, összetettebb toldalék (-SUəjəə / -SUəjəi) segítségével fejeződik ki. Ragozási típusAorisztosz (Perfektív)Aorisztosz (Imperfektív)MúltRégmúltJövőSzubjektív/-ʔa//-NTU//-SUə//-SUəjəə//-ʔSUTə/Objektív (sing. tárgy)/-ʔa//-NTU//-SUə//-SUəjəə//-ʔSUTə/Objektív (plur. tárgy)/-ʔi//-NTA₁//-SYY//-SUəjəi//-ʔSYTY/Reflexív/-ʔi//-NTA₁//-SYY//-SUəjəi//-ʔSYTY/
Mód és evidencialitás A nganaszan megkülönböztet 12 morfológiailag jelölt módot (kijelentő, felszólító, kérdő, feltételes, stb.). Ezek közül a legtöbb csak aorisztoszi időben fordul elő. A felszólító mód (imperatívusz) külön személyragokat használ, amik függnek a tárgy számától és a ragozási típustól is.
A ʃo 'jön' ige szubjektív (alanyi) ragozásban: Jelen idő (-LiA)Egyes szám (SG)Kettes szám (DU)Többes szám (PL)1. személyʃo-lia-mʃo-lia-bəjʃo-lia-bəʔ2. személyʃo-lia-lʃo-lia-ləjʃo-lia-laʔ3. személyʃo-liaʃo-lia-gəjʃo-lia-jəʔJövő idő (-LA ~ -Lə)1. személyʃo-la-mʃo-la-bəjʃo-la-baʔ2. személyʃo-la-lʃo-la-ləjʃo-la-laʔ3. személyʃo-lə-jʃo-lə-gəjʃo-lə-jəʔMúlt idő (-Bi(A))1. személyʃo-bia-mʃo-bi-bəjʃo-bi-baʔ2. személyʃo-bia-lʃo-bi-ləjʃo-bi-laʔ3. személyʃo-biʃo-bi-gəjʃo-bi-jəʔFeltételes mód (-NTA...-ze)1. személyʃo-na-m-zeʃo-na-bəj-zeʃo-na-baʔ-ze2. személyʃo-na-l-zeʃo-na-ləj-zeʃo-na-laʔ-ze3. személyʃo-na-zeʃo-na-gəj-zeʃo-na-jəʔ-zeAdhortativus (1. sz., -ʃti ~ -ʃə/-zə) és Imperativus (2. és 3. sz., -ʔ ~ -Kə ~ -KA ~ -Kəj)1. személyʃo-ʃti-mʃo-zə-bəjʃo-zə-baʔ2. személyʃo-ʔʃo-gə-ləjʃo-gaʔ3. személyʃo-gə-jʃo-gəj-gəjʃo-gə-jəʔ
Források
Irodalom Dyekiss, Virág: Vándorol a hang. A nganaszan hagyományos világnézet a folklórszövegek tükrében. Budapest, ELTE, 2015. (PhD-disszertáció). http://doktori.btk.elte.hu/lit/dyekissvirag/diss.pdf Kortt, Ivan R.; Simchenko, Ju. B.: Wörterverzeichnis der nganasanischen Sprache : T. 1: nganasanisch-deutsch-russisches Glossar. (Materialien / Systemata mundi Inst. zur Erforschung fremder Denksysteme u. Organisationsformen 1). Berlin, 1985 Wagner-Nagy, Beáta: Chrestomathia Nganasanica. (Studia Uralo-Altaica : Supplementum 10) Szeged, 2002, 306 p. Katzschmann, Michael: Chrestomathia Nganasanica : Texte – Übersetzung – Glossar – Grammatik , Bearbeitung der Нганасанская фольклорная хрестоматия zusammengestellt von Kazis I. Labanauskas unter Berücksichtigung des Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский. (Nganasanica 1) Norderstedt, 2008, 604 p. Szótárak
The English–Nganasan dictionary Glosbe Német–nganaszan szószedet Nyenyec–nganaszan szótár Nganaszan–angol szószedet
További információk Ethnologue-jelentés Endangered Languages of Indigenous Peoples of Siberia: The Nganasan Language The Red Book of the Peoples of the Russian Empire: The Nganasans Bibliográfia Nganasanica Nganaszannal kapcsolatos témák Languages of the world (Nganasan)
Kategória:Északi szamojéd nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Veszélyeztetett nyelvek