Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és egyszeres Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító. Harmadik felesége Szántó Piroska festő, grafikus író volt. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015).
Élete balra|200px|bélyeg|Szentendre, 1987. október 13.
Jómódú zsidó családból származott, apja üzletember, textilkereskedő volt, aki nem nézte jó szemmel fia irodalmi próbálkozásait. A Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumban, 1928-ban érettségizett.
Még abban évben Kassák Lajos lapja, a Dokumentum munkatársa volt, majd 1928-ban beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. Megismerkedett Nagy Etel (1907–1939) mozdulatművésszel, Kassák nevelt lányával, aki később az első felesége lett (1935–1939), és aki fiatalon elhunyt.Nagy Etel:
1933–1935 közt írt a Független Szemlébe. 1933-ban verseit kezdte közölni a Nyugat, később a Válasz is.
Radnóti Miklóssal 1935. szeptember 2-án szerepelt a Magyar Rádióban, aki verseit az ő társaságában olvasta fel.
1929–1939 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. Ez idő tájt halt meg nagybeteg, fiatal neje, akit még 1938. július 13-ai kikeresztelkedése után, a katolikus vallás rítusa szerint vett feleségül.Kenyeres Zoltán: Vas István 100… 1944–1945-ben Ottlik Géza és Kutni Mária bújtatta. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra; az elviselhetetlen fizikai munka és a megalázó bánásmód miatt több alkalommal is öngyilkosságot kísérelt meg.
1945-ben házasságot kötött Kutni Máriával (1919–1971), akitől 1951-ben elvált (az asszony ezután Réz Ádám felesége lett). 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott; ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. Nyaralójuk, a legendás szentendrei kert utóbb az irodalmi élet fontos színtere lett. 1956–1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.
Várkert rakpart 17. alatti budai otthonukban 1999–2012http://nol.hu/kultura/orokoltek-kezeltek-bezartak-1529991 között működött a Szántó Piroska–Vas István Emléklakás, emléket állítva a művészházaspárnak (a Szombathelyi Képtár filiáléjaként). 2015-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/vas-istvan
Művei bélyegkép|jobbra|250px| Emléktáblája: Várkert rakpart 17. bélyegkép|jobbra|250px|Vas István és Szántó Piroska sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-3-74. Fekete Tamás (szobrász) alkotása Őszi rombolás; Hungária Ny., Bp., 1932 Levél a szabadságról. Versek; Nyugat, Bp., 1935 Menekülő múzsa; Cserépfalvi, Bp., 1938 Kettős örvény; Franklin Ny., Bp., 1947 Római pillanat. Versek és versfordítások; Révai, Bp., 1948 (Révai könyvtár) Román költők antológiája; szerk. Köpeczi Béla, Vas István, előszó Mihályfi Ernő, utószó, jegyz. Köpeczi Béla; Szépirodalmi, Bp., 1951 Hét tenger éneke. Válogatott műfordítások; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 Vallomás. Szerelmes versek; vál., bev. Vas István, ford. Ady Endre et al.; Ifjúsági, Bp., 1955 (A világirodalom gyöngyszemei) Szerelem. Magyar költők szerelmes versei; vál., bev. Vas István; Szépirodalmi, Bp., 1956 A teremtett világ. Válogatott versek 1930–1956; vál., bev. Juhász Ferenc, Magvető, Bp., 1956 Énekek éneke. A világirodalom szerelmes verseiből; vál. Vas István, ford. Ady Endre et al.; Európa, Bp., 1957 Elveszett otthonok. Elbeszélés egy szerelem környezetéről; Szépirodalmi, Bp., 1957 Trisztán (dráma) (Illés Endrével) Évek és művek. Kritikák és tanulmányok. 1934–1956; Magvető, Bp., 1958 Rapszódia egy őszi kertben. Versek és úti jegyzetek; Magvető, Bp., 1960 Római rablás. Versek és rajzok; vers Vas István, rajz Szántó Piroska; Magvető, Bp., 1962 Vas István összegyűjtött versei. 1930–1962; ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Bp., 1963 Nehéz szerelem. A líra regénye. A félbeszakadt nyomozás, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1964–1967 Földalatti Nap. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1965 Nem számít; Szépirodalmi, Bp., 1969 Megközelítések; Szépirodalmi, Bp., 1969 1959 – Angliai utazás (útirajz versfordításokkal– Nagyvilág, szeptember) 1961 – Egy szerelem három éjszakája (musical) (Hubay Miklóssal és Ránki Györggyel) 1963 – Rendetlen bűnbánat (dráma) (Illés Endrével) Mit akar ez az egy ember? Összegyűjtött versek 1930–1969, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1970 A kimondhatatlan. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1972 Önarckép a hetvenes évekből; ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Bp., 1974 (Mikrokozmosz füzetek) Az ismeretlen isten. Tanulmányok. 1934–1973; Szépirodalmi, Bp., 1974 Itt voltam; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1976 (30 év) A tűzlopó. Versek. 1960–1976; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Vas István összegyűjtött munkái) Ki mást se tud. Versek. 1930–1945; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Vas István összegyűjtött munkái) Rapszódia a hűségről. Versek. 