A Selye János Gimnázium – négy, és nyolcosztályos gimnázium Komáromban, a szlovákiai magyar középfokú oktatás egyik legfontosabb intézménye. Az 1649-ben alapított jezsuita, később bencés gimnázium utódja. 1908-ban költözött a Király Püspök utca 5. száma alatt található kétemeletes épületbe. 1994-ben vette fel egykori híres diákjának, Selye János stresszkutatónak a nevét. A gimnáziumba az egész szlovákiai magyar nyelvterületről érkeznek diákok, kollégium is tartozik hozzá.
Története bélyegkép|250px|A cserkészet emléktáblája a gimnázium falán Az iskolát mint érseki katolikus gimnáziumot 1649-ben alapították a Komáromban 14 évvel korábban letelepedett jezsuiták. 1749-ben építették fel első gimnáziumépületüket a Szent András-templommal szemben, a mai Duna Menti Múzeum helyén. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után a pannonhalmi Benedek-rend kezébe került az iskola.
II. József a bencés rendet is feloszlatta és csak 1802-ben kapták vissza a gimnáziumot. A napóleoni háborúk alatt (ekkor a Nádor utcai épületet hadikórházként használták) és 1848-1849-ben is szünetelt a tanítás, majd 1850-ben az osztrák önkényuralom négyosztályos algimnáziummá fokozta le. Az 1848-as tűzvészben leégett Nádor utcai iskolaépületet 1861-re állították helyre. 1908-ban az iskola újra főgimnáziummá alakult és egyben a mai épületébe költözött. 1913-ban Karle Sándor alapította meg a gimnázium híres cserkészcsapatát, melyet később Bíró Lucián vezetett és 1945-ig működött. Az első világháború alatt (1914-1916 között) az épületben katonai kórház működött, de az oktatás a város más részein továbbra is folyt.
1924-ben az iskola 5 tanárát fosztották meg az állampolgárságtól.Prágai Magyar Hírlap 3/192, 3 (1924. augusztus 24.) 1937-ben nyaralótelepet létesítettek Szklenófürdő mellett, a Selmecbányához tartozó erdőségben. 1938-ban 16 osztályos gimnáziummá alakult át. 1945-ben államosították az iskolát és 5 éven keresztül csak szlovák nyelvű oktatás folyt az épületben.
A magyar középiskola az 1950/1951-es tanévben nyílt meg újra, majd 1970-től gimnáziumként folytatja tevékenységét. Egy ideig óvónőképző is működött itt. Az 1992/1993-as tanévtől a négyosztályos mellett nyolcosztályos évfolyamok is indulnak. A 2008/2009-es tanévben a négyosztályosok mellett hatosztályos évfolyam is indult.
Épülete A bencés algimnázium főgimnáziummá emelésekor az egykor itt állt női kórház épületét választotta ki a város az új iskolaépület helyéül. Építését 1907 szeptemberében kezdték meg Herczeg Zsigmond építész tervei alapján és 1908. szeptember 8-án tartották ünnepélyes átadását. A gimnázium udvara közös a szlovák gimnáziuméval, az itt álló fabarakk 1938 előtt a vámhivatalnak adott otthont az akkori csehszlovák-magyar határon. Az épület előtt áll Király József püspöknek, az iskola jótevőjének a mellszobra. Az eredetileg 1914-ben felavatott szobrot (Istók János alkotását) 1947-ben eltávolították és csak 2001-ben került vissza eredeti helyére. Az anyát és gyermekét ábrázoló másik szobor Nagy János alkotása. A gimnázium falán négynyelvű emléktábla jelzi a komáromi cserkészcsapat megalapítását 1913. május 23-án. Az épület földszintjén 1994-ben leplezték le Selye János emléktábláját.
