IV. Ramszesz (uralkodói nevén Hekamaatré; i. e. 1200 k. – i. e. 1150. júliusa/augusztusa) az ókori egyiptomi XX. dinasztia harmadik fáraója 1156-tól haláláig. Uralkodása alatt folytatódott Ámon főpapja hatalmának növekedése és az egyiptomi birodalom fényének hanyatlása.
Családi háttere A dinasztiaalapító Széthnaht unokája volt, a dinasztia legnagyobb fáraójának, III. Ramszesznek a fia egyik főfeleségétől, Titi királynétól.Mark Collier, Aidan Dodson, & Gottfried Hamernik, P. BM EA 10052, Anthony Harris, and Queen Tyti, JEA 96 (2010) pp.242-246 Korábban a másik főfeleség, Iszet Ta-Hemdzsert fiának tartották., p.186 Apjának ötödik fia volt; miután négy bátyja meghalt, Ramszesz lett a trónörökös, a 22. uralkodási év körül., p.321
Felesége nevét sehol nem említik, de feltételezhetően Duatentopet volt az, aki valószínűleg a testvére is volt.Dodson–Hilton, op.cit., pp.186,190 Egy gyermekük ismert, a későbbi V. Ramszesz.Dodson–Hilton, op.cit., p.186
Uralkodása Már trónörökössé történt kinevezése után aktív szerepet vállalt, a 27. évben például ő nevezte ki Mut főpapjává Amenemopetet, mint azt Amenemopet sírjában (TT148) ábrázolják.Jimmy Dunn: Ramesses IV
Már az ő uralkodása alatt fejeződött be a bírósági eljárás az ún. Hárem-összeesküvés ügyében, melynek résztvevői Tije királyné fiát, Pentawert akarták a trónra juttatni. Nem tudni, III. Ramszesz a merényletnek esett-e áldozatul. Az eseményekről a fáraó uralkodása alatt készült egyik legfontosabb dokumentum, a nagy Harris-papirusz számol be.
IV. Ramszesz uralkodása alatt erősödek a birodalom hanyatlását mutató tényezők. A Dejr el-Medina-i munkások ellátmánya rendszeresen késett, Ámon papságának hatalma pedig egyre nőtt. Ámon főpapja, Ramszesznakht elkísérte a munkások ellátmányát kiosztó tisztviselőket, ami azt mutatja, ebben az időben már legalább részben nem az állam, hanem az Ámon-templom fizette a munkásokat. Ramszesznakht családja egyre hatalmasabbá vált, több családtagja is fontos pozíciót töltött be; fia, Uszermaatrénakht például Ámon birtokainak felügyelőjeként gyakorlatilag nemcsak a templom, hanem az állam földbirtokainak nagy részét is igazgatta. Ramszesznakhtot két fia követte a főpapi tisztségben, és az örökletessé váló tisztség egyre inkább függetlenné vált a fáraótól.Shaw, op.cit., p.322
Hadjáratai IV. Ramszesz uralkodásából nem sok katonai eseményről van feljegyzés. Harmadik uralkodási évében sor került egy tengeri csatára, feltehetőleg a tengeri népek ellen, akik már apja uralkodása alatt is zaklatták Egyiptomot. Ezen kívül nem nagyon van bizonyíték Ramszesznek az országhatárokon kívüli tevékenységére, bár a núbiai alkirály, Hori neve ismert; apja a XIX. dinasztia idején Sziptah alatt szolgált.
Építkezései Ramszesz nagy építkezésekbe kezdett trónra lépésekor. Ehhez megkettőzte a Dejr el-Medina-i munkások számát (120 főre). A Vádi Hammamátban talált feliratokból úgy tűnik, a fáraó nagy expedíciókat küldött ide, hogy szobraihoz követ szerezzen. Az egyik expedíció 8368 résztvevője közt kb. 2000 katona is volt; őket minden valószínűség szerint nem is annyira a munkások védelmezésére, mint inkább kordában tartására küldték. Hasonló expedíciók indultak a Szerabit el-Khadim-i türkizbányákhoz és a timnai rézbányákba is, valamint Núbiába, a buheni erődhöz.
Dejr el-Bahariban, Hatsepszut halotti templomától északra Ramszesz völgytemplomot építtetett, mely mára teljesen elpusztult, csak alapítási lerakatait, pár kőtömböt és kisebb tárgyakat találtak a régészek., p.181 Szintén elpusztult kis temploma, melyet Medinet Habuban emelt, nem messze III. Amenhotep templomától.Wilkinson, op.cit., p.190 Karnakban folytatta apja tevékenységét, és kibővítette Honszu templomát Ámon-Ré szentélykörzetében.
Sírja és múmiája
Ramszesz körülbelül hat és fél évnyi uralkodás után halt meg, és a Királyok völgye 2. sírba temették. Múmiáját 1898-ban találták meg II. Amenhotep sírjában (KV35). A trónon fia, V. Ramszesz követte.
Titulatúra
Források
Külső hivatkozások
Kategória:Fáraók Kategória:XX. dinasztia Kategória:Egyiptomi múmiák Kategória:Az i. e. 12. században született személyek Kategória:Az i. e. 1140-es években elhunyt személyek