Vésztő

Vésztő város Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.

Fekvése Vésztő a vármegye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.

Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Szomszédai: Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Körösladány, Szeghalom és Újiráz.

Megközelítése Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül. Körösújfaluval való közúti kapcsolatát a 4222-es út, Komádival a 4222-es illetve a 4223-as utak biztosítják, Okány felől pedig a 4235-ös úton érhető el.

Vonattal a MÁV 127-es számú án és a 128-as számú án közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom vasútállomás között közös nyomvonalon fut.) A vasútvonalak állomásainak viszonylatában Vésztő vasútállomás, a 127-es vonal tekintetében Szeghalom vasútállomás és a már megszűnt Kótpuszta megállóhely között, a 128-as vonal tekintetében pedig Okány vasútállomás és Szeghalom között helyezkedik el; fizikailag a város északi részén található, közúti elérését a 42 338-as számú mellékút biztosítja. Vésztő közigazgatási területén létezett amúgy Kótpuszta megállóhely is, a város keleti határszélén, az azonos nevű külterületi városrész északi peremén, közúti elérését a 42 337-as számú mellékút biztosította.

Története Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb, tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számukra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) vármegyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezte saját ellátását, vízimalmok létesültek a Sebes-Körösön, munkába álltak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református volt, templomukat 1782-83-ban építették fel, s 1825-ben bővítették. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kapott; a vasúti közlekedés 1881-ben indult meg.

Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.

1982-ben fejeződtek be a mágor-pusztai ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.Vésztő

Közélete Polgármesterei 1990–1992: Komáromi Gábor (független) 1992–1994: Kaszai János (független) 1994–1998: Kaszai János (FKgP–MSZP–SZDSZ) 1998–2002: Kaszai János (független) 2002–2006: Kaszai János (MSZP) 2006–2010: Kaszai János (MSZP) 2010–2014: Molnár Sándor (Vésztőért Egyesület) 2014–2019: Molnár Sándor (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Karakas Anikó (független) 2024– : Karakas Anikó (független)

1992. szeptember 27-én időközi polgármester-választást tartottak a településen Komáromi Gábor lemondása miatt, aki távozását a képviselő-testület felé nyilvánított bizalmatlanságával indokolta.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 32,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (17,2% nem nyilatkozott).Vésztő Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 2,4% római katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 36,4% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).Vésztő Helységnévtár

Nevezetes vésztőiek Baktay Patrícia (1952–2010) vésztői születésű textilművész, középiskolai tanár. Berke Loránd (1979–) vésztői születésű fekvenyomó, testépítő. Búza Barna (1910–2010) vésztői születésű éremművész, szobrász. Garabuczy Ágnes (1936–2020) vésztői születésű festőművész. Hollósi Gábor (1935–2012) anatómus, tankönyvszerző, a település szülötte. Horváthné Fazekas Erika (1958–) Rátz Tanár Úr-életműdíjas pedagógus. Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte. Krajcsó Bence (1994–) zenész, citerás, a Népművészet Ifjú Mestere. Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte. Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő, a település szülötte. Makkay János (1933–) vésztői születésű régész. Marton Lajos (1927–2012) vésztői születésű hidrogeológus. Metykó Gyula (1907–1992) vésztői születésű festő, grafikus. Mike István (1919–1986) vésztői születésű labdarúgó-játékvezető. Pardi Anna (1945–) költő, a település szülötte. Petrovay Tibor (1902–1964) vésztői születésű közgazdász, szakíró. Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn. Steuss János, a Liliput Színház művésze Tarnai Katalin (1952–) vésztői születésű bemondó, szerkesztő, riporter, műsorvezető.

A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat: Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010) Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011) Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)

Nevezetességek, turistalátványosságok Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely: Csolt-monostor: 11-12. századi romok. újkőkori múzeum népi írók szoborparkja Sinka István egykori lakóháza Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula) Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke Világháború emlékmű (Novák István alkotása) Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)

Képgaléria

Testvérvárosai Igazfalva, Románia (1991) Székelyszáldobos, Románia (1991) Vargyas, Románia (1991)

Szakirodalmi forrásmunkák a településről Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982,

Vésztő képekben, szerk: Molnár Sándor – Deák Balázs, Vejsze Kulturális Egyesület, 2014,

Vésztő a szépirodalomban Itt játszódik Keszthelyi Zoltán költő Vésztői gépállomás című verse.

A településen gyűjtött népdalok

Jegyzetek

További információk Vésztő város hivatalos honlapja RTL Klub XXI. század műsora

Térkép Kalauz – Vésztő

Kategória:Békés megye települései Kategória:Békés vármegye települései Kategória:Kis-Sárrét Kategória:Magyarország városai