Báró csábrági és szitnyai Koháry Péter (1564 – 1631) katona, diplomata.
bélyeg|264px|II. Ferdinánd zálogba adja Csábrágot és Szitnyát Koháry Péternek (1622)
Élete bélyeg|264px|II. Ferdinánd Csábrágot és Szitnyát örökadományba adja, 1629. március 10-én Koháry Imre és ráhói és szuhai Jákóffy Katalin elsőszülött gyermeke. Kezdetben Hont vármegye jegyzője volt, de a tollat hamar felcserélte karddal. 1593-ban harcolt Szabadka és Fülek ostromában, 1594-ben pedig Esztergomnál. 1596-ban Pálffy Miklóssal együtt küzdött a mezőkeresztesi csatában (október 23–26.), ahonnan Pálffyval együtt csak nagy üggyel-bajjal tudtak megmenekülni. 1606-ban királyi biztosként része volt a bécsi béke megkötésében. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik a Prágában, Rudolf királynál lévő magyar koronát 1608-ban hazahozta II. Mátyás király megkoronázásához.
1613-ban királyi követként járt Bethlen Gábor fejedelemnél. Érdemei elismeréséül 1616. február 15-én II. Mátyás király bárói rangra emelte. 1617-ben Hardendorf Szabina neki, mint érsekújvári alkapitánynak és Lipthay Imrének adta el Bát települést és Winar pusztát.Janura, T. - Zvarová, Z. 2021: Vidiecke šľachtické sídla v Hontianskej stolici. Liptovský Mikuláš, 52-53 Ezután 1619-ben Érsekújvár kapitányaként védte a várat Bethlen hadával szemben, végül is legénysége feladta a Gyarmat felől közeledő Széchy Györgynek és Rhédey Ferencnek. Így fogságba került, s előbb Kassára, majd Erdélybe vitték. Több ízben megpróbálták Bethlen pártjára csábítani, de ő tanúbizonyságát adta hűségének, ezzel mutatva példát örököseinek.
1621-ben a nikolsburgi béke hatására kiszabadult fogságából. Szabadságát visszanyerve engedélyt kapott arra, hogy állandóan 40 lovast és 60 gyalogost tarthasson maga mellett testőrségül. Ezután már mint Érsekújvár főkapitánya jeleskedett. Ebben a minőségében sikeresen harcolt a törökkel, és az erdélyi seregekkel is. II. Ferdinánd Koháryt a nemrégiben elhalálozott Cziráky Mózes helyett, 1627-ben királyi személynökké nevezte ki. II. Ferdinánd 1622-ben először zálogbirtokként, 1629-ben pedig örökös adományként Csábrág és Szitnya várával és uradalmával ajándékozta meg.A Pallas nagy lexikona – Csábrág vára
Családja Első felesége Vethle Regina volt, akinek tőle négy gyermeke született:
Koháry Katalin (?), aki báró trebosztói Révay András felesége lett. István (1616–1664) feleségei: 1. divékújfalusi Újfalussy Éva, 2. gróf gyarmati Balassa Judit Koháry Magdolna (?), aki öcsényi és vedrédi Baranyai Tamás felesége volt. Koháry Mária (?), fiatalon elhunyt.
Második felesége gróf gyarmati Balassa Borbála volt.
Jegyzetek
Források Odescalchi Artúr 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 57-58. Komáromy András 1911: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz 1611–1616. Hadtörténelmi Közlemények 12/1, 77–109. A Pallas nagy lexikona – Koháry Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 1906
Kohary Peter Kategória:17. századi magyar katonák Kategória:Magyar diplomaták Peter Kategória:1564-ben született személyek Kategória:1629-ben elhunyt személyek