Események Január 200px|bélyegkép|jobb|I. Bartolomaiosz aláírja az önálló ukrán ortodox egyházat elismerő tomoszt az isztambuli Szent György-székesegyházban január 1. Románia átveszi Ausztriától az Európai Unió soros elnökségét, mely tisztséget a rotációban hat hónapig tölti be, és júliustól az év második felére Finnországnak ad tovább. Hatályba lép a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, mely értelmében a Magyar Honvédség közalkalmazotti állománya új jogviszonyba kerül át.A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2018. évi 207. szám, 35702. oldal (2018. december 20., csütörtök) Magyarország – Veszprémben a helyi tömegközlekedés üzemeltetését az állami ÉNYKK Zrt-től az önkormányzati V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. veszi át. január 5. – I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka aláírja a december 15-én létrejött ukrán ortodox egyház autokefáliáját elismerő tomoszt. január 6. – Lemond trónjáról Malajzia királya, V. Muhammad. (2016 decemberében koronázták meg, és két éven át volt az ország protokolláris tisztségeket betöltő államfője.) január 7. – Sikertelen katonai puccs a közép-afrikai Gabonban. január 9. – A Kongói Demokratikus Köztársaság központi választási bizottsága (Céni) az – előző év decemberében megtartott – elnökválasztás győztesének Felix Tshisekedi ellenzéki vezetőt hozza ki, mely ellen a másik ellenzéki kihívó, Martin Fayulu panasszal élt. (Panaszát az alkotmánybíróság elutasította.)Keresztes Imre: Választási puccs. In.: HVG. XLI. évf., 2019/4. (2063.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647 január 10. – Venezuelában beiktatják második elnöki terminusára Nicolás Madurót, aki az előző évi választást úgy nyerte meg, hogy a versengésből kizárták az ellenzéki jelölteket.Világ – 7 nap. Venezuelában… In.: HVG. XLI. évf., 2019/3. (2062.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647 január 11. – A macedón parlament kétharmados többséggel jóváhagyja az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezésével véget ér a szomszédos Görögországgal 27 évig tartó névvita.)Világ – 7 nap. Félsiker kormányválsággal. Görög–macedón névvita. In.: HVG. XLI. évf., 2019/3. (2062.) szám, 22. oldal, ISSN 1217-9647 január 13. – Egy 27 éves férfi megkéseli Paweł Adamowiczot, Gdańsk polgármesterét, aki másnap belehal sérüléseibe. január 15. Áder János államfő 2023. május 15. napjáig terjedő, határozott időtartamra Korom Ferenc altábornagyot nevezi ki a Magyar Honvédség parancsnoka beosztásba.A Magyar Honvédség parancsnoka beosztásba történő kinevezésről szóló 21/2019. (I. 16.) KE. határozat. In.: Honvédelmi Közlöny. CXLVI. évfolyam, 2. szám, 253. oldal (2019. február 28.) A brit parlament alsóháza kétharmados többséggel elutasítja a Theresa May kormányfő által kidolgozott Brexit-megállapodást. január 19. – Több mint kilencven helyszínen tüntetéseket és útlezárásokat tartanak országszerte a túlóratörvény (2018. évi CXVI. tv.) elleni tiltakozásul. (A megmozdulások egészen a hónap végéig tartottak.)Szabó Yvette: Kuncog a hajcsár. In.: HVG. XLI. évf., 2019/5. (2064.) szám, 7. oldal, ISSN 1217-9647 január 21. – A 2018. szeptemberi választások óta húzódó politikai patthelyzetet feloldó koalíciós megállapodás eredményeként megalakul a Stefan Löfven vezette új svéd kormány. (Löfven 21 tagú kormányából 17-en szociáldemokraták, négyen a svéd zöldek politikusai.) január 25. – A görög parlament jóváhagyja a Macedóniával kötött névmegállapodást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezését.) január 25. – A brazíliai Minas Gerais állambeli Brumadinho közelében a Vale SA vállalat vasércbányájánál átszakad egy zagytározó gát. A katasztrófának több halálos áldozata is volt. január 27. – Bákón, a Szent Miklós-plébániatemplomban először tartanak magyar nyelven misét.</small> (A jászvásári római katolikus püspökség történetében először fordul elő, hogy – az egyházmegye vezetése által elrendelt – rendszeres magyar nyelvű misékre kerüljön sor.)