Neves tanárai bélyegkép|250px|Az egykori bencés tanárok emléktáblája a Nádor utcában levő rendház falán bélyegkép|250px|A bencések sírja a katolikus temetőben bélyegkép|250px|A bencések sírja a katolikus temetőben Andruskó Imre volt parlamenti képviselő Asbóth József (1953) újságíró, műsorvezető. Balás Teofil Ferenc (1795–1878) bencés szerzetes, gimnáziumigazgató. Baróti Szabó Dávid (1739–1819) költő Bausz Teodorik (1870–1906) bencés tanár. Bekeő Benedek Lajos (1794–1846) szerzetes, pap. Bertalanfi Pál (1706–1763) jezsuita hitszónok, geográfus. Bíró Lucián Géza (1898–1990) cserkészvezető, tankönyvíró, szerkesztő, katolikus egyházi író. Bognár Cecil Pál (1883–1967) bencés szerzetes, pszichológus és egyetemi tanár. Borka Géza (1894–1977) költő, író, tanár, lapszerkesztő, színműíró. Bódiss Jusztin János (1863–1921) bencés egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Brogyányi Judit (1948–2006) műfordító, újságíró. Czuczor Gergely (1800–1866) költő, nyelvész. Csapó Antonin (1867–1937) bencés tanár, házgondnok. Csillag Rupert Antal (1807–1862) bencés rendi tanár. Dobrovich Ágoston Ferenc (1897–1945) bencés tanár, igazgató. Farkas Veronika (1943) művészettörténész, tanár, muzeológus. Fehér Damáz (1913–1998) tanár, plébános. Fenix Farkas Ignác (1784–1870) bencés szerzetes, pap, költő. Gáspár Tibor (1928–2011) történész, legendás tanár, számos kimagasló díj és kitüntetés tulajdonosa. Gidró Bonifác (1869–1958) bencés szerzetes, igazgató, tihanyi apát. Gosztonyi Nándor (1891–1950) tanár, jószágkormányzó. Gödör Kapisztrán János (1877–1965) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár. Grossinger János Keresztély (1728–1803) jezsuita pap, természettudós. Gyulai Rudolf (1848–1906) bencés történész, tudományszervező, a Jókai Egyesület elődjének alapítója és mozgatórúgója. Hajdu Lukács (1898–1960) bencés tanár, a Jókai Egyesület irodalmi osztályának elnöke. Halbik Ciprián Gáspár (1840–1927) bencés szerzetes és tihanyi apát. Harmos Károly (1879–1956) festőművész, illusztrátor 1910-től a gimnázium rajztanára volt. Hites Kristóf (1913–1999) igazgató. Horváth Bálint István (1799–1860) bencés-rendi pap és tanár, fordító. Horváth Cézár Pál (1872–1940) bencés szerzetes, földrajztanár, tankönyvíró. Horváth Pál (1753–1832) bencés szerzetes, tihanyi apát, gimnáziumi igazgató. Kamiss Hugó Ferenc (1823–1867) bencés gimnáziumi tanár. Karle Sándor (1885–1945) a cserkészet egyik hazai meghonosítója. Katona István jezsuita történetíró. Kemenes Illés Ede (1885–1943) bencés szerzetes, középiskolai és főiskolai tanár, tankönyvíró. Keszegh István a gimnázium tanára. Kiss Péntek József (2008–2010 között) író, rendező, tanár. Krizsán József (1895–1963) zenetanár, karnagy. Kultsár István (1760–1828) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató. Látecska Ede Endre (Sólymos; 1891–1956) bencés tanár, plébános. Magyary Szulpic Ferenc bencés pap, tanár. Molnár Titus János (1798–1857) rendházfőnök, igazgató, bencés tanár. Mórocz Emilián (1861–1930) gimnáziumi tanár, perjel, szentszéki tanácsos, zenész. Mózsi Ferenc (1924–2017) szlovákiai magyar irodalom- és zenepedagógus, zeneesztéta, pedagógiai szakíró. Németh Vilmos bencés igazgató, tanár. Oláh György (1940–2012) matematikatanár Oláhné Domonkos Ilona (1936–2021) matematika–fizika szakos tanár.felvidek.ma Pataki Maurus Pál (1893–1965) bencés szerzetes. Pray György jezsuita történész. Révai Miklós nyelvész, későbbi egyetemi tanár. Romhányi Árpád (1894–1987) tanár, vegyészmérnök, igazgató, cserkész. Rózsa Vitál János (1857–1930) bencés főgimnáziumi tanár, igazgató. Saly Ákos Sándor (1822–1862) áldozópap és tanár. Sárkány Miklós József (1802–1891) gimnáziumi tanár, szent Benedek-rendi bakonybéli apát. Sohár Ottó (1874–1944) katonatiszt, testneveléstanár. Stirber Lajos (1942) zenepedagógus, karvezető. Szabó Endre fizikus, a gimnázium tanára. Szeder Fábián János (1784–1859) bencés pap és tanár. Szénássy Zoltán helytörténész, író. Szívós Donát Bálint (1898–1973) bencés szerzetes, egyházi író. Szunyogh Xavér Ferenc (1895–1980) bencés szerzetes, tanár, a magyar liturgikus mozgalom vezető egyéniségeGimnáziumi értesítő 1938, 7-8; 1981 Szolgálat 51, 100-102 Turczel Lajos (1917–2007) irodalomtörténész, igazgató. Vagács Caesar János (1817–1878) bencés pap és gimnáziumi igazgató. Vaszary Kolos (1854–1856 között) bíboros-hercegprímás, az MTA tagja. Vértesi Leánder Péter (1846–1909) áldozópap és tanár. Zsilinszky Kázmér (1910–1985) bencés tanár, plébános.
