SETI

A SETI (angolul „Search for Extra-Terrestrial Intelligence”, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése. Elsősorban a csillagászat, az asztrobiológia, az informatika határtudománya.

A tudományág művelése egyelőre semmilyen egyértelmű, megismételhető eredménnyel nem járt (az UFO-észleléseket leszámítva – melyek, ha igazak is, nem feltétlenül utalnak idegen civilizációra – a legismertebb, vitatott eset talán a Hűha! jel), viszont ha sikerülne a földönkívülieket felfedezni és velük kommunikálni (CETI, „Communication with Extra-Terrestrial Intelligence”, azaz Kommunikáció Földön Kívüli Intelligenciával), az az emberiség történetének kétségkívül legnagyobb tudományos felfedezése lenne.

A földönkívüliek létének lehetősége és a SETIAlmár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr. 169-200. old. Typotex Kiadó, 2007. gondolata a Kopernikuszi világképpel jelent meg, ekkor még nyilvánvalónak gondolták, hogy a Naprendszer minden bolygója a Földhöz hasonlóan lakott, később, mikor kiderült, hogy ez lehetetlen, a földönkívüliek lehetséges élőhelyei egyre távolabb kerültek. A 20. századra, a csillagászati műszerek fejlődésével, és a földön kívüli élet felfedezésének elmaradásával általános pesszimizmus uralkodott el, ezt legjobban a Fermi-paradoxon fejezi ki, amely szerint a Világegyetemben máshol is meg kell jelenjen az élet és a fejlett technológiájú civilizációk, azonban mi, emberek ebből semmit sem látunk, tehát ilyenek nem is léteznek. Jelenleg csak kisebb, magán- és egyetemi finanszírozású SETI-programok folynak. A közeljövőben, az exobolygók felfedezésének tömegessé válásával, sokkal alaposabb ismeretanyag fog rendelkezésünkre állni a földön kívüli élet lehetőségeiről.

A SETI története thumb|300px|Percival Lowell rajzai a valóságban nem létező marsi csatornákról

Már az ókori görögök is felvetették, hogy ha az égitestek léteznek, akkor a felszínükön élet is keletkezhet. A kopernikuszi forradalom után Giordano Bruno volt az első, aki felvetette, hogy a csillagok lehetnek távoli napok is, melyek körül lakott bolygók keringhetnek, őt ezért 1600-ban az inkvizíció keretében eretneknek nyilvánították és megégették. A Földön kívüli élet lehetősége sokáig a filozófiát is jelentősen magába foglalta határtudományként, mindaddig, amíg a természettudományos és műszaki eszközökkel kezdetét nem vette a keresés.

A 19. századra a csillagászati távcsövek minősége elérte azt a szintet, hogy a Naprendszer bolygóinak felszínét megfigyelhessék velük, így felmerült a gondolat, hogy a földönkívüliek is figyelhetik esetleg a Földet. A bolygók megfigyelése mellett ezért többen (többek között Carl Friedrich Gauss is) felvetették, hogy a földi intelligens életnek valamilyen nyilvánvaló jelét kellene adni. Elsősorban hatalmas, más bolygókról is megfigyelhető geometriai alakzatok létrehozását, majd fényjelek küldését javasolták. A 19. század végén a marsi élet melletti bizonyítékként kezelték a Giovanni Schiaparelli által a bolygón felfedezni vélt marsi csatornák létét, melyekkel egy kihalóban lévő civilizáció vezette volna a vizet a sarki jégsapkák felől a száraz egyenlítői vidékekre. Később kiderült, hogy a „csatornák” optikai érzékcsalódások voltak, melyeket az akkoriban kezdődő fényképezéssel még nem tudtak megerősíteni.

A SETI a második világháború után A rádiózás elterjedésével a kommunikáció feltételezett médiumai a rádióhullámok lettek. Mind a mai napig elsősorban ezek figyelése jelenti a SETI fősodrát. A SETI, mint komolyan felvetett tudományos kérdés, Giuseppe Cocconi és Philip Morrison 1959-es, Nature-ben megjelent cikkétől létezik, melyben a mellett érveltek, hogy az idegen civilizációkkal a hidrogén 21 centiméter hullámhosszú rádiósugárzásán (körülbelül 1420 MHz) a legcélszerűbb felvenni a kapcsolatot.

Az első komolyabb kísérletet 1960-ban folytatták, ekkor az Ozma-terv keretében két közeli, a Naphoz viszonylag hasonló csillag, a τ Ceti és az ε Eridani megfigyelése folyt a green banki rádiótávcsővel. 1963-ban épült meg a kifejezetten a SETI-kutatásokra tervezett Big Ear rádiótávcső, mellyel 1977-ben a Hűha! jelet rögzítették. Ezt a rádiótávcsövet 1998-ban lebontották, helyén golfpálya épült.

1974. november 16-án sugározták ki az arecibói üzenetet, mely az első, idegeneknek szánt rádióüzenet volt, innen számítható az aktív SETI történelme. A Carl Sagan és Frank Drake által összeállított, 1679 másodperces adást a Messier 13 gömbhalmaz felé adták, mert így az sokkal több csillaghoz jut el kb. múlva. Ez a próbálkozás elsősorban szimbolikus jelentőségű volt.

1979-ben a Kaliforniai Egyetemrendszer útjára indította a SERENDIP-programot, melynek keretében a csillagászati megfigyeléseket végző rádiótávcsövekre szerelnek egy rádióspektrométert, és ennek jeleit rögzítik, majd feldolgozzák. A sorozat hosszú ideje folyamatosan működik (jelenleg a SERENDIP IV program zajlik), és ennek világszerte ismertté vált mellékterméke a SETI@Home jelfeldolgozó program, melyet bárki letölthet, és így az adatok feldolgozásában bárki részt vehet, aki rendelkezik személyi számítógéppel, és hajlandó a processzoridő egy részét (a képernyővédő funkció ideje alatt) a SETI-kutatás rendelkezésére bocsátani.SETI@Home projekt

1992-ben indult a NASA tíz évesre tervezett HRMS-programja (High Resolution Microwave Survey, „nagy felbontású mikrohullámú felmérés”), de 1993-ban a nevadai Richard Bryan szenátor sikeresen nyújtott be egy javaslatot, amely minden támogatást megvont a programtól. A program költsége kisebb volt, mint a NASA évi költségvetésének 0,1%-a, ez adófizetőnként egy ötcentest jelentett. A szenátor kijelentése szerint a programot a költségvetés szűkössége miatt kellett megszüntetni.

Az egykori Szovjetunióban is jelentős SETI-kutatómunka folyt az 1960-as és 1970-es években, a megfigyelések mellett jelentős elméleti munkát végzett a Kardasov-skálát kidolgozó Nyikolaj Kardasov, és egykori professzora, a Carl Sagannel a SETI-témában közös könyvet megjelentető Ioszif Sklovszkij. A Szovjetunió széthullásával ezek a kutatásokat pénzbeli támogatás híján leállították.

A jelenlegi SETI-kutatásokat elsősorban magánadományokból finanszírozzák.

A SETI napjainkban A közeljövő A SETI jövőjével kapcsolatos egyik érdekes kérdés, hogy mennyi idő múlva vehetjük fel a kapcsolatot az első földön kívüli civilizációval, az optimista várakozások szerint 20-200 éven belül, a pesszimisták szerint pedig már a kérdés is tudománytalan.

A földönkívüliek kutatására felhasználható módszerek Rádióhullámok

Földön kívüli forrásból származó szándékos adások kutatására kiosztott frekvenciasávok Az ITU nemzetközi sávtervben biztosított a földön kívüli forrásból származó szándékos adások kutatása számára meghatározott frekvenciákat. A szabályzat szerint ezeken a frekvenciákon tilos mindenféle rádióforgalmazást bonyolítani. Nemzetközi egyezmények védik ezeket a részsávokat, így ezeken frekvenciákon így zavartalanul tud működni a kutatás.

