Bajcsa () 1981 óta Nagykanizsához tartozó egykori község.Bajcsa története a KSH online helységnévtárában
Fekvése Nagykanizsától 8 km-re délnyugatra található. A 16-os helyi autóbuszjárattal közelíthető meg. A Székesfehérvár–Gyékényes-vasút mellett 800 m-re fekszik.
Története A településtől keletre a középkorban már volt egy másik Árpád-kori falu, feltehetően a ma már megmosolyogtató nevű Anyádvalaga (Anyadwaloga, kevésbé trágár nevén Venéce), amely azonban a török hódoltság alatt, 1563-66 körül elpusztult. 1578-ban a stájer rendek palánkvárat (Bajcsavár) építtettek egy közeli homokdombon, a mai falutól délkeletre, amelyet azonban konstrukciós hibák miatt 1590-ben elhagytak.Vándor László: Bajcsa vára – Zalai Múzeum, 1997/7. szám Helyéről számos értékes régészeti lelet – kerámiák, érmék, metszetek, üvegpoharak, használati eszközök, viseleti tárgyak és egy napóra – került elő.Bajcsavár - Stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében – Museum.hu, 2009. április 24. 1579-ben Erdődy Tamás és Zrínyi György itt győzte le Ali pasát. A helyet 1594-ben említik először Baycha alakban.
1744-ben Bajcsapuszta néven került Batthyány Lajos nádor birtokába a kanizsai uradalom részeként. A nádor 1761-ben muraközi horvát telepeseket hozatott, akik 1910-re szinte teljesen elmagyarosodtak. 1910-ben 503 lakosa volt. 1981-ben Nagykanizsához csatolták.
Díszpolgára 1940: Ilovszky János országgyűlési képviselő.
Nevezetességek A Bajcsa SE futballklub a Zala megyei labdarúgó-bajnokság harmadosztály Déli csoportjában játszik. Helyi sportpályája van. Művelődési ház A Nagyboldogasszony római katolikus templom 1997-ben épült.
Jegyzetek
További információk A Halis István Városi Könyvtár honlapja Bajcsáról Bajcsai Kulturális Egyesület Bajcsa története a Magyar Nagylexikonban Térkép
Kategória:Nagykanizsához csatolt települések Kategória:Zala vármegye települései