Műhold

jobbra|bélyegkép|300px|A GPS műholdak keringésének animációja

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak vagy szatelliteknek nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

Történet 1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított műhold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

Elnevezések A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.

A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.

Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.

Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük, amit még csak fokoz, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére (1957) adták.

Műholdak típusai jobbra|bélyegkép|Satellite konferencia IFLA 2010 Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak. Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is. Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el. Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására. Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat. Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak. Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából. Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek: Miniműholdak 500–1000 kg között Mikroműholdak 100 kg alatt Nanoműholdak 10 kg alatt Pikoműholdak 1 kg alatt

Pályatípusok jobbra|bélyegkép|300px|A műholdak pályaelemei

alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–2000 km-re. közepes magasságú Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 2000–35 786 km-re. geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35 786 km-re. geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya. magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35 786 km felett. Molnyija-pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal. helioszinkron vagy napszinkron pálya. poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya. holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya. Hohmann-pálya: a Nap körül keringő objektumok között vezető olyan pálya, ami minimális üzemanyag-felhasználást igényel. szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással. szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással. a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.

Saját műholddal rendelkező országok jobbra|bélyegkép|300px|Műholdkép a Giovanna ciklonról Madagaszkár felett (2012. február 14.)

Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szerint. Csillaggal jelölve a saját felbocsátás.

OrszágFelbocsátáséveElső műholdneveMegjegyzés*1957Szputnyik–1**1958Explorer–1**1962Ariel–11962Alouette–11964San Marco–1*1965Astérix*1967Wresat–1 ()1969Azur–1*1970Ószumi**1970Dong Fang Hong*1974ANS–11974Intasat*1975Árjabhata1976Palapa–A11978Magion–11981Bulgaria 13001985Brasilsat–A11985Morelos 11986Viking*1988Ofeq–1*1988Astra–1A1990Lusat–11990Badr–A1992Koszmosz–21751992Kitsat–11993PoSAT–11993Thaicom–11994Türksat–1B1995Szics–11995FASat–A1996Measat–11997Thor–21997Mabuhay–11998Nilesat–101(ral közösen)1998ST-11999Ørsted1999Sunsat2000Saudisat–1A2000Thuraya–12001PROBA–12001Maroc–Tubsat2002AlSat–12003Hellas–Sat 22003NigeriaSat–12003MIMOSA*2005Sina–12006KazSat–12007Libertad–12008Vinasat–12008Venesat–12009SwissCube–12012PW-SAT2012Masat–12012Goliat2012BelKA–2*2012Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat (Kwangmyŏngsŏng-1, Kwangmyŏngsŏng-2), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2*2013Azerspace–12013TUGSAT-1/UniBRITE-12013NEE–01 Pegaso2013ESTCube–12013PUCP–Sat 12013Túpac Katari 12014LitSat–1/Lituanica SAT-12014Tigrisat2014ANTELSAT2015TürkmenÄlem 52°E / MonacoSAT2015Laosat–12017Aalto–22017BRAC ONNESHA2017GhanaSat–12017Mazaalai2017Venta 12017skCUBE2017AngoSat 12018Humanity Star2018Proyecto Irazú20181KUNS–PF2018Bhutan 1

Magyar műhold Magyarország is tervezett saját távközlési műholdat, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe. Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.Central and eastern Europe make history with small satellites

Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012; Olaszország e-st@r 2012; Olaszország UniCubeSat GG 2012, Magyarország Masat–1 (2012); (piko), Románia Goliat (2012); (nano), Lengyelország PW-SAT 2012; Spanyolország Xatcobeo 2012; Franciaország ROBUSTA 2012;

Műholdakkal rendelkező égitestek (zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957); Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966); Mars (Mariner–9, USA, 1971); Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975); Jupiter (Galileo, USA, 1989); Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996); Szaturnusz (Cassini, USA, 1997); Merkúr (MESSENGER, USA, 2004); Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004); Bennu (OSIRIS-REx, 2019);

úton van: Ceresz (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen); Vesta kisbolygó (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen); tervezett: Europa hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008); Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);

Jegyzetek

Források Az első magyar műhold és útitársai Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal

Kategória:Televíziózás