Február február 1. – A Magyar Nemzeti Bank megújított 500 forintos címletű bankjegye megjelenik a készpénzforgalomban. (A 2018 előtt kibocsátott, régi 500 forintos bankjegyekkel október végéig lehet fizetni.) február 3–5. – Ferenc pápa az Egyesült Arab Emírségek egyik monarchiájába, Abu-Dzabiba látogat, ahol részt vesz egy vallásközi konferencián, amelynek célja a vallási fanatizmus visszaszorítása az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítésével. (Ferenc pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő az Arab-félszigetre.) február 14. – A spanyol parlament leszavazza a kisebbségben kormányzó Sánchez-kormány 2019-es költségvetési javaslatát, így Pedro Sánchez kormányfő kénytelen előrehozott választásokat kiírni. (A választások dátumát április 28-ára teszik.)Vass Péter: Többségre vágyva. In.: HVG. XLI. évf., 2019/8. (2067.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647 február 20. – Együttműködési megállapodást köt egymással a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). (Február 25-én a Független Kisgazdapárttal is megkötik az együttműködési megállapodást.) február 23. – Egyhetes halasztás követően megtartják az elnök- és parlamenti választások első fordulóját Nigériában. (A voksolást eredetileg február 16-ra tűzték ki, de logisztikai és biztonsági aggodalmak miatt néhány órával a szavazóhelyiségek kinyitása előtt elhalasztották.) február 24. – Parlamenti választás Moldovában, melyet az ellenzéki, oroszbarát szocialisták nyertek a szavazatok 31%-ával. (Második lett a korrupció elleni küzdelemmel kampányoló ellenzéki blokk 26%-kal, míg a kormányzó, Nyugat-barát Demokrata Párt a voksok 24%-át szerezte meg.)
Március március 3. – A Kaja Kallas vezette ellenzéki jobbközép Reform Párt nyeri az észtországi parlamenti választásokat, és a 28,8%-os szavazataránnyal 34 mandátumhoz jut a 101 fős parlamentben. (A második helyen a kormányzó koalíció vezetője, a főleg az orosz kisebbség által támogatott Centrum Párt végzett. A bevándorlásellenes és euroszkeptikus Észt Konzervatív Néppárt 17,8%-ot szerzett. A parlamentbe a Centrum Párt két koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt és a Haza nevű konzervatív párt jutott be.)Világ – 7 nap. Populista előretörés. Választás Észtországban. In.: HVG. XLI. évf., 2019/10. (2069.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647 március 4. – Kövér László, az Országgyűlés elnöke felavatja Sass Flóra felfedező emléktábláját a Nílus partján, a Murchison Nemzeti Parkban. március 8. – Egy hónappal a parlamenti választás előtt benyújtja lemondását Juha Sipilä finn kormányfő, mert nem sikerült áterőltetnie a parlamenten a társadalombiztosítási reformot.Kiszámított döntés. In.: HVG. XLI. évf., 2019/11. (2070.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647 március 12. – A brit törvényhozás alsóháza újból – és nagy arányban – elutasítja az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnéséről szóló megállapodást. (Majdnem százötven vokssal szavazták le a miniszterelnök, Theresa May javaslatát.) március 15. – Fegyveresek tüzet nyitnak az új-zélandi Christchurch két mecsetében az imára összegyűlt hívekre. (A fegyveres merényletben összesen 50 ember vesztette életét, 48 másik pedig megsérült. A rendőrök – a terrortámadássá minősített – üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe, akik közül később három főt szabadon engedtek, míg a 28 éves ausztráliai Brenton Tarrant ellen vádat emeltek.) március 16. – Az ötödik közvetlen szlovákiai elnökválasztás első fordulóját Zuzana Čaputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyeri, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb szavazatot szerzett Maroš Šefčovič-csal együtt mérettetheti meg magát az elnökválasztás második fordulójában. március 19. – Váratlanul bejelenti lemondását Kazahsztán elnöke, Nurszultan Abisuli