Egyed Antal (Székesfehérvár, 1779. június 13. – Dunaföldvár, 1862. augusztus 27.) pécsi egyházmegyei római katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.

Élete Polgári családból származott, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Költői hajlamának, amelyet tanítója, Virág Benedek támogatott, korán mpegmutatkoztak jelei; társainak mindig kész volt versekkel írni; sőt az éppen tanulmányozott remekírókat azonnal rímekbe foglalta, s feladait is magyar versekben nyújtotta be. 1799-ben a filozófia hallgatására Pécsre ment, ahol rendes tanulmányai mellett szorgalmas látogatója volt az ott működő magyar iskolának. 1801-ben pécsi papnövendékk lett. 1803-ban Dunaföldváron pappá szentelték. 1804-től bükkösdi, 1806-tól bátaszéki, 1807-ben pedig závodi káplán volt, utóbbi helyen németül tanult. 1807-ben rövid ideig szentszéki jegyző is volt, de e hivataláról csakhamar lemondott, mert nem tudta megszokni a városi életet. 1808-ban kocsolai lelkipásztor lett, 1813-ban Bonyhádra költözött.

Bonyhádi plébánosként megismerkedett a fiatal Vörösmarty Mihállyal, aki a Perczel családnál volt házitanító és a plébánia könyvtárában gyakran forgatta a klasszikus költők műveit. A plébános bíztatása is közrejátszott abban, hogy Vörösmarty a költészettel komolyan kezdett foglalkozni. Később a költő versben emlékezett meg egykori segítőjéről.

Egyed Antal 1822-ben paksi lelkészként olaszul tanult. 1829-ben visszakerült Dunaföldvárra, ahol papi hivatása mellett helytörténettel is foglalkozott, a vármegye településeinek szokásait, életét igyekezett felmérni.

1832-ben a pécsi püspök Koppánymonostor apátja címet adományozott neki. 1833. november 15-én a Magyar Tudományos Akadémia megválasztotta levelező tagjává. 1862. augusztus 22. – augusztus 23. éjjelén rablók támadták meg, s egy homlokára kapott vágás következtében hunyt el néhány nappal később. Végrendeletében hagyott 1000 forintot a pécsi gyermekszemináriumnak, ugyanannyit az Akadémiának és a Nemzeti Színháznak, plébániája szegény tanulóinak 1000 forintot, a váci siketnémák intézetének 100 forintot stb. Szép könyvtárát egy Dunaföldváron alapítandó könyvtárra hagyta.

Munkái Nagymélt. Szányi Ferencz ő nagyságának rozsnyói püspöknek, a pécsi megyebeli növendék-papság örök hálaadásul 1801. Pécs, 1801. (Költemény) T. Kajdatsi Antal úrnak örök emlékezetére némely jó barátjai ajánlják… 1812. Pest, (Költemény) P. Ovidius Naso bús verseinek (levelei vagy pontusi elegiái) negyedik könyve, ford. Pest, 1823. (2. jav. kiadás. Pécs, 1845 Online) Alagya Szent Katolnai Cseh László halálára. Uo. 1824 Publius Ovidius Náso Keservei. Öt könyv. Ford. Székesfehérvár, 1826 Online (2. jav. kiadás, Pest, 1847) A jó keresztény. Melylyel t. ns. és nz. Hiemer János urat megdicsérte Hidvégen, Szent Jakab havának 18-ik napján 1826. eszt. Székes-Fejérvár Elegiák levelekben. Pest, 1831 Kis énekes könyv. hiveim számára. Uo. 1834. (Uo. 1838., 6. kiadás. Pest, 1856) Gyászbeszéd, melyet Első Ferencznek, ausztriai császár és apostoli magyar király… halálára mondott a harmadik hónak 28. napján 1835. Székesfejérvár Egyházi hymnusok, a római breviariumból ford. Pest, 1835 Megváltó. Esztergom, 1836 (Kisfaludy-versnemben. 2. kiadás. Pest, 1857) Ovidius pontusi elegiái. Pest, 1839 (E műből 400 példányt az akadémiának adott azon föltétellel, hogy a jövedelem az általa már megindított Régi Classicusok fordításai kiadására szenteltessék.) Elegia nméltgú Klobusiczi Klobusiczky Péter kalocsai érseknek halálára, nyárelő 2-án 1843. Pécs Albius Tibullus elegiái négy könyvben. Ford. Pest, 1845 (Romai classicusok V.) Online Egyed Antal elegiái három könyvben. Pest, 1848 Átváltozások. P. Ovidius N.-tól, ford. Uo. 1851. (Három füzet) Dunaföldvári vőfélyek köszöntése lakodalmakon. (Pest), 1852. (Névtelenül) Elegia méltgs. és ft. Girk György úrnak tiszteletére, midőn a pécsi püspöki székbe ünnepélyesen beigtattatott 1. jún. 1853, Pest, 1853

Kéziratban maradtak Michl Egyházi története, melyet németből még mint bonyhádi lelkész fordított; több elegiája és költői levele. A Szepessy püspök felhivására három évig dolgozott az egyházi énekek szerkesztésében sat., melyeket az Akadémiai Almanach (1863) elősorol, Elegiája Jeszenszky Miklóshoz, Paks, 1823. és levele Horvát Istvánhoz, 1835. nov. 1.

Költeményeket írt a Szépliteraturai Ajándékba (1825–26), a Koszorúba (1834, 1837), Athenaeumba (1838), történeti cikkeket a Tudományos Gyűjteménybe (1823. V. Bonyhád mezőváros rövid leirása, 1824. I. Pécsi püspökmegyének ismertetése, 1828. VI. Nemes Tolnavármegyének topographiai leirása, 1829. II. Paks leirása, 1832. X. Duna-Földvár leirása)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:MTA-tagok Kategória:Dunaföldváriak Kategória:1799-ben született személyek Kategória:1862-ben elhunyt személyek