Szomory Dezső, eredetileg Weisz MórA Szomory Dezső írói álneve volt, hivatalosan nem változtatta meg a nevét. (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró.

Életpályája Weisz Jónás kereskedő és Fleischer Jenni fiaként született a budapesti zsidónegyedben, a Király utca 37. számú házban. Kamaszkorától írt, zenét szerzett, zongorán, orgonán játszott. Első drámáját A Nászéj címmel 16 éves korában írta.<ref>Szomori Dezső: Önéletrajz. Az Érdekes Újság Dekameronja, 1913</ref>Szomory György: Fények és zenék hatása alatt in: Szomory Dezső: Zene és ének hangjainál. Zenei írások. Budapest, 2009. Múlt és Jövő. 469―490. l. A budapesti kegyesrendi gimnázium elvégzése után 1885-től Vessi/Vészi Mór néven a Zeneakadémia zeneszerzés szakán tanult, de a III. évben (1887―88) megszakította tanulmányait.Magyarországi Felsőoktatási Intézmények 1580―1918Kocsis Katalin: Szomory Dezső és Liszt Ferenc = Kataliszt blogja 2011. október 29. Vonzotta a sajtó, irodalom.

Újságíró lett. Eleinte a Nemzet, azután a Pesti Hírlap és a Pesti Napló munkatársa lett. Dolgozott az Élet című lapnak is, melyet Vikár Béla szerkesztett. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciaországba költözött. Ott, majd Londonban élt, közben a Magyar Hírlapban publikált. Csak 1906-ban költözött haza. 1908-ban csatlakozott a Nyugathoz. Műveinek témája általában a gyorsan polgárosodó Magyarország társadalmában felmerülő új konfliktusok megragadása. Ma már gyakran modorosnak ható írásait az intenzív zenei hatások, bizonyos romanticizmus jellemzi. Nagyszerű novellái mellett igazi sikereit a – mind a mai napig játszott – színműveivel aratta.

Első művei a 19. század végi francia naturalizmus hatását mutatják, majd a 20. század eleji szecesszió nyomán egyre erősebb zeneiségű s mind szeszélyesebbé és modorosabbá váló, stilizáltan romantikus nyelvet alakított ki. Fő törekvése olyan költői nyelv kiképzése volt, amely zeneileg hat, de túlzásai sokszor öncélúvá tették ezt az igyekezetét. Pályája kezdetén konzervatív, arisztokratikus póz jellemzi műveit. A feudális erőkkel, hagyományokkal szemben álló polgárság hangját szólaltatja meg társadalmi problémákat feszegető írásaiban. Az első világháború borzalmai, majd az ellenforradalmi viszonyok hatására valamivel élesebbé válik kritikája, olykor gúnyosan ábrázolja a vidéki és a fővárosi polgárság életét. Tehetséggel művelte a novellát, de leginkább drámáival aratott sikert. Ezek sorában is első helyen áll a Habsburg-trilógia.

A második zsidótörvény miatt darabjait nem játszhatták többé, a jobboldali sajtó támadásainak céltáblájává vált, még az utcán is tüntettek ellene. A háború előrehaladtával egyre megtörtebb lett, teljesen visszavonult. Testvére, Szomory Emil Szent István körúti lakásáról a nyilasok egy Pozsonyi úti védett svéd házba hurcolták. Szomory Emil haláltáborba került, ő maga pedig állítólag éhen halt.„Vége nemsokára az egésznek – mondta Szomory Dezső – én érzem és érzem azt is, milyen tehetségtelen dolog volna meghalni az utolsó negyedórában…” (Füsi József naplójából)Meghalt Szomory Dezső (huszadikszazad.hu)

Művei bélyegkép|263px|Szomory Dezső emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 22. szám alatt bélyegkép|263px

Drámák Péntek este (1896) A nagyasszony. Regényes színmű négy felvonásban és hét képben; Nyugat, Budapest, 1910 (A Nyugat könyvei) Online A rajongó Bolzay-lány. Színmű (Budapest, Nyugat, 1911) Online Györgyike, drága gyermek (Budapest, Nyugat, 1912) Bella (Budapest, Singer és Wolfner, 1913) Mária Antónia. Színmű (Budapest, Singer és Wolfner, 1914) Online Hermelin. Színmű (Budapest, Singer és Wolfner, 1916) II. József császár. Színmű (Budapest, Pallas, 1918) Online – Vojnits-jutalommal elismert mű. Matuska. Színmű (Budapest, Pallas, 1918) A Habsburg drámák (Budapest, Pallas, 1918) Incidens az Ingeborg-hangversenyen (1918) II. Lajos király (Budapest, Athenaeum, 1922) Online Királydrámák (Budapest, Athenaeum, 1927) Gloria. Színmű (Budapest, Athenaeum, 1923) Szabóky Zsigmond Rafael. Színmű (Budapest, Athenaeum, 1924) Takáts Alice. Színmű (Budapest, Athenaeum, 1930) Desider Szomory: Alice Takats; Marton, Wien, 1930 Szegedy Annie (Budapest, Athenaeum, 1931) Bodnár Lujza. Színmű (Budapest, Athenaeum, 1936) Színház; vál., sajtó alá rend., utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1973 Hét játék; vál., szöveggond. Réz Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1991 Sába királynője (?)

bélyegkép|263px|Szomory Dezső sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 1A-10-20.

Próza Elbukottak. Hat novella (Budapest, Singer és Wolfner, 1892) A tudósok. Regény a modern magyar társadalmi életből (megjelent folytatásokban, 1894) Les Grands et les Petits Moineaux (Párizs, Lemerre, 1895) Mesekönyv (Budapest, Grill, 1896) Budapesti Babylon: pikáns mesék (Budapest, Boros, 1898) Az isteni kert. Novellák (Budapest, Nyugat, 1910) Ünnep a Dühöngőn és egyéb szerelmek (Budapest, Nyugat, 1911) Lőrinc emléke. Novellák (Budapest, Nyugat, 1912) A pékné (Budapest, Athenaeum, 1916) Az élet diadala. Novellák (Budapest, Nyugat, 1917) Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről (Budapest, Pallas, 1918) A selyemzsinór (Budapest, Genius, 1921) Online A mennyei küldönc (Budapest, Athenaeum, 1926) Levelek egy barátnőmhöz (Budapest, Athenaeum, 1927) Térjetek meg végre hozzám (Budapest, Athenaeum, 1928) A párizsi regény (Budapest, Athenaeum, 1929) Gyuri (Budapest, Athenaeum, 1932) Horeb tanár úr. Regény (Budapest, Athenaeum, 1934) Emberi kis képeskönyv (Budapest, Athenaeum, 1936) Kamarazene (Budapest, Athenaeum, 1937) Az irgalom hegyén (Budapest, Magvető, 1964) A tudósok. Regény a modern magyar társadalom életéből, 1–2.; sajtó alá rend. Zsoldos Sándor; Múlt és Jövő, Budapest, 2016

Életműkiadás (2007–2016) Szomory Dezső művei; szerk. Kőbányai János; Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2007–2016

Horeb tanár úr (I. kötet) Gyuri (II. kötet) Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről (III. kötet) Zene és ének hangjainál. Zenei írások (IV. kötet) Levelek egy barátnőmhöz (V. kötet) A párizsi regény (VI. kötet) Emlékek szárnyán. Újságprózák (VII. kötet) Szamosmenti táj (VIII. kötet) Elbukottak. Hat novella; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2016 (Szomory Dezső művei) Játszott művei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 59. Péntek este (1896–1897, 1935) A búcsú (1897) Angyalka (1909) A nagyasszony (1910, 1927) A rajongó Bolzay lány (1911) Györgyike, drága gyermek (1912, 1957, 1983, 1991, 2003–2004, 2011) Bella (1913, 1972, 1986, 1997, 1999) Mária Antónia (1913) Hermelin (1916, 1969, 1982, 1990, 1992, 1996, 2001, 2007) (a budapesti Nemzeti Színházban) II. József császár (1918, 1933) Matuska (1919) Takáts Alice (1930, 1946, 1985, 1987, 2011) Szegedy Annie (1931) Botrány az Ingeborg-koncerten (1959, 1990) II. József (1964, 2004) Incidens az Ingeborg hangversenyen (1970, 1974, 1983, 1993, 2000) II. Lajos király (1972, 1987) Hagyd a nagypapát! (1982, 1992, 1996, 2000) Szabóky Zsigmond Rafael (1986) Botrány az Ingeborg hangversenyen (1995)

Irodalom Kellér Andor: Író a toronyban (Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958) Kellér Andor: Zöld gyep, zöld asztal; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Réz Pál: Szomory Dezső alkotásai és vallomásai tükrében (Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971) Rozgonyiné Molnár Emma: Alakzattársulások egy szépprózai műalkotásban. Szomory Dezső: A párizsi regény; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002 (Az alakzatok világa) Az irgalom hegyén. Szomory Dezső emlékezete; vál., szerk., összeáll. Réz Pál; Nap, Budapest, 2004 (Emlékezet) Vas István: Szomory Dezső: Horeb tanár úr'' (Holmi, 2010/szeptember)

Jegyzetek

Források Szomory Dezső életrajza a Színészkönyvtár oldalán Szomory Dezső életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtárban

További információk

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. Meghalt Szomory Dezső (huszadikszazad.hu) Sanders, Ivan: Szomory, Dezső = The YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe Szerzői adatlapja a Molyon Szomory Dezső nem fogadta el a Baumgarten–díjat (huszadikszazad.hu) Színházi adattár

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar poliglottok Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói