200px|jobbra|A la Grande Armeé címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb. főt számlált. 1805-ben vette fel a francia hadsereg a Grande Armée címet, s egészen 1815-ig, a császár bukásáig állt fenn. Az 1812-i oroszországi hadjáratban a borogyinói csatában még nagy veszteségekkel ugyan, de győzelmet aratott, viszont Moszkva bevétele és a fokozatos visszavonulás során meggyengült, felbomlott. A fős seregből Oroszországból alig -en tértek haza.
Grande Armée nemzetiségi megoszlása francia, belga, holland: lengyel: osztrák: olasz: bajor: szász: porosz: vesztfáliai: svájci: horvát: 3500
Gyalogság A gyalogság a voltigeur könnyű gyalogságból, az első vonalt alkotó fusilier lövészekből, a Chasseur vadász hadosztályokból, és a gránátosokból állt.
Lovasság Habár a korabeli Európát a könnyűlovas harcmodor jellemezte, ennek ellenére Napóleon sok csatáját a nehézlovasság döntötte el, amelyet Joachim Murat és Michel Ney marsallok irányítottak. A nehézlovasságon belül a gránátosok lovassági megfelelői, a karabélyosok és a csatákban hatalmas erőt képviselő vértesek alkották. A könnyűlovasságban olyan elit csapatok szerepeltek, mint a dzsidával felszerelt lengyel ulánusok és a hagyományos huszárság.
Tüzérség Napóleon seregében kiemelt szerephez jutott a tüzérség, hiszen ő maga is tüzértisztként kezdte katonai pályafutását. A napóleoni háborúk során a franciák és szövetségeseik kb. ágyút állítottak elő. A lovasság könnyű ágyúkkal volt ellátva, amelyek követni tudták a lovasság gyors hadmozdulatait. A gyalogságot nagy lőtávolságú és tűzerejű ágyúk támogatták.
Kategória:Napóleoni háborúk Kategória:Katonai alakulatok