A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya. Állatnak az állatok országába (Regnum: Animalia) tartozó többsejtű heterotróf anyagcseréjű élőlényeket nevezzük.
A zoológia szó a görög Ζωο, zoon ("állat") és λογος, -logosz („tudomány”) szóösszetételből ered.
A zoológia ágai
A zoológia a vizsgálatok módszere és nézőpontja, szemléletmódja alapján szakterületekre, a vizsgált állatcsoport alapján pedig részterületekre tagolható. A szakterületek és részterületek kombinálásával rengeteg kutatási irány kapott önálló elnevezést. Ezeknek egymással interdiszciplinái és részinterdiszciplinái is vannak (például madár ökofiziológia, Drosophila magatartásgenetika, Oribatida faunagenetika stb.)
Fontosabb szakterületei: Állatrendszertan (azaz alaptudományként zooszisztematika és segédtudományként zootaxonómia) Állatszervezettan, azaz sejttan, anatómia, szövettan és embriológia Állatélettan Állati biokémia és molekuláris biológia Állatgenetika Etológia Állatföldrajz, faunisztika és állattársulástan Ősállattan, azaz paleozoológia Állatökológia Alkalmazott zoológia
Híres zoológusok
Nemzetközileg ismert zoológusok: Charles Darwin, Carl von Linné, Konrad Lorenz, Karl von Frisch, Nikolaas Tinbergen
Kiemelkedő zoológiai ismeretterjesztők: Gerald Durrell, Sir David Attenborough, Jacques-Yves Cousteau
A magyar zoológia kiemelkedő alakjai: Méhelÿ Lajos, Horváth Géza, Herman Ottó, Dudich Endre, Balogh János, Loksa Imre, Szelényi Gusztáv, Jermy Tibor, Bíró Lajos.
A hazai zoológiai ismeretterjesztés nagy alakjai: Xántus János, Kittenberger Kálmán, Szalkay József, Móczár László, Széchenyi Zsigmond
Állatszervezettan
Az állatszervezettan az állati szervek és szövetek, és működésük vizsgálatával, leírásával foglalkozik. E tudományág fontos eszköze a mikroszkóp, hogy egy állat felépítését a legrészletesebben megvizsgálhassák, ennek előkészítése a hisztotechnika.
Állatföldrajz, társulástan és -ökológia
Ezek a szakterületek az állatok tér- és időbeli elterjedési (előfordulási) mintázataival, valamint az e mintázatok mögött meghúzódó környezeti hatótényezőkkel foglalkoznak. Együttes megnevezésükre a szupraindividuális zoológia szolgál. Az állatföldrajz (zoogeográfia) a fajok és közösségeik nagy léptékű változatosságával és az egyes régiók faunájának összetételével (faunisztika) foglalkozó tudomány. Az állattársulástan (zoocönológia) az állati populációk együttelőfordulási (koegzisztenciális) viszonyaival, a cönózisokkal és az asszociációkkal foglalkozik. Az állatökológia (zoological ecology) oknyomozó résztudomány, valójában nem választható el az ökológiától (general ecology), csupán tudománytörténeti okokból tárgyalják külön.
Ajánlott magyar nyelvű könyvek Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest Varga, Z.; Rózsa, L.; Papp L.; Peregovits, L. (szerk.) 2017. Zootaxonómia: Az állatvilág sokfélesége. Pars Szoftverház Kft., Nagykovácsi. .
További információk
Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez: dr. Molnár Kinga (szerk.): Bevezetés az állattanba, ELTE, 2012 BiologyBrowser CABI Cambridge Scientific Abstracts BIOSIS Zoológiai tárgyú publikációk Állatfajok globális megfigyelései az iNaturaliston
*