Otrokocs () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése Tornaljától 5 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.

Története 1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában.MOL DL-DF 987 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i,MOL DL-DF 16134; 60994; 96653 1410-ben Otrochek-i,MOL DL-DF 16135 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek.MOL DL-DF 14224 Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."

1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 210-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 250 lakosából 181 magyar és 66 szlovák.

2011-ben 311 lakosából 213 magyar, 93 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű.Szlovák Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás.

Nevezetességei Református temploma 1815 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Legbecsesebb műkincse egy 1680-ban készített reneszánsz kehely.

Híres emberek Itt született 1648-ban Otrokocsi Fóris Ferenc teológiai és nyelvészeti író. Itt született 1715-ben Rotarides Mihály irodalomtörténész, teológus.

Képtár

Református templom

Külső hivatkozások

Községinfó E-obce.sk A község a Gömör-Kishonti régió turisztikai honlapján Tourist-channel.sk

Jegyzetek

Kategória:A Nagyrőcei járás települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései