A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangoka-nyelv-hangjai, languagesindanger.hu alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.Greenberg, Joseph H. 1955. Studies in African Linguistic Classification. New Haven: Compass Publishing Company. (Reprints, with minor corrections, a series of eight articles published in the Southwestern Journal of Anthropology< from 1949 to 1954.)Barnard, A (1988). "Kinship, language and production: a conjectural history of Khoisan social structure". Africa:_Journal_of_the_International_African_Institute
A 20. század nagy részében úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikában a koikoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.
Kettő kivétellel mindegyik koiszan nyelvet Dél-Afrikában beszélik, és három nyelvcsaládhoz tartoznak. Úgy tűnik, hogy a központi koiszan nyelveket beszélő népek nem sokkal a bantu terjeszkedés előtt vándoroltak Dél-Afrikába. Két Kelet-Afrikában beszélt nyelvet, a szandve és a hadza nyelvet eredetileg szintén ebbe a nyelvcsaládba sorolták, bár beszélőik etnikailag nem tartoznak sem a koikoik, sem a szanok közé.
A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein.Güldemann, Tom and Edward D. Elderkin (forthcoming) 'On external genealogical relationships of the Khoe family.pdf, ' In Brenzinger, Matthias and Christa König (eds.), Khoisan Languages and Linguistics: the Riezlern Symposium 2003. Quellen zur Khoisan-Forschung 17. Köln: Rüdiger Köppe. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namíbia és Botswana területére, valamint Kelet-afrikai hasadékvölgy (Rift-völgy) vidékére Tanzánia középső részén.
E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtöbbjüknek nincs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszan nyelv a Namíbiában beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel. A Tanzániában beszélt szandve a második a sorban, mintegy 40–80 ezer, részben egynyelvű beszélővel; harmadik a ǃkung nyelv a Kalahári sivatag északi részén, amelyet mintegy ember beszél. A nagyközönség a ǃkung dialektuskontinuum egyik tagját, a Nǃxaut a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban. A nyelvhasználat meglehetősen erős a narók körében mintegy 20 ezer fővel, igaz, felük második nyelvként beszéli.
A koiszan nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására váltak ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A zsuǀʼhoanszi nyelv 48 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz. A ǃXóõ és ǂHõã nyelvek még ennél is összetettebbek. A világon a legtöbb mássalhangzóval rendelkező nyelvek a koiszan nyelvek.
A kutatók szerint a koikoik és szanok nyelvileg rokon népek, a két nép elnevezéséből alakították ki a koiszan kifejezést.
A nyelvcsalád érvényessége Joseph Greenberg (1949–1954) amerikai nyelvész 1963-ban átdolgozott) osztályozásában a koiszan nyelvcsalád Afrika négy nagy nyelvcsaládjának egyikeként szerepel. A nyelvészek többsége azonban ma már elutasítja ezt. E nyelvek rokonságára a történeti-összehasonlító nyelvészet nem tudott a rokonságot alátámasztó bizonyítékokkal szolgálni. A csoportosítás fő pillére csupán a hangzásbeli hasonlóságokon alapul, meglehetősen spekulatív módon, hasonlóan a „pápua” és az „ausztrál nyelvek” elnevezéshez.Bonny Sands (1998) Eastern and Southern African Khoisan: Evaluating Claims of Distant Linguistic Relationships. Rüdiger Köppe Verlag, Cologne.Dimmendaal, Gerrit (2008). "Language Ecology and Linguistic Diversity on the African Continent". Azt feltételezik, hogy a Tuu és a Kxʼa családok hasonlósága inkább egy dél-afrikai nyelvi csoportnak köszönhető, mint tényleges kapcsolatnak, míg a Koe (vagy talán Kvadi-Koe) család nyelveinek beszélői később vándoroltak a területre, és ez a család talán rokonságban áll a Kelet-Afrikai szandve nyelvvel.Güldemann, Tom and Edward D. Elderkin (forthcoming) 'On external genealogical relationships of the Khoe family.pdf.
