Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, mivel 1950 előtt Rákospalotához tartozott Istvántelek, 1909 előtt Pestújhely, 1920 és '30 között több, most a IV. kerülethez tartozó rész (többek között Káposztásmegyer is). valamint az 1970-es évek elején épített Újpalota területét is innen hasították ki.

Fekvése left|thumb|200px|A Rákospalotai Múzeum épülete A mai Rákospalota városrész határai: A Budapest–Vác–Szob-vasútvonal a rákospalotai körvasúti elágazástól (Rákosrendező) egészen Budapest határáig – Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai határútig – Szentmihályi út – Bánkút utca – Mézeskalács tér északkeleti oldala – Őrjárat utca – Adria utca – Árvavár utca – rákospalotai körvasút egészen a körvasúti elágazásig (Rákosrendező)

Néhány fontosabb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út az országos közúthálózat részének tekinthető, mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai.

Története A Nyír-Palota név először 1281-ben jelent meg oklevélben.Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 49. o. A török időkben a környék több települése is lakatlanná vált, de Palota fennmaradt.Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből XV. Kerületi Tanács 1974 56. o. Gyakran változtak a környék földesurai. A lakosok a tagosítás befejezése után, 1861-ben megváltották magukat gróf Károlyi Istvántól. Az addigi község 1923. június 30-tól rendezett tanácsú várossá alakult.Rákospalota története a KSH honlapján található online Helységnévtárban

Számos más főváros környéki településsel együtt 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, amelyekből a XV. kerület létrejött. Ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

Gazdaság A Rákospalotai Növényolajgyárat 1831-ben alapították a Szilas-patak partján, amikor Hutter József szappanfőző mester megalakította Pesten a szappan- és gyertyaöntő műhelyét.http://chemonet.hu/hun/food/iptort/iptort2.html

Tömegközlekedés Fontosabb csomópontok a kerületben +Megálló neveÁtszállási kapcsolatokRákospalota, Kossuth utcaVillamosok: 12 Buszok: 5, 104, 104A, 125, 170, 204, 224, 231, 270Hubay Jenő térBuszok: 25, 96, 104, 104A, 124, 125, 196, 196A, 204, 224, 225, 270, 296, 296ARákospalota-Újpest vasútállomásVillamosok: 12, 14 Buszok: 96, 121, 270

Vonatok: S70, G70, S71, G71

Ismert emberek

Itt született Szőcs Bertalan (1880–1928) jegyző, városi tanácsnok Itt született Barsy Béla (1906–1968) színész (a Palotaújfalu nevű egykori részben). Itt született Turay Ida (1907–1997) magyar színésznő. Itt született Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja. Itt született Gulácsyné Aggházy Mária (1913-1994) művészettörténész. Itt született Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkész, pszichológus. Itt született Cselőtei László (1925–2012) kertészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Itt született Budai II. László (1928–1983) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat jobbszélsője. Itt született Kertész Zsuzsa (1945–) televíziós bemondónő, pszichológus. Itt született Szöllősi Rita (1959–) divat- és ékszertervező iparművész

Híres polgárok

Beller Imre (1845–1895) A palotai katolikus egyházközség megszervezését, új temploma építésének előkészítését bízta rá a váci püspökség 1884-ben. A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg. Cserba Elemér (1876–1936) A várossá lett Rákospalota első polgármestere. Károlyi Sándor (1831–1906) Az ő személye az első fórum, minden közös érdeket érintő közügyben, egyszóval meghatározó szerepet játszott Palota mindennapjaiban, még ha nem is volt szereplője ezeknek a mindennapoknak. Madarász Adeline (1871–1962) Madarász Viktor festőművész lánya a II. világháború után költözött palotai rokonaihoz, és itt élt haláláig. Madarász Viktor hagyatékát a Rákospalotai Múzeumnak adományozta. Szikora Róbert (1953) az R-Go énekese. Szőcs Áron (1879–1956) Rákospalota háború utáni első polgármestere volt. Tóth István (1823–1908) Rákospalota legendás hírű bírója. Negyven esztendőn át látta el közmegbecsülésnek örvendve ezt a tisztet, egészen 1903-ban bekövetkezett visszavonulásáig. Wágner Manó (1858–1929) Rákospalota iskolaügyének jeles alakja. Vass László dr. (1902–1990) TBC- és gyermekszakorvos, a rákospalotai ernyőszűrő állomás alapítója, a település - később a kerület - "vasslacibácsija", aki egészen 1988-ig aktívan gondozta és gyógyította a hozzá fordulókat több generáción át. A XV. kerület díszpolgára.

Itt hunyt el Hegedüs Lajos (1831–1883) jogtudós, jogi író, az MTA tagja Kovácsy Kálmán (1862–1932) evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő Lubrich Ágost (1825–1900) egyetemi tanár, az MTA tagja Maderspach Livius (1840–1921) bányamérnök Nádaskay Béla (1848–1933) állatorvos Pornói Rezső (1892–1959) gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor, egyházkarnagy Szlezák Rafael (1887-1959) harangöntő, a kerület posztumusz díszpolgára Tanay József (1857–1929) nyomdász Veres Sándor (1859–1913) vándorszínész, énekes, az Operaház tagja Wágner Manó (1857–1929) magyar királyi kormányfőtanácsos, intézettulajdonos, gimnáziumi igazgató, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, városi képviselő, Rákospalota díszpolgára

Jegyzetek

További információk Ladányi László: Rákospalota – Pestújhely – Újpalota: XV. kerület. Budapest városrészei-sorozat. Budapest: CEBA Kiadó, 2000. a Besenyő parkról

Kapcsolódó szócikkek Budapest XV. kerülete Budapest kerületei

Kategória:Budapest városrészei Kategória:1950-ben Budapesthez csatolt települések Kategória:Budapest XV. kerülete