Foerk Ernő [ejtsd: 'förk'] (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26.) magyar építész, a 20. század első felének jelentős alkotója, építészeti szakíró.
Életpályája Főképp történeti stílusban dolgozó templomépítőként tartják számon, aki eredetileg szobrásznak készült, közben építőmesteri gyakorlatot szerzett. Majd tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Smidt Frigyes tanítványaként. Iskolai ideje alatti tanulmányutakon ismerte meg az észak-olaszországi építészetet, ekkor alakult ki vonzalma a lombardiai téglaarchitektúrához. 1891-től Steindl Imre asszisztense lett a Műegyetemen, ahol az új Országház belső kiképzésén, és berendezésén dolgozott. 1898-tól a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola tanára, majd 1920-tól igazgatója lett. Tanítványaival főleg az iskolai szünidőkben felmérte a magyarországi műemlékek állapotát. Tanítványaival együtt hazai műemlékekről készített felvételeit (1917-ig), hat füzetben adatta ki az Ipariskolával. 1927-ben az Építész Egylet a Hollán Ernő-díjjal tüntette ki. 1929-ben nyugdíjazták. A szegedi Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.Fogadalmi templom Kripta 771 Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
Munkássága bélyegkép|Szegeden a Fogadalmi templom Foerk tervei alapján épült bélyegkép|Foerk Ernő tervei alapján épült a vállaji római katolikus templom bélyegkép|A zágrábi postaépület mai megjelenése Steindl Imre irodájában is dolgozott, s irányította az Országház belsőépítészeti munkáit. Több műemlék felújítási munkálataiban vett részt, restaurálta a kalocsai székesegyházat és az ócsai román kori református templomot. Építészeti stílusára jellemző volt a historizmus, eklektikus épületein előszeretettel alkalmazott középkori román és gótikus formaelemeket. Mintegy félszáz temploma és középülete közül legkiemelkedőbb alkotásai a zágrábi postaépület (1903), amelyet Sándy Gyulával tervezett, a nagykőrösi református templom tornyainak 1907-es évre esedékes megmagosítása is Foerk és Sándy együttes tervei alapján épült meg, ezzel mintegy a városképet is előnyösen jellegzetesre alakították. A téglaburkolatos, eklektizáló építészet igényes és felkészült tervezői voltak Foerk Ernő és Sándy GyulaDéry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. 185. o.
Kiemelkedő munkái közé tartozik még a diósszentpáli Tüköry-kastély (1904) is. 1907-1911 között a kalocsai érseki főegyházmegye területén Petrovácz Gyulával közösen számos templomot épített. Foerk restaurálta és bővítette a kalocsai székesegyházat, az ő tervei alapján készült el ott az új főoltár és az érseki sírbolt is. 1912-ben megbízták a temesvári emléktemplom, a püspöki palota és szeminárium megépítésével. A következő évben már Szegeden találni, ahol a város vezetése a fogadalmi templom terveinek átdolgozásával bízta meg.
1913-ban kezdett hozzá a szegedi Fogadalmi templom felépítéséhez Schulek Frigyes terveit alakította át Foerk, kellett egy nagyon igényes, de kevésbé drága templomot terveznie, miután Schulek Frigyes kisebb költségvetést igénylő tervét sem tudta finanszírozni Szeged városa. Foerk a Fogadalmi templom építését (1913–1930) azzal a kikötéssel vállalta el a szegedi városi vezetéstől, hogy Schulek Frigyes eredeti tervein részleteiben módosíthat, Szeged város ehhez szabad kezet adott Foerk építésznek. Ennek eredményeképpen alakult ki a mai Fogadalmi templom látványa. Foerk 76 m-ről 93 m-re növelte a tornyok magasságát Schulek terveihez képest, továbbá a tornyok a főhomlokzathoz képest a szentély irányába tolódtak el, a főhomlokzat hangsúlyosabbá vált, mint az oldalhomlokzatok, és nagy rózsaablak került a főbejárat fölé. Foerk kevesebb hangsúlyt adott a kupolának, kisebbre vette a kupola körpárkányát és szűkebbre a dobot. A Schulek által tervezett fehér kőburkolattal borított templomot Foerk téglával burkolta, csak a díszek és a domborművek készültek kőből.Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom. Budapest, 1988.
Munkásságának következő állomását jelentette Nagyszombat, ahol a gimnázium épületének tervei (1914) fűződnek nevéhez. 1922-1924 között restaurálta az ócsai román kori templomot, majd Foerk tervei alapján készült el az akkori Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Újpest kerületében, amely ma Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium néven ismeretes, továbbá a budapesti domonkosok temploma, valamint a szatmári vállaji római katolikus templom. Budapesten, az akkori Tomori-úton lévő Szent-Mihályról elnevezett plébánia-templom (1930-31) tartozik alkotásai közé, és a Szent Kvirinus vértanú püspök emlékének szentelt szombathelyi szalezianus templom is az ő tervező tehetségét dicséri (1932-1933), mintegy az utolsóként megvalósult munkái közül valóan.
Szakirodalmi munkássága közül kiemelkedik az „Árpádkori templomaink típusa” - című dolgozata, amelyért kapta a Hollán Ernő-díjat 1927-ben, a Magyar Mérnök- és Építész Egylettől.Sz. Gy.: In memoriam Fock Ernő, Magyar Művészet, X. évfolyam, 1934. 2. szám. 55. old.
Ismert épületeinek listája 1903: Budapesti főpályaudvar, Budapest, Városliget térsége (tervben maradt)Vincze Miklós: Csodás szecessziós pályaudvara is lehetne ma Budapestnek (24.hu, 2021. dec. 21.) 1903: Postaépület, Zágráb – Sándy Gyulával közösen 1904: Tüköry-kastély, Diósszentpál 1908: Martonosi zárdaépület 1910: Fajszi Szent István Király templom – Petrovácz Gyulával közösen 1912–1913: Martonosi új plébánia 1912: Városháza, Kalocsahttp://www.kalocsa.hu/wp-content/uploads/2017/05/KALOCSA_ERTEKKATASZTER.compressed.pdf – Petrovácz Gyulával közösen 1913–1930: Fogadalmi templom, Szeged, Dóm tér 15.http://www.fogadalmitemplom.hu/01rolunk_templom.html 1914–1918: Vállaji római katolikus templom, Vállaj, Szabadság térhttps://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4907 1926–1927: Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, ma: Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest, Görgey Artúr út 26.http://www.umszki.hu/iskolankrol/bemutatkozas 1929–1930: Szent Mihály-templom, Budapest, Babér utca 17/b 1932–1933: Szent Kvirin szalézi templom, Szombathely, Szalézi tér 7.https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/64/szombathely-szent-kvirin-szalezi-plebania ?: Temesvári emléktemplom ?: Temesvári püspöki palota ?: Temesvári szeminárium
Összesen egy forrás szerint 50-nél több templomot tervezett (de lehet, hogy ebben a számban az átalakítások is benne vannak).https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/foerk_erno_szuletesnapja__1868
Díjai Hollán Ernő-díj (1927), szakmai díj Corvin-koszorú (1930)
Emlékezete Nyughelyén, a szegedi Fogadalmi templom altemplomában 1934-től domborműves emléktábla őrzi emlékét (Tóth István alkotása).https://www.kozterkep.hu/27227/foerk-erno-emlektabla
Foerk Ernő halálának 50. évfordulója tiszteletére az Országos Műemlék Felügyelőség (=O.M.F.) Magyar Építészeti Múzeuma emlékkiállítást rendezett, a kiállítás 1984. június 29. – 1984. október 10-éig volt megtekinthető.
Egykori lakóhelyén, az általa tervezett óbudai házon (Föld utca 61) 2004 óta emléktábla található.http://www.antiqua.hu/emlektabla.foerkerno.emlektabla.html
Nyomtatásban megjelent műveiből Alaktan; Kunstädter soksz., Bp., s.a. Építészettörténet; Kunstädter Ny. Bp., 191? A kalocsai érseki főegyházmegye újabb templomépítkezései 1907–1911; tervezték és vezették Foerk Ernő, Petrovácz Gyula; Élet Ny., Bp., 1912 Olasz levelek; Korvin Ny., Bp., 1912 Állószerkezetek alaktana (1913) A szegedi Fogadalmi templom építőtervei (1914) A kalocsai székesegyház (1915) Az óbudai aquaeductus in: Budapest régiségei (1923) Alaktan [Litogr.] (1927) A szerb-ortodox templomtípus fejlődése (1927) A magyar épitőművészet rövid története. Magyar műemlékek nyomán; szerzői, Kecskemét, 1929 Sopron barokk polgárházaiIn: A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei : 1926-1927. Erdős Lászlóval et al. 1. füz. 7 o. 50 lev. ill. (Ser. Szünidei felvételek ; 8.) (1929) Az építészeti stílusok fejlődése. Foerk Ernő előadásai nyomán; Vörösváry soksz., Bp., 1932 Vignola oszloprendjei (1932) A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei (1912-1942)Foerk korábbi kiadásának reprintje Déry Attila előszavával. 702 o. ill. (2002) Török emlékek Magyarországban / Macaristan'daki tarihi Türk eserleri; ford. Kraus Zsófia; Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség Budapesti Koordinációs Irodája [TIKA], Bp., 2016
Jegyzetek
Források Sz. Gy.: In memoriam Foerk Ernő - Magyar Művészet, X. évfolyam, 1934. 2. szám, 55. oldal Hadik András – Pusztai László: Foerk Ernő (1868-1934) építész emlékkiállítása. Az O.M.F. Magyar Építészeti Múzeumának katalógusa. Budapest, O.M.F., 1984. 55 o. ill.
Bartháné Boga Ildikó: A szegedi Szöriné Boga Lujza ötvös-iparművész életműve. Foerk Ernő tervezte ötvösmunkák a szegedi dómban; Révai Digitális, Bp., 2013 + DVD Horváth Gábor: "A magasba emelkedő templom..." Glattfelder püspök és Foerk Ernő szegedi tevékenysége. In: Deliberationes, 2020/1. 100-151. https://www.academia.edu/89170233/_A_magasba_emelked%C5%91_templom_Glattfelder_p%C3%BCsp%C3%B6k_%C3%A9s_Foerk_Ern%C5%91_szegedi_tev%C3%A9kenys%C3%A9ge Horváth Gábor: A magyar katolicizmus reménységei. Egy korszak szimbóluma: a szegedi székesegyház és Dóm tér üzenete. Szeged, 2021.
További információk
Foerk Ernő építész emlékkiállítása: O.M.F. Magyar Építészeti Múzeuma, 1984. június 29. – 1984. október 10, a katalógust írták és a kiállítást rendezték Pusztai László, Hadik András. Budapest: OMF, 1984. Foerk Ernő születésnapja Szobrai Százötven éve született Foerk Ernő, templomépítészetünk egyik jeles mestere
Kategória:Magyar építészek Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Temesváriak Kategória:Óbudaiak Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1934-ben elhunyt személyek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium diákjai