Külső hitoktatók: Galambos Zoltán (református), Jánossy Lajos (evangélikus), Pap Gábor (református), Schnitzer Ármin (izraelita)
Neves diákok Adamovich Ádám (1827-1886) ügyvéd, 48-as tüzér főhadnagy. Alapi Gyula (1872–1936) magyar újságíró, levéltáros, múzeumigazgató, csehszlovákiai magyar politikus. Andruskó Imre volt parlamenti képviselő. Angyal Béla (1958) néprajzi gyűjtő, szakíró, politikus. Asztalos Béla (1867-1928) Komárom vármegyei főjegyző, utolsó alispán. Ányos Pál költő. Baerenkopf Ignác (1741–1809) katolikus püspök, jezsuita szerzetes. Banai Tóth Pál (1887–1945) pedagógus, iskolaigazgató Beöthy Zsolt irodalomtörténész. Beszédes Lajos (1898-1984) magyar cserkészvezető, keramikus, főjegyző. Blaskovics József (1910-1990) műfordító, nyelvész, turkológus professzor. Boncz Ödön (1858–1928) történész, művelődéstörténész, író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. Boncsek László (1928-2013) tanár, sportoló, újságíró. Borbély Alexandra (1986) színésznő. Bödők Gergely (1983) történész. Buga László (1906–1988) orvos, egészségügyi szakíró, „az ország orvosa”. Burián László (1922-2014) katolikus pap. Cornides István (1920–1999) fizikus, egyetemi tanár. Csepy Dániel (1846–1933) ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró. Csémy Lajos László (1923-2022) egyháztörténész, református lelkész, egyetemi tanár. Csémy Balázs (1985) színész. Csorba Géza ügyvéd, politikus. Dosztál Béla (1923–2013) közgazdász, 1956-os forradalmár. Erdélyi Géza (1937–2025) református püspök.csemadok.sk; ujszo.com; ujszo.com Erdélyi Pál (1864–1936) könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Farkas Ferenc (1852–1916) uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró, nagybérlő. Fehér Ipoly Kálmán pannonhalmi főapát. Fehérváry Magda (1954) néprajzkutató. Feszty Árpád festőművész Ficza István (1983) színművész. Fritz Beke Éva (1958) egyháztörténészKomáromi Öregdiák 2023/77, 12-13 Galán Géza (Vavreczky) színész. Gál Réka Ágota (2000) magyar színművész. Geréb György (1923-1982) pszichológus, címzetes egyetemi tanár. Ghyczy Kálmán későbbi pénzügyminiszter. Gregorics Gábor (1830-1893) honvéd főhadnagy, városi levéltárnok. Habodász István (1992-) magyar színész. Halász Aurél (1923–2005) gépészmérnök, egyetemi oktató.2023 Öregdiák 77, 11-12; nevpont.hu Hász István (1884-1973) római katolikus pap, tábori püspök. Hegymeghy Dezső (1874–1949) ornitológus, múzeumi preparátor, mezőgazdász, tisztviselő. Hidasy Kornél (1828–1900) magyar katolikus pap, szombathelyi püspök. Horváth Sebestyén Sándor (1981-) magyar színész. Janisch Miklós (1922-2002) parazitológus, herpetológus. Janitsáry Szilárd (1825–1893) ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy. Jánossy Lajos (1903-1976) evangélikus lelkész, teológus. Kaszás Attila (1960-2007) színész. Kállay Ödön (1879-1960) Szőny jegyzője és történetírója. Kecskés László (1913-1995) helytörténész, múzeumigazgató. Keresztes Pál (1893–1970) tanár, tankönyvíró. Keszegh Béla tanár, polgármester Keszegh István (1950-2019) matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár. Király József pécsi püspök. Kiss Gyula (1864–1920) komáromi ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő. Kiss Péntek József (2008–2010 között) író, rendező, tanár. Kocsis Aranka (1953) szerkesztő, néprajzkutató. Kollányi Ferenc (1863-1933) nagyváradi kanonok, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros. Kollányi Ödön (1874-1957) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő. Komáromi Ressl János (1924-1962) író. Koncsol László (1936) irodalomkritikus, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő, pedagógus. Konkoly Thege Miklós csillagász. Korpás Éva (1971) népdalénekes, előadóművész. Kossányi József (1908–1988) tanár, költő és kritikus. Kovách Zénó Pál (1892–1915) magyar tábori pilóta. Krivošík István (1928) színházigazgató, diplomata. Kubička Kucsera Klára (1936–2022) művészet- és építészettörténész. Kultsár István író. Lajos András (1981) színész. Lendvay Benő (1830–1900) orvosdoktor, megyei főorvos, orvosi szakíró. Liptay Lothar (1933–2023) vallástörténész, valláskutató. Ludassy Móric (1829-1885) újságíró. Madurkay Miklós (1854–1923) katolikus plébános. Mag Gyula (1932-2016) pedagógus, dunaszerdahelyi múzeumigazgató.