Ernst Oswald Johannes Westphal nyelvész arról ismert, hogy már korán elutasította ennek a nyelvcsaládnak a létezését arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő adat a nyelvrokonság bizonyításához . Anthony Traill nyelvészprofesszor először elfogadta a koiszan nyelvek elnevezést (1986), de 1998-ra arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi adatokkal és módszerekkel nem bizonyítható, mivel a legtöbben csak a csettintő hangok jelenlét veszik figyelembe.Linguistics 112 lecture, Department of Linguistics, University of the Witwatersrand, March 1998. Gerrit Dimmendaal 2008-ban így foglalta össze az általános nézetet: „azt a következtetést kell levonni, hogy Greenberg kutatásait a koiszan nyelvek egységéről a későbbi kutatások nem tudták megerősíteni. Ma az a néhány tudós, aki ezekkel a nyelvekkel foglalkozik, a három [déli csoportot] független nyelvcsaládként kezeli, amelyekről nem vagy már nem lehet bizonyítani, hogy rokonok.”
Georgij Szergejevics Sztarosztyin 2013-as nyilatkozatában elfogadta, hogy a szandve és a koi nyelcsoport közötti kapcsolat valószínű, ahogyan a tuu és a kxʼa nyelvek között is, de a szandve és a koi, valamint a tuu és a kxʼa, és a hadza nyelvek közötti kapcsolatot nem támogatta.
Janina Brutt-Griffler azt állítja, hogy „tekintettel arra, hogy a gyarmatok határait önkényesen húzták meg, nagyszámú, sok különböző nyelvet beszélő etnikai csoportot tömörítettek”.<ref>Brutt-Griffler, Janina (2006). "Language endangerment, the construction of indigenous languages and world English". In Fishman, Joshua A. (ed.). Along the Routes to Power' Explorations of Empowerment through Language. Mouton de Gruyter.</ref>
A koiszan nyelvek változatai Anthony Traill felfigyelt a koiszan nyelvek rendkívüli változatosságára.Traill, Anthony. Khoisan-languages. Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica, inc. Retrieved June 10, 2017. Annak ellenére, hogy jelen vannak a jellegzetes csettintő hangok, a nyelvek jelentősen eltérnek egymástól. Traill ezt a nyelvi változatosságot az alábbi táblázatban bemutatott adatokkal szemléltette. Az első két oszlop a két elszigetelt nyelv, a szandve és a hadza, a másik három oszlop a koi, a kxʼa és a tuu nyelvcsaládból származó nyelvek szavait tartalmazza. +Egyes Koiszan nyelvek szavainak összehasonlítása (Anthony Traill, Encyclopædia Britannica, 2005). magyarszandvehadzakoidzsuǃxóõszemélyǀnomeseʼúnùkoeʒútâaférfiǀnomeseɬemekʼákhoeǃhõátâa á̰agyermekǁnoόwaʼaǀūádamaʘàafülkékéɦatʃʼapitʃʼiǂéeǀhúíǂnùhãszemǀgweéʼákhwaǂxáiǀgàʼáǃʼûĩstruccsaʼútàkénànguǀgárodsùúqûjezsiráftsʼámasutsʼókwànaǃnábeǂoahǁqhūũkafferbivalyǀeunákʼómaǀâoǀàòǀqháihallanikhéʼéǁnáʼekúmtsʼàʼátá̰ainnitsʼeefákxʼâatʃìikxʼāhã
Általános jellemzésük A nyelvtan szempontjából a déli koiszan nyelvek lényegükben izolálók, tehát a szórend sokkal inkább kifejezi a nyelvtani információkat, mint a ragozás, a Tanzániában használt nyelvek ellenben rengeteg toldalékkal rendelkeznek.
Nyelvek A korábban egységesen egy nyelvcsoporton belül ma már önálló családok létezését támogatják, mivel a szokásos összehasonlító módszer szerint nem bizonyított a rokonságuk. bélyegkép|Angol nyelvű térkép a koiszan nyelvek jelenlegi elterjedéséről.
Hadza nyelv
A hadza nyelvet, amelyet körülbelül 800-an beszélnek Tanzániában, már nem tekintik koiszan nyelvnek, úgy tűnik, hogy sem a nyelv, sem a hadza nép nem áll rokonságban a dél-afrikai koiszan népekkel, legközelebbi rokonaik a közép-afrikai pigmeusok lehetnek.
Szandve nyelv.
Van némi jel arra, hogy a szandve nyelv (beszélőinek száma körülbelül 40 ezer fő Tanzániában) rokonságban állhat a koe nyelvcsaláddal, például a névmási rendszer és néhány egyezés a Swadesh-lista szavai közül, de nem elég bizonyíték. Annak ellenére, hogy területük közel van egymáshoz, a szandve nyelv nem áll rokonságban a hadzával.
Koe.
