Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.
Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.
Földrajz Éghajlat Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.
Történelem bélyegkép|jobbra|250px|Kabul ősi fellegvára Bala Hissar a középkorban bélyegkép|jobbra|250px|Bala Hissar napjainkban Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.
1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.
A 19. század elején a britek foglalták el a várost.
1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.
A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.
Demográfia Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021. de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.
A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,https://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.
A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.
Gazdaság Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.
A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.
Kultúra, oktatás
Média Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek: Aina TV Ariana TV Lamar TV Shamshad TV Tolo TV Afghanistan National TV
Kulturális élet Oktatás, oktatási intézmények Közlekedés
Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.
Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.
Testvértelepülések Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Isztambul, Törökország Kazany, Oroszország Saskatoon, Kanada
Galéria
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Darulaman palota
Kategória:Afganisztán települései Kategória:Ázsiai fővárosok