Nazarbajev, aki csaknem harminc éven át töltötte be ezt a tisztséget.Váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev kazah elnök (Hvg.hu, 2019-03-19) március 20. – Theresa May brit kormányfő három hónapos halasztást kér az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnésére, amely az alapszerződés 50. cikke alapján március 29-én következett volna be. március 21. – Az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon megegyeznek, hogy haladékot adnak a briteknek és május 22-éig hosszabbítják meg az Egyesült Királyság kilépésének határidejét, de csak akkor, ha a londoni parlament alsóháza elfogadja az erről szóló megállapodást. (Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig az időpontig értesítenie kellene az EU-t, hogy részt fog-e venni a május végi európai parlamenti választáson.) március 24. – Parlamenti választások Thaiföldön.Világ – 7 nap. Családi csetepaté. Thai hercegnő politikai kalandja. In.: HVG. XLI. évf., 2019/7. (2066.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647 (A Választási Bizottság elismerte, hogy „emberi hibákat” vétett, ezért a hivatalos eredmény közlését májusra halasztja.) március 25. – Donald Trump amerikai elnök aláírja azt a nyilatkozatot, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. (Az ENSZ közleménye szerint nem változott a terület jogállása, mivel a Biztonsági Tanács által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi, hogy Izrael által „a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen”.) március 27–28. – Orbán Viktor miniszterelnök kétnapos hivatalos látogatásra Praiába, a Zöld-foki Köztársaság fővárosába látogat, ahol megbeszélést folytat Jorge Carlos Fonseca államfővel és Ulisses Correia e Silva kormányfővel. (A tárgyalásokat követően a két ország gazdasági és oktatási együttműködési megállapodást köt.) március 28. – A NATO tagországai 2022. szeptember 30-áig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár megbízatását. március 29. A brit parlament harmadszor is leszavazza Theresa May kormányfő előterjesztését a kilépési megállapodásról. (Nagy-Britanniának ezen a napon kellett volna távoznia az EU-ból.) A rendőrség könnygáz és vízágyú bevetésével oszlatja fel az utóbbi hetekben hatodszor összegyűlő, a 82 éves Abd el-Azíz Buteflíka elnök lemondását és rendszerváltást követelő tömeget Algírban. (A február 22-én kirobbant tiltakozó mozgalom a Franciaország ellen felszabadítási háború veteránjai helyett fiatal arcokat kívánnak látni a politikai vezetésben, míg Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök a 26-ai, televízióban közvetített beszédében az elnök alkotmányos úton való menesztését szorgalmazta.) március 30. – A szlovák elnökválasztás második fordulóját, jelentős előnnyel, a liberális pártok által támogatott Zuzana Čaputová nyeri. március 31. – Elnökválasztás Ukrajnában, melynek első fordulójában a politikán kívülről érkező humorista, Volodimir Zelenszkij és a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko szerzi meg a legtöbb szavazatot, s jutottak tovább a második körbe. (A választáson minden korábbinál több, 39 jelölt indult, köztük a volt miniszterelnök, Julija Timosenko harmadikként végzett, míg az Oroszország párti jelöltek közül Jurij Bojko végzett a legjobb eredménnyel.)
Április április 1. – Az Országgyűlés elfogadja a Családvédelmi Akciótervet. április 2. – Lemond Abd el-Azíz Buteflíka, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője, a törvényhozás egy héttel később (ápr. 9.) Abdelkader Benszalahot, a parlament felsőházának elnökét választja meg az ország ideiglenes államfőjévé. április 3. – A nemzetközi bírálatok ellenére Bruneiben életbe lép az új, iszlám jogon (saría) alapuló büntető törvénykönyv, amely halállal (halálra kövezéssel) bünteti a homoszexualitást és a házasságtörést, a tolvajlást pedig kéz- vagy láblevágással bünteti.