A Magyarországon is hatályos frekvenciakiosztás a következő: Kezdőfrekvencia (Hz)Végfrekvencia (Hz)PrioritásAz alkalmazás megnevezése137000000013750000002Passzív űrkutatás rendszerei137500000014000000002Passzív űrkutatás rendszerei140000000014270000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása140000000014270000001Passzív űrkutatás rendszerei142700000014520000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása145200000014920000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása149200000015250000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása152500000015590000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása155900000016100000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása161000000016138000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása161380000016265000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása162650000016605000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása166050000016684000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása166050000016684000001Passzív űrkutatás rendszerei166840000016700000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása167000000016750000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása167500000016900000001Földön kívüli forrásból származó szándékos adások passzív kutatása Az űrkutatás és a földönkívüli adások kutatása szempontjából azért lényeges ez a frekvenciatartomány, mert mind a földi légkör, mind a hidrogéngáz ebben a frekvenciatartományban csillapítja a legkevésbé az elektromágneses hullámokat.

Az optikai SETI A SETI megfigyelések kezdetekor nyilvánvalónak gondolták, hogy a földön kívüli civilizációk csakis rádióhullámok formájában érintkezhetnek egymással. A helyzet az 1960-as években, a lézer felfedezésekor változott meg, ezzel ugyanis erősen irányított sugarak hozhatók létre, így gazdaságosan lehet segítségükkel kommunikálni, majd informatikai megfontolásokból rájöttek, hogy a rövidebb hullámhosszon időegység alatt több információ vihető át.

Az első optikai SETI (OSETI) programot a Szovjetunió (illetve akkor a világ) legnagyobb távcsövével, a zelencsuk-hegyi BTA–6 teleszkóppal végezték 1978-tól, Svarcman vezetésével. (A rádiótartományban akkor már sok amerikai program futott, részben ezért választottak egy kevésbé ismert területet.) A MANIA (Multichannel Analysis of Nanoseconds Intensity Alterations, azaz nanoszekundumos intenzitásváltozások többsávos analízise) programban különféle égitestek (nem csak csillagok) felől érkező, igen rövid fényimpulzusokat, illetve nagyon keskeny színképvonalakat kerestek. A program 13 évig tartott, a déli égboltra is kiterjedt a 2 méteres, argentin Leonsito obszervatórium bevonásával.

A látható fény tartományán kívül a csillagászati műholdak adatait elemezték, illetve ezekkel hajtottak végre észlelési programot. Az infravörös tartományban az IRAS és az ISO, az ultraibolyában a Copernicus holdakhoz kapcsolódtak programok.

Napjainkban a Planetary Society 1,5 méteres távcsövével végeznek SETI-megfigyeléseket.

Űrszondák

Lásd még Hűha! jel Almár Iván

Források Almár Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizációk után, Vince kiadó, Budapest, 1999. , (online elérés a MEK-en)

További információk

Magyarul Idegen civilizációk? – Az Űrvilág.hu rovata SETI.lap.hu – linkgyűjtemény Almár Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizációk után; Vince, Budapest, 1999 Almár Iván: Kozmikus társkereső. Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században; Kossuth, Budapest, 2011 Michael Wall: Kívül a Földön. Az idegen létformák szexuális élete és egyéb SETI-ségek; ford. Babits Péter; Athenaeum, Budapest, 2019

Angolul http://www.seti-inst.edu https://web.archive.org/web/20101001114356/http://setileague.org/ http://setiathome.ssl.berkeley.edu https://web.archive.org/web/20190118005151/http://seti.ssl.berkeley.edu/ http://www.coseti.org http://webarchive.loc.gov/all/20021113080156/http%3A//seti.uws.edu.au/ https://web.archive.org/web/20060529194751/http://mc.harvard.edu/seti/ http://www.setiquest.com SETI: Search For Extra-Terrestial Intelligence v1.0.5, Greg Goebel

Jegyzetek

Kategória:SETI Kategória:Rádiócsillagászat

Źródło i licencja