A koe család a koiszan nyelvek legnépesebb és legváltozatosabb csoportja, hét élő nyelvvel és több mint negyedmillió beszélővel. Bár a mára sajnálatos módon kihalt kvadi nyelvről kevés adat áll rendelkezésre, a névmások és néhány alapvető szó összeírása alapján készültek koe-kvadi ősnyelvi rekonstrukciók.
Az egyes családokhoz tartozó nyelvek:
Északi koiszan nyelvek ǃkung (ǃxuun, Ju) ǁkh’au-ǁ'en Központi koiszan nyelvek koikoi nyelvek nama (Khoekhoe) ǃkora (Grikva, Korana, Khoenama) Központi szan nyelvek naro ǀguikhoe ǁganakhoe A haiǁom nyelv a legtöbb koiszan nyelvre vonatkozó dokumentumban szerepel. Egy évszázaddal ezelőtt a haiǁom nép egy Ju nyelvjárást beszélt, amely valószínűleg közel állt a ǃkung nyelvhez, de ma már a nama nyelv egy változatát beszélik. Így egyes kutatók állítása szerint eredeti nyelvük kihalt, vagy egy jelenleg beszélővel rendelkező nyelv az övék, amely a Ju vagy Koe családba tartozik. A namák Saa néven ismerik őket, és innen származik a szanok népneve.
Tuu nyelvek
A tuu családon belül van két nyelvcsoport, amelyek a koe nyelveken belül körülbelül úgy állnak rokonságban egymással, mint a nama és a !kung. Nagyon hasonlítanak a kxʼa nyelvekhez (lásd alább), de a tényleges nyelvrokonság nem bizonyított, talán csak területi jellegzetességek. Déli koiszan nyelvek ǀ’auni (kihalt) ǁng-ǃke ǂkhomani Kxʼa nyelvek
A Kxʼa család egy, a többi koiszan nyelvtől távol álló nyelvcsoport, amelyet 2010-ben mutattak ki hivatalosan.Honken, H. and Heine, B. 2010. "The Kxʼa Family: A New Khoisan Genealogy".pdf.
szigetnyelvek szandve hadza
Sztarosztyin osztályozása (2013) Sztarosztyin (2013) a következő osztályozást javasolja a koiszan „makrocsalád” számára, amelyet ő egyetlen összefüggő nyelvcsaládnak tekint.Starostin, Georgiy C. 2013. Языки Африки. Опыт построения лексикостатистической классификации. Т. 1: Методология. Койсанские языки. Afrika nyelvei: Kísérlet a lexikostatisztikai osztályozás kialakítására. 1. kötet: Módszertan; Koiszan nyelvek. Moszkva: Языки славянской культуры / LRC Press. 510 p. Ez az osztályozás azonban nem széles körben elfogadott.
koiszan hadza makro-koiszan („poszt-hadza”) szandave-koe-kvadi szandave koe-kvadi nyelvek kvadi központi koiszan (= koi) koikoi kalahári koi periférikus koiszan nyelvek déli koiszan (= !kvi-taa ~ tuu) !kvi taa dzsu-ǂhoan nyugati ǂhoan északi koiszan (= ǃxun vagy dzsu)
Sztarosztyin forrásművében a 472. oldalon szereplő fán valóban a "nyugati ǂhoan" szerepel (‘Западный ǂхоан’), ami a taa szinonimája, de jelentése nyilvánvalóan a keleti ǂhoan, azaz az ǂʼamkoe nyelv. Egyéb „csettintő nyelvek” Nem minden olyan nyelv tekinthető koiszan nyelvnek, amelyekben csettintő hangok szerepelnek. A legtöbb más nyelv a szomszédos bantu nyelvek közé tartozik Dél-Afrikában: a nguni nyelvek (xhosza, zulu, szvázi, puti és északi ndebele); Botswanában a szotó és a yeyi nyelv; Caprivi-sávban pedig a mbukuszu, kvangali és gciriku. A csettintő hangok néhány további szomszédos nyelvben is megtalálhatóak. E nyelvek közül a xhosza, a zulu, a ndebele és a yeyi bonyolult mássalhangzórendszerrel rendelkezik; a többiek – a gciriku az elnevezésben szereplő kattogó hang ellenére – felépítésükben kezdetlegesebbek. Egy másik példa a kenyai dahalo nyelv, mely egy déli-kusita nyelv, néhány szavában van a fogak között kiejtett csettintő hang, valamint egy kihalt és feltehetően mesterséges ausztrál rituális nyelvben, a damin nyelvben is szerepeltek orrhangú kattogó hangok.