William Fox, született Fried VilmosKömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm 18.o. (Tolcsva, 1879. január 1. – New York, 1952. május 8.)Szabo, Istvan (2004). Hames, Peter (ed.). The Cinema of Central Europe. London: Wallflower Press. magyar-amerikai filmgyáros, producer, a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat alapítója. A család német eredetű Fuchs nevét "angolosította" Foxra (magyarul mindkettő rókát jelent).Benedek István Gábor: Fox - Élet és Irodalom 2002/13 Habár 1936-ban egy csődegyezség keretében eladta részesedését vállalataiban, neve tovább élt a Fox Television Network, így a Fox News és társai, valamint a 20th Century Fox filmstúdió névadójaként. A mozgókép- és szórakoztatóipar úttörőjeként tartják számon. Művészetének elismerése volt, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Pályája Zsidó származású családba született Tolcsván Fried (vagy Friedman) Vilmos néven. Apja, aki kiskereskedő volt – mellékállásban pedig még fogat is húzott – az elveszett bátyja után indult, hogy megtalálja Amerikában. Miután ez nem sikerült, úgy döntött, hogy maga sem tér haza: táviratban kérte feleségét, hogy adja el a tolcsvai szatócsüzletüket, és kilenc hónapos gyermekükkel együtt hajózzon utána.
Az Újvilágban tizenhárom testvére született, akik közül csak hat maradt életben. New York legveszélyesebb negyedében, a Lower East Side-on nőtt fel. Nyolcévesen kezdett dolgozni mosodai inasként, 11 évesen otthagyta az iskolát. 1900-ban, 21 évesen alapította meg az első cégét, mely 1904-re már jelentős, ötvenezer dolláros nyereséget hozott. Jó üzleti érzékének köszönhetően ekkor eladta a cégét, majd a bevételből megvásárolt egy olcsó brooklyni mozit. A mozgóképtől idegenkedő helyieket kikiáltóval igyekezett bevonzani, a vetítéseket pedig élő műsorszámokkal egészítette ki. Néhány év alatt a város egyik legnagyobb filmforgalmazó hálózatát építette ki, és hosszas jogi eljárások után 1913-ban elérte, hogy az addig monopolhelyzetben működő Motion Pictures Patent Company mellett ő is megkezdhesse a filmgyártást. 1915-ben megalapította a Fox Film Corporationt, melynek székhelyét 1919-ben Hollywoodba helyezte át, amely hamarosan a film fővárosa lett. 1923-ban építette fel a híres Fox Hills Studiost, mely később a 20th Century Fox otthona lett.
Fox ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig. Idővel több mint ezer filmszínháza volt, ahol jórészt saját stúdiójának produkcióit vetítették. A közönségfilmek hasznából művészi ambíciójú rendezőknek is lehetőséget adott, az ilyen alkotások kisebb veszteségét pedig bőven ellensúlyozta a presztízsük. Fox következetesen a riválisai előtt járt: 1927-ben megvásárolta a svájci Movietone hangrendszer jogait, és tekintélyes költséggel minden mozijában beépíttette. A Warner Brothers által támogatott eljárással szemben ez lényegesen jobb hangzást kínált a megszólaló filmeknek.
Filmkészítési alapelve a cselekmény, fordulatosság, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a sztár fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta és nagy pénzzel fizette az újabb és újabb filmcsillagokat – a korai Fox-filmek legnagyobb sztárja Theda Bara volt.
Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni (többek között Chaplin sem). Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra véget vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is alapított kisebb filmstúdiókat Berlinben és Párizsban.
1929-ben a nagy gazdasági világválság súlyosan megrengette Fox vállalkozásait, krízis helyzetbe hozta cégeit. Ebben az évben a kormány trösztellenes eljárást indított ellene; ő maga súlyos autóbalesetet szenvedett, valamint cégei részvényeinek értéke a fekete csütörtökön 90 százalékot zuhant. 1930-ban részvényei többségét felvásárolták a bankok, így kisebbségi tulajdonba került cégeiben. 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-szel és megalakult a 20th Century Fox (mely aztán 1985-ben beolvadt a News Corporationbe). 1936-ban cégének csődeljárása során a bírókat megpróbálta megvesztegetni, amiért 6 hónapra börtönbe került. A büntetés letöltése után visszavonult a filmiparból, és szerényen élt.
1952-ben halt meg 73 évesen. A filmszakma egyetlen ismert képviselője, a hollywoodi producerek egyike se ment el a temetésére.
Családja Apja Fuchs Mihály (1856–1936), aki később az amerikai iratokban Michael Fuchs néven szerepelt.77598681_1f0ca5a2-3bdb-4119-b870-e69396e1c1cd.jpeg (250×264) Anyja Fried Anna (1861–1925) magyarországi zsidó családból származott.
Tolcsván az egykor Németországból betelepült zsidó családok közül több is viselte a Friedman vagy a Fuchs nevet, Fox az utóbbit "angolosította".
Felesége Eva Leo Fox (1881–1962), akivel haláláig élt együtt. Házasságukból két lányuk született: Mona Fox (1900–1980) és Isabelle „Belle” Fox (1904–1989). Belle révén született egy unokája, William Fox Jr. (1926–1986).
Érdekességek
Fox 1927-re érte el befolyása és vagyona csúcsát. A róla szóló anekdoták szerint százdollárosnál kisebb címletet sohasem hordott magánál (ennek a vásárlóereje ma kb. 2000 dollár, megközelítőleg 700 ezer forint). Annyira kerülte az idő múlásának tudatát, hogy nem viselt órát, irodájában pedig állandóan lehúzva tartotta a redőnyt. Magánéletében is a praktikum vezette: feleségét december 31-én vette el, hogy egyetlen napon letudhassa a születésnap, a házassági évforduló és az újév ünneplését. Fox soha nem tért vissza szülőföldjére, de az 1920-as években egy híradós operatőrt küldött Tolcsvára, és az ott készült felvételeket a családtagjainak is megmutatta.
Emlékezete
Hollywood Fox herendi porcelánból készült emléktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán.
A táblán magyar és angol nyelven az 1927-ben készül Fox-produkció, a Hetedik mennyország (7th Heaven) nyitó mondata olvasható:
„Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk.”
“For those who will climb it, there is a ladder leading from the depths to the heights — from the sewer to the stars — the ladder of Courage.”
Tolcsva 2008-ban Bokor Pál helytörténészek segítségével azonosította Fox szülőházát a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tolcsván.
A tolcsvai önkormányzat 2009-es döntése alapján emléktáblát helyeznek el William Fox szülőházán, miután azt rendbe hozták.
Másfél évtizeddel helyi képviselőtestület döntését követően abból semmi nem valósult meg; Fox szülőháza változatlanul elhanyagolt állapotban, emléktábla nélkül volt. Jegyzetek
Források Bokor Pál: A siker helye Hollywood
További információk William Fox (Wilhelm Fuchs) – The German-Hollywood Connection Upton Sinclair bemutatja: William Fox. Hollywood és a 20th Century Fox magyar alapító atyjának életrajza először magyarul; ford. Kovács Dominika, Takó Sándor; FilmHungary, Bp., 2020 (Magyarok Hollywoodban könyvsorozat)
Kategória:Amerikai filmproducerek Kategória:Magyar filmproducerek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek