Máriabesnyő Gödöllő városrésze, Pest vármegyében, a Besnyői-patak völgyében. Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Közlekedés A városrész vasúti megállóhellyel rendelkezik a on és keresztül halad rajta a 3-as főút.

Története bélyegkép|balra|200px|Grassalkovich Antal

Besnyő már a honfoglalás idején is lakott területnek számított, ám nagyobb népesség csak a 12. században telepedett le itt. 1214-ben a váci püspök a leleszi prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a tatárjárás szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.

A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.

A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, majd később 1723-ban Grassalkovich Antal kezdte meg a terület és a környező birtokok felvásárlását, amelynek nyomán Gödöllő később a Grassalkovich-uradalom központjává vált. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás és azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették.

A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált. A települést 1965-ben csatolták Gödöllőhöz.

A máriabesnyői kegyhely

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

2022-ben visszatértek a kapucinus szerzetesek a bazilika mellett álló rendházba, így azóta ők látják el a hívek szolgálatát.

Mária Múzeum bélyegkép|jobbra|265px|Szűz Mária ábrázolása

Magyarországon a hazai Mária-tisztelet bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután Gödöllőre került, mivel Kátai Gézát a váci megyés püspök 1992-ben Gödöllőre helyezte plébánosnak. Máriabesnyőn Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.

Tamás atya halála után a gyűjtemény visszakerült Petőfiszállásra. 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását. Végül 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás Máriabesnyőn.A Máriabesnyői Mária Múzeum története (Hozzáférés: 2011. július. 1)

A kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll, felépítése: Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum Venerabilis familia Máriabesnyőensis Mária aranyház – Titkos értelmű Rózsa Magyarok Nagyhatalmú szószólója Búcsújáró magyarok Az Istenszülő tisztelete a keleti kereszténységben Búcsúfia – vásárfia Devóció és dekoráció

Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház A máriabesnyői kegytemplom mellett 1933-ban épült fel a salvator nővérek zárdája. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) egy női szerzetesrend, melynek hivatása a tanító-nevelő, szociális munka. Ma a házban a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferencia Központ működik. 2007. január 1-jén megalakult a Máriabesnyői Lelkigyakorlatos Házért Közhasznú Alapítvány, melyet közhasznúnak minősítette a Pest Megyei Bíróság. A máriabesnyői Lelkigyakorlatos Ház legfőbb szociális tevékenységei: családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fiatalok és gyerekek egészséges életmódra nevelése, lelki segítségnyújtás minden korosztály számára.Alapítványunk célkitűzése az http://www.matersalvatoris.hu oldalon (Hozzáférés: 2011. július. 1)

Munkájuk keretében 2009-ben 30 lelkigyakorlatot szerveztek, illetve a kereszténység nagy ünnepein (húsvét, karácsony, pünkösd) és a Máriabesnyői Bazilika főbb búcsúin (Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony ünnepe) a Házban lelkigyakorlaton részt vevők is bekapcsolódhattak a besnyőiek ünneplésébe. A házban fogadtak már lengyel, felvidéki, cseh, osztrák zarándokcsoportokat. 2009-ben pedig átadták az épület legújabb Salvator szárnyát, ahol egy kisebb kápolnát, illetve 1 apartmant alakítottak ki.

Az Egyházmegye képzései:Nagyné Pádár Éva köszöntése (Hozzáférés: 2011. július. 1) Mécs jegyesoktatók képzése Börtönlelkészek találkozói neokatekumeneknek szervezett lelkigyakorlatok csendes Szent Ignáci lelkigyakorlat Szent Ferenc Kis Nővéreinek gyógyító lelkigyakorlata az akolitusképzés papi rekollekciók Családkonferencia Lelkipásztori Napok Karitász lelkigyakorlat Katekéták összevont szakmai napja Nemzetközi Karizmatikus Megújulás vezetőképzése Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság képzései Ferences Rend Családtalálkozója

Temető

A máriabesnyői temetőben nyugszik:

Hegedűs Gyula (1870–1931) színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője. Teleki Pál (1879–1941) miniszterelnök. A sírjára liliom van vésve a cserkészetre utalva, és a következő felirat olvasható rajta: „DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT“. Szűcs Lajos (1943–2020) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás. Az év labdarúgója (1968, 1971), Egyszeres világválogatott (1968). Pécsi Ildikó (1940–2020) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 27.) eszperantista, magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.

A település az irodalomban Máriabesnyő az egyik helyszíne Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri (második kiadásában: Találkozás a galerivel) című bűnügyi riportregényének.

Jegyzetek

Források P. Bartal Ince 1929: Máriabesnyő története. Esztergom.

További információk A máriabesnyői kegyhely weboldala Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház hivatalos oldala Máriabesnyő a www.bucsujaras.hu oldalán Panorámaképek a templomról Gyömbér András: Mária besnyői emlék; Egri Ny., Eger, 190? Fludorovics Zsigmond: Mária-Besnyő kegyhely; Besnyői Kapucinus R. Zárda, Bp., 1909 Mária-Besnyői Nefelejts-Koszorú. A legszebb énekfüzet szűz Mária tiszteletére. A kegyhely hiteles történetének leirásával; Bartalits Imre könyvnyomdája, Bp., 1914 Votin József: Máriabesnyő, Kegytemplom; TKM, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Máriabesnyő. A magyar Loreto; ford. Árki István et al., fotó Lőrincz Ferenc, Kresz Albert; Magyar Kapucinus Rendtartomány, Vác, 1998 A máriabesnyői Mária Múzeum. Kiállítási katalógus; szerk. G. Merva Mária, kiállításrend. Kerny Terézia, Kerényi B. Eszter, Fábián Balázs; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009 (Gödöllői múzeumi füzetek) Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika és kegyhely története; Máriabesnyői Plébánia, Gödöllő, 2011 Varga Kálmán: Nagyboldogasszony Bazilika, Máriabesenyő, 1759–2000; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2011 Gödöllőn, a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikában látható... Tudnivalók nemcsak katolikusoknak; összeáll. Koós Albert; Máriabesnyői Római Katolikus Egyházközség, Gödöllő, 2012 Varga Kálmán: Esterházy sírhelyek Máriabesnyőn; Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány, Fertőd, 2016 (Hercegi kiskönyvek) Szalai Attila: Máriabesnyő. Egyszer voltam, hol nem voltam; Kairosz, Bp., 2018 (Féltett kishazák)

Kategória:Gödöllő Kategória:Magyarországi települések városrészei Kategória:Magyarország elpusztult települései