A velencei vagy venetói nyelv (saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma összesen megközelítőleg 4 és 6 millió között lehet. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.
A helyesírás nem egységes, de napjainkban egyre élénkebb a velencei nyelv iránti érdeklődés. Ügyét az értelmiségieken kívül politikusok, sőt cégek is magukévá teszik. Velencei központú cégek velencei nyelvű reklámokat közölnek, s a tartomány politikai vezetése ellenzéki pártokkal egyhangúlag kijelentette 2007-ben, hogy a terület nyelve a velencei, így törekednek a nyilvános életben történő használatára. Említésre méltó még a velencei nyelvre lefordított A kis herceg, amely Nicoletta Penello érdeme.230 languages: The Little Prince – Der Kleine Prinz – Le Petit Prince – El Principe Picinin
Hangtani sajátosságok Hangtanilag egyfelől az olasszal, de leginkább az iberoromán nyelvekkel (spanyol, katalán) mutat egyezéseket. Így megtalálható benne a kasztíliai spanyolra jellemző interdentális zöngétlen réshang [θ], amit írásban a z betűvel jelölnek (mint a spanyolban), az [s] fonéma ejtése alveolárisként (emelt nyelvheggyel) realizálódik, mint a spanyolban, katalánban, illetve az észak-olaszországi nyelvváltozatokban. Az olaszhoz képest eltérés továbbá, hogy használják a j betűt, azonos hangértékkel [j], illetve az x-et, amely a [z] fonémát jelöli. További jellemző (nyelvjárásokban), hogy a magánhangzók közötti l sokszor gyenge [ʲ]-szerű hangként valósul meg, vagy egyáltalán nem ejtik, például léngua ['jengwa], góndola ['gondoʲa] vagy: ['gondoa].
Szintén az olasztól eltérő, viszont az iberoromán és a keleti újlatin nyelvekkel rokon tulajdonsága a megkettőzött mássalhangzók hiánya, így például az olasz terra szónak a velenceiben tera felel meg (vö. román ţară, viszont katalán terra, spanyol tierra). Az s magánhangzók között alveoláris [z]-nek hangzik, a magánhangzók közötti [s] jelölésére az ss grafémát használják (akárcsak a portugálban és a katalánban).
Nyelvtani jellemzők Nyelvtana általánosságban nem tér el a többi újlatin nyelvétől. Jellemző szintaktikai tulajdonság (amely a rétoromán nyelvváltozatokban is megtalálható), hogy az alanyt az ige előtt determinánssal megismétlik: l’amigo el vien (vö. spanyol el amigo viene, olasz l’amico viene) „a barát eljön”.
A határozott névelők (egyes szám hímnem/nőnem, többes szám hímnem/nőnem): el és la (magánhangzóval kezdődő szó előtt mindkettő l’), többes számban i és e, például el gato grasso / la gata grassa „a kövér (hím/nőstény) macska”, i gati grassi / e gate grasse „a kövér macskák”. A többes szám az o-ra és e-re végződő szavak esetén -i, az a-ra végződő szavaknál -e, mint az olaszban.
Nyelvi példák Idézet Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából
Tant par scuminziàr
Jegyzetek
További információk
Ethnologue adatok a velencei nyelvről Sitoveneto – információk a nyelvről velenceiül, olaszul és angolul Rövid ismertetés (angolul) Tornén un pas indrìo! – Francesco Artico szöveggyűjteménye letölthető hangos kiejtéssel Vèneto Arkìvio Quatro Ciàcoe – Velencei nyelvű magazin Webster’s velencei–angol szótár Dizsionario.org – velencei nyelvi értelmező szótár nyelvjárási változatokkal Raixe Venete – Velencéről szóló oldal velencei nyelven
Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Olaszországi nyelvek, dialektusok