Az adsztrátum (< tudományos latin adstratum < ad- ’hozzá’ + sternere, stratum ’szór, terít, rétegez’)Tótfalusi 2008, adsztrátum szócikk. szakszó Matteo Giulio Bartoli olasz kutató révén került a nyelvészetbe,Substrato, superstrato, adstrato, 5me Congrès International des Linguistes (Bruxelles 1939). Rapports [Nyelvészek 5. nemzetközi kongresszusa (Bruxelles 1939). Közlemények]. Bruges: Sainte Catherine nyomda. 1939. 59–65. o. Vö. Jarceva 1990, Адстра́т (Adsztrátum) szócikk. és legalább két értelmezése van.
A történeti nyelvészetben
A történeti nyelvészetben az egyik értelmezés szerint az adsztrátum azon idegen nyelvi elemek együttese, amelyek különféle utakon kerültek egy adott nyelvbe, miután az megalakult mint olyan. Konkrétan ezek azon különféle típusú jövevények, amelyeket az adott nyelv befogadott, főleg szavak, képzők és tükörfordítások. Az adsztrátum jelenléte vagy különböző nyelveket beszélő népességek földrajzi szomszédságának, vagy történelmi és politikai körülményeknek, vagy kulturális kapcsolatoknak tudható be.Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o.
A történeti nyelvészetben és a szociolingvisztikában
Egy másik értelmezésben, amelyet a szociolingvisztika is átvett, az adsztrátum meghatározása különböző fölérendelt fogalmakkal, de hasonló tartalommal szerepel. Egyes szerzők szerint az adsztrátum olyan interferencia, amely két, egymással kapcsolatban lévő vagy összekeveredő nyelv között jön létre.Bussmann 1998, 21. o. Mások nézetében az adsztrátum egy olyan nyelv vagy dialektus, amely egy másik, referenciaként szolgáló idiómát befolyásol.Dubois 2002, 19. o. Megint mások szerint az adsztrátum azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelvnek egy másikra gyakorolt hatásából ered.Jarceva 1990, Адстра́т (Adsztrátum) szócikk.Crystal 2008, 13–14. o. Az a közös ezekben a meghatározásokban, hogy történeti nézetben a kapcsolatban lévő nyelveket hosszú ideig együtt élő vagy szomszédos nyelvi közösségek beszélik. A kommunikációs eszközök fejlődése miatt az adsztrátum fogalma már nem feltételez szükségszerűen földrajzi közelséget, hanem olyan országok politikai, kulturális és gazdasági összekötöttségét is, amelyek nagyon távol is lehetnek egymástól.
Az adsztrátum fogalmával együtt a „szubsztrátum” és a „szupersztrátum” fogalmak is bekerültek a nyelvészetbe. A nyelvtörténetben ezek egy nyelv beolvadását is feltételezhetik a referenciaként tekintett nyelvbe,Dubois 2002, 457. o.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10. o. miközben az adsztrátum semleges kölcsönhatást feltételez, amellyel nem jár együtt sem etnikai asszimiláció, sem egy nyelv beolvadása egy másikba, hanem ezek tovább léteznek mint olyanok. Kölcsönös befolyásról van szó, még akkor is, ha a két befolyás súlya nem azonos. Olyan országban, amelyben van egy többségi nyelv, egy olyan kisebbség nyelve, amelyről az nem mond le, kevésbé hat az előbbire, mint fordítva.Constantinescu-Dobridor 1998, adstrat szócikk.
Az adsztrátum típusú interferenciák ún. nyelvszövetséget (nyelvi uniót) eredményezhetnek. Ez olyan, nem rokon vagy csak távoli rokon, de földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek a kölcsönhatások miatt közös vonásokat mutatnak.Bussmann 1998, 688. o. Ilyen például a balkáni nyelvi unió.Friedman 2009, 119–134. o.
Adsztrátumok példái
A világban számos adsztrátum típusú interferencia létezik, például az alábbi nyelvek között: a magyar nyelv és a Magyarországgal szomszédos országok többségi nyelvei;Kontra 2006, 397. o. a spanyol és a baszk; a déli olasz és a görög; a francia és a flamand; a francia és az angol.
Jegyzetek
Források
Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. október 23.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 1.) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2020. október 23.) Friedman, Victor A. Balkans as a Linguistic Area (A balkáni nyelvi unió). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). Concise Encyclopedia of Languages of the World (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. . 119–134. o. Jarceva, V. N. (szerk.). Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2020. október 23.) Kontra Miklós. 19. fejezet – A határon túli magyar nyelvváltozatok. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 380–401. o. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
Kapcsolódó szócikkek
Kölcsönzés (nyelvészet) Nyelvérintkezés Nyelvi interferencia Nyelvszövetség Szubsztrátum Szupersztrátum
Kategória:Szociolingvisztika Kategória:Történeti nyelvészet
en:Stratum (linguistics)#Adstratum