280px|bélyegkép|A horgászás aktív és passzív kikapcsolódás A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő.A magyar szabadidő kifejezés nem adja vissza kellő mélységben, amit a német :de:Muße, az angol leisure vagy a latin otium. A szabadidő testi-lelki feltöltődést eredményező felhasználását rekreációnak nevezzük. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szellemi munkát végző emberek szívesebben töltik szabadidejüket aktív pihenéssel. Mások, akik fizikai munkát végeznek, előnyben részesítik a passzív eltöltését a szabadidejüknek, mint például a tévénézést, olvasást.
A szabadidőt aktívan tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője, befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái, a szubkultúrákban való részvétel.
A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző.
Szociológiában
Olyan tevékenység, amely szemben áll a társadalmi termelési folyamatokban való aktív részvétellel, és az ezzel együtt járó felelősséggel, ugyanakkor nem improduktív. Általában privát tevékenység. A szociológiában kétféle hagyomány szerint értelmezik. Formális jegyei alapján: az életciklusok viszonylatában, a munkával szembeállítva és a különböző megnyilvánulásait feldolgozva. Történeti és elméleti megközelítésben: a szabadidő jelentősége a társadalmi változásokban, az iparosodás társadalomra és egyénre gyakorolt hatásainak kritikájaként (neo-marxizmus), illetve ezzel szemben a szabadidő-piac kritikájaként (frankfurti iskola). Tekinthető még a közgondolkodással való szembenállásnak is (rituálelmélet). A mezőgazdaság-alapú társadalmakban a szezonális munka következtében a pihenésnek nagyobb volt a tere, mint az ipari társadalmakban. A fejlett társadalmakban a szabadidő újra nagyobb teret kap, amelyre olyan strukturált iparág épült, hogy a produktív és improduktív tevékenységtípusok közötti határ elmosódik. A kortárs szociológiában az érdeklődés egyre inkább a szabadidős tevékenységek elemzése és elméleti megközelítése felé fordul, aminek következtében a szabadidő egyre inkább elméleti kulcsfogalomnak számít.Oxford szociológiai lexikon
Filozófiában és teológiában
A munkavégzés és a szabadidős tevékenység szembeállítása csak akkor lehetséges, ha mindkettőnek értelme és célja önmagában van. A munka és a szabadidő célja azonban az ember egyéni és közösségi boldogulása, vagyis mindkettő lényege túlmutat önmagán. Különösen az átmenet történelmi korszakaiban jelentős a szabadidő, mert ez biztosítja az alkotó gondolkodás lehetőségét, amelyben a lényegekre és nem a hasznosságokra lehet koncentrálni. A spirituális teológiák a kereszténységben, de még inkább a buddhizmusban az kontempláció, meditáció, imádság és liturgia végzését tekintik az ilyen értelemben vett szabadidő kiemelt tevékenységeinek, melyek lehetővé teszik Isten inspirációinak befogadását.
Hivatkozások
Aktív szabadidős tevékenységek Szabadidősportok Turizmus, természetjárás Barkácsolás Gyűjtőszenvedély Játék Kézművesség Művészi alkotás Meditáció Tánc Társas összejövetel Közösségi tevékenységek Tanulás, kutató tevékenység Pihenés
Források Pihenes.com – A Kirándulástervező Portál Szabadidő-programok Magyarországon szabadido.lap.hu Somfai Béla: Szabadidő és ünneplés Journal of Leisure Research angol nyelven Outdoor programok.lap.hu – linkgyűjtemény Programajánló.lap.hu – linkgyűjtemény Szórakozás.lap.hu – linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek
Hobbi Illemtan Erdélyben
További információk
Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján. Kiállítás. Kassák Múzeum, 2016. március 4–június 5.; kurátor Csatlós Judit; PIM Kassák Múzeum, Budapest, 2016 (Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban) Fekete Marianna: eIdő, avagy A szabadidő behálózása. Generációs kultúrafogyasztás a digitális korban; Belvedere Meridionale, Szeged, 2018 Csiffáry Gabriella: A tábornok kertje. Híres magyarok szenvedélyei; Corvina, Budapest, 2019 Josef Pieper: Szabad idő és kultusz; ford. Györffy Miklós; MMA, 2022 (Pars pro toto) A szabadidősport üzleti kérdései; szerk. Szabó Ágnes; Akadémiai, Budapest, 2023
Kategória:Társadalom