Az STS–40 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 41., a Columbia űrrepülőgép 11. repülése.
Küldetés Az első űrrepülés, amikor a személyzetből három nő volt a küldetés tagja.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.
Első nap Eredetileg 1991. május 22-én kellett indulni, de technikai okok miatt csak június 5-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, 39 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 287 kilométer, az apogeuma 296 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher kilogramm
Hasznos teher Ötödik alkalommal szállította a világűrbe a Spacelab (SLS–1) mikrogravitációs laboratóriumot, melyben a legénység 18 biológiai és orvosi kísérleteket hajtott végre többek között 30 rágcsálón és több ezer kis medúzán. Getaway Special (GAS) – a raktérben 12 tartályban különböző kísérleti anyagok, növények, biológiai anyagok voltak elhelyezve. A kutatás célja megállapítani, hogy a nyitott raktérben milyen változások következnek be a közvetlen sugárhatásokra. Orbiter Experiments (OEX) – az űrrepülőgépre ható erők mérésének programja hat részből állt. Shuttle Entry Air Data System (SEADS) – aerodinamikai mérések (14 ponton) az űrrepülőgép leszállásánál. Shuttle Upper Atmosphere Mass Spectrometer (SUMS) – a felső légkör sűrűségének mérése tömegspektrométerrel. Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – különféle aerodinamikai gyorsulások mérése, rögzítése. High Resolution Accelerometer Package (HiRAP) – gyorsulás mérése, rögzítése a légkörbe való belépésnél. Orbital Acceleration Research Experiment (OARE) – az ACIP és a HiRAP méréseinek érzékenyebb mérőeszközökkel történő ellenőrzése. Kalibrálására csak mikrogravitációs környezetben van mód. Shuttle Infrared Leeside Temperature Sensing (SILTS) – infravörös mérések visszatérésnél, az űrrepülőgép testére ható hőhatások meghatározása. Aerothermal Instrumentation Package (AIP) – 125 aerodinamikai mérési pont.
Kilencedik nap 1991. június 14-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 9 napot, 2 órát, 14 percet és 20 másodpercet töltött a világűrben. kilométert ( mérföldet) repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején június 21-én visszatért kiinduló bázisára.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–40 küldetéssel együtt) Bryan Daniel O’Connor (2), parancsnok Sidney Gutierrez (1), pilóta James Bagian (2), küldetésfelelős Tamara Jernigan (1), küldetésfelelős Rhea Seddon (2), küldetésfelelős Drew Gaffney (1), rakományfelelős Millie Hughes-Fulford (1), rakományfelelős
Tartalék személyzet Robert Ward Phillips rakományfelelős
Visszatérő személyzet Bryan Daniel O’Connor (2), parancsnok Sidney Gutierrez (1), pilóta James Philip Bagian (2), küldetésfelelős Tamara Jernigan (1), küldetésfelelős Margaret Rhea Seddon (2), küldetésfelelős Drew Gaffney (1), rakományfelelős Millie Hughes-Fulford (1), rakományfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1991 az űrkutatásban