A hegyi fakusz vagy hosszúkarmú fakusz (Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakuszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj. Nevének helyesírása (fakusz vagy fakúsz) vitatott.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.
Alfajai Certhia familiaris bianchii Hartert, 1905 Certhia familiaris britannica Ridgway, 1882 Certhia familiaris caucasica Buturlin, 1907 Certhia familiaris corsa Hartert, 1905 Certhia familiaris daurica Domaniewski, 1922 Certhia familiaris familiaris Linnaeus, 1758 Certhia familiaris japonica Hartert, 1897 hosszúfarkú fakusz (Certhia familiaris macrodactyla) C. L. Brehm, 1831 Certhia familiaris persica Zarudny & Loudon, 1905 Certhia familiaris tianschanica Hartert, 1905
Előfordulása Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló állat.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
Megjelenése Testhossza 12–13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17–21 centiméter, testtömege pedig 8–11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed. bélyegkép|220px
Életmódja A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.
Szaporodása
A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
Források
– magyar neve – hegyi fakusz
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Certhia Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai