A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Közös jellemzőjük, hogy testüket pikkelyek, fejüket és hasoldalukat pedig pajzsok fedik. A felső szájpad viszont olyan szerkezetű, hogy az orrlyukak a szájüreg legelején nyílnak.
Megközelítőleg 7600 faj tartozik a rendhez.
Rendszerezés A rendbe az alábbi alrendek, alrendágak és családok tartoznak:
Gyíkok A gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe 5 alrendág (kisrend, parvordo) tartozik
Leguánalakúak (Iguania) – az alrendágba 10 család tartozik Agámafélék (Agamidae) Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) Leguánfélék (Iguanidae) Corytophanidae Crotaphytidae Hoplocercidae Opluridae Békagyíkfélék (Phrynosomatidae) Polychrotidae Tropiduridae
Gekkóalakúak (Gekkota) – az alrendágba 3 család tartozik gekkófélék (Gekkonidae) lábatlangekkó-félék (Pygopodidae) Kettősujjú gekkók (Diplodactylinae) Szemhéjas gekkók (Eublepharinae) Carphodactylidae Phyllodactylidae Sphaerodactylidae
Vakondgyíkalakúak (Scincomorpha) – az alrendágba 7 család tartozik Tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) Páncélosgyíkfélék (Gerrhosauridae) Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) Vakondgyíkfélék (Scincidae) Tejufélék (Teiidae) Gymnophthalmidae Éjjeligyíkfélék (Xantusiidae)
Lábatlangyík-alakúak (Diploglossa) vagy (Anguimorpha) – az alrendágba 3 család tartozik Lábatlangyíkfélék (Anguidae) Amerikai lábatlangyíkfélék (Anniellidae) Bütykösgyíkfélék (Xenosauridae)
Varánuszalakúak (Varanoidea vagy Platynota) alrendágba 3 család tartozik Varánuszfélék (Varanidae) Süketgyíkfélék (Lanthanotidae) Mérgesgyíkfélék vagy viperagyíkfélék (Helodermatidae)
Ásógyíkalakúak Az ásógyíkalakúak (Amphisbaenia) alrendbe az alábbi családok tartoznak: Ásógyíkfélék (Amphisbaenidae) (Gray, 1865) Bipedidae (Taylor, 1951) Rhineuridae (Vanzolini, 1951) – kihalt Atlaszi ásógyíkfélék (Trogonophidae) (Gray, 1865)
Kígyók A kígyók (Serpentes vagy Ophidia) alrendjébe 2 alrendág és 18 család tartozik Alethinophidia alrendág (Nopcsa, 1923) 15 család Booidea vagy Henophidia öregcsalád Csavarodósikló-félék (Aniliidae) Stejneger, 1907 pl. Kétfejű csavarodósikló (Anilius scytale) Törpehengereskígyó-félék (Anomochilidae) Cundall, Wallach and Rossman, 1993 Óriáskígyófélék (Boidae) Gray, 1825 Pitonfélék (Pythonidae) Mauritiuszi boafélék (Bolyeriidae) Hoffstetter, 1946 Hengereskígyó-félék (Cylindrophiidae) Fitzinger, 1843 Loxocemidae Cope, 1861 pl. Loxocemus bicolor Földiboafélék (Tropidophiidae) Brongersma, 1951 Pajzsosfarkú kígyófélék (Uropeltidae) Müller, 1832 Földikígyófélék (Xenopeltidae) Bonaparte, 1845 Colubroidea más néven Caenophidia öregcsalád Szemölcsös kígyófélék (Acrochordidae) Bonaparte, 1831 Ásóvipera-félék (Atractaspididae) Günther, 1858 Siklófélék (Colubridae) Oppel, 1811 Mérgessiklófélék (Elapidae) F. Boie, 1827 Viperafélék (Viperidae) Oppel, 1811 Scolecophidia alrendág Typhlopoidea (vakkígyószerűek) öregcsalád (Cope, 1864) – 3 család †Lapparenthopidae Ősi vakkígyófélék (Anomalepididae) Taylor, 1939 Karcsú vakkígyók vagy fonálkígyók (Leptotyphlopidae) Stejneger, 1892 Vakkígyófélék (Typhlopidae) Merrem, 1820 A vakkígyószerűekhez sorolják néha a pajzsosfarkú kígyófélék (Uropeltidae) családot
Filogenetikus családfa
Pikkelyes hüllők (Squamata) ├─Leguánalakúak (Iguania) │ ├─Leguánfélék (Iguanidae) │ └─Acrodonta │ ├─Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) │ └─Agámafélék (Agamidae) └─Scleroglossa ├─Gekkóalakúak (Gekkota) │ ├─Gekkófélék (Gekkonidae) │ └─Lábatlangekkó-félék (Pygopodidae) │ ?──Dibamidae │ ?──Ásógyíkalakúak (Amphisbaenia) │ ?──Kígyók (Serpentes) └─Autarchoglossa ├─Vakondgyíkalakúak (Scincomorpha) │ ├─Lacertoidea │ │ ├─Xantusiidae │ │ └─Lacertiformes │ │ ├─Nyakörvösgyík-félék (Lacertidae) │ │ └─Teiioidea │ │ ├─Tejufélék (Teiidae) │ │ └─Gymnophthalmidae │ └─Scincoidea │ ├─Vakondgyíkfélék (Scincidae) │ └─Cordyliformes │ ├─Tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) │ └─Páncélosgyíkfélék (Gerrhosauridae) └─Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha) ├─Lábatlangyíkfélék (Anguidae) ├─Bütykösgyíkfélék (Xenosauridae) └─Varánuszalakúak (Varanoidea) ├─Varánuszfélék (Varanidae) └─Mérgesgyíkfélék (Helodermatidae)
Kategória:Hüllőrendek