1945–1959; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Vas István összegyűjtött munkái) Körül, belül. Tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Vas István összegyűjtött munkái) Tengerek nélkül. Tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Vas István összegyűjtött munkái) Vonzások és választások. Tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Vas István összegyűjtött munkái) Folytatás; összeáll. Szántó Tibor; s. n., Bp., 1979 József Attila "Költőnk és kora". A hasonmásban mellékelt kézirat szövege; bemutatja Tverdota György, Vas István; Magyar Helikon, Bp., 1980 (Kézirattár) Költözés; Békés megyei, Békéscsaba, 1980 Mért vijjog a saskeselyű?, 1–2.; Szépirodalmi, Bp., 1981 Nehéz szerelem; Szépirodalmi, Bp., 1983–1984 Ráérünk; ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Bp., 1983 Szebeni András: Vallomás; vers Vas István; Szépirodalmi, Bp., 1984 A Nyugat költői, 1–2.; vál., szerk., előszó Vas István; Móra, Bp., 1985 (Diákkönyvtár) Magyar költők. 20. század, 1–3.; vál., utószó Vas István, szöveggond., jegyz. Szalai Anna; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Magyar remekírók) Válogatott versek; ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Bp., 1985 A názáreti Jézus története. Fra Angelico festményei; Károli Gáspár ford. alapján szöveg Vas István; Helikon, Bp., 1985 Biblia. Válogatás a Vizsolyi Bibliából; ford. Károlyi Gáspár, vál., tan. Vas István, sajtó alá rend. Gerencsér Zsigmond, utószó Poór József, jegyz. Gerencsér Zsigmond, Király László; Európa, Bp., 1986 (A világirodalom klasszikusai) Rhapsodie in einem herbstlichen Garten. Gedichte; szerk., utószó Paul Kárpáti, ill. Szántó Piroska; Volk und Welt, Berlin, 1986 Igen is, nem is; Szépirodalmi, Bp., 1987 Through the smoke. Selected poems; vál. Vajda Miklós, bev. George Szirtes, angolra ford. Bruce Berlind et al.; Corvina, Bp., 1989 Szentendrei elégia; Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága–Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre, 1990 Válogatott versek; vál., előszó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1990 Azután, 1–2.; Szépirodalmi, Bp., 1991 1992 – Feloldozás (regénytöredék, Holmi, április-május) Vas István válogatott versei; szerk., utószó Várady Szabolcs; Unikornis, Bp., 1999 (A magyar költészet kincsestára) Összegyűjtött versek, 1-3.; Holnap, Bp., 2000–2005 Hubay Miklós–Ránki György–Vas István: Egy szerelem három éjszakája. Zenés tragédia. Rendezte: Makk Károly. A Budapesti Kamaraszínház Kht. és a Gyulai Várszínház közös produkciója a Tivoliban. Bemutató: 2007. október 30-án Ránki György zeneszerző születésének 100. évfordulóján; fotó Szebeni András, szöveg Karafiáth Orsolya; Budapesti Kamaraszínház, Bp., 2007
Műfordításai A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 235.2013. január 12-i lekérdezés
François Villon: Nagy testamentum (1940) Guillaume Apollinaire: Válogatott versei (1940 – Radnóti Miklóssal) Corrado Alvaro: Az erős ember (1940) Angol barokk líra (1943) Francis Carco: Szerelmem, Párizs (1943) Margaret Mackay: Virágzik a lótusz (1943) John Steinbeck: Lement a hold (1945) Aldous Huxley: És megáll az idő (1946) William Somerset Maugham: Akkor és most (1947) – Életem (1948) Shakespeare: VI. Henrik 1. rész – III. Richárd – IV. Henrik 1–2. rész – Minden jó, ha vége jó – A velencei kalmár (1948) – Antonius és Kleopátra (1955) – V. Henrik (1981) Jean Racine: Berenice (1949) Johann Wolfgang von Goethe: Vonzások és választások (1949) Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1950) – Don Carlos (1955) – Tell Vilmos (1952) Molière: Tartuffe (1951) – A nők iskolája (1952) Bertolt Brecht: Koldusopera (bem. 1945, átdolg. 1961) Borisz Lavrenyov: Leszámolás (1953) Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék (1955) Anatole France: Lúdláb királynő – Nyársforgató Jakab meséi (1953) – Emberi szomorújáték (1954) William Makepeace Thackeray: Hiúság vására (1950) – A nagy Hoggarty gyémánt – Henry Esmond története (1952) – A virginiai testvérek (1962) Theodor Fontane: Effi Briest (1954) Hét tenger éneke. Válogatott műfordítások; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 Daniel Defoe: Moll Flanders (1956) Lion Feuchtwanger: Goya (1956) Eugene O’Neill: Boldogtalan hold – Egy igazi úr – Utazás az éjszakába (1960) John Webster: Amalfi hercegnő (1961) Ben Jonson: Volpone (1961) Maurice Maeterlinck: A kék madár (1961) Saint-John Perse: Bóják (1963) Tennessee Williams: Amíg összeszoknak (1964) Hét tenger éneke. Válogatott műfordítások; 4. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1972 Peter Weiss: A vizsgálat (1966) – Hölderlin (1973) T. S. Eliot: Versek – Gyilkosság a székesegyházban – Koktél hatkor (1966) Christopher Fry: Vénusz átvonul (1966) Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott (1967) Kavafisz: A barbárokra várva (1968 – Somlyó Györggyel) Nelly Sachs: Izzó rejtvények (1968 – Görgey Gáborral) Thomas Mann: Fiorenza (1968) Robert Bolt: Kinek se nap, se szél (1969) Barry England: Neveletlenek (1972) G. B. Shaw: Brassbound kapitány megtérése (bem. 1973) II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok (1948, átdolg. 1978) John Ford: Kár, hogy kurva (1984)
Díjai, elismerései Baumgarten-díj (1948) József Attila-díj (1951, 1956, 1961) Szocialista Kultúráért (1960)Művelődésügyi Közlöny, 1960. november 15. (4. évfolyam, 22. szám) Kossuth-díj (1962, 1985) Munka Érdemrend arany fokozata (1970)Magyar Közlöny, 1970. szeptember 27. (82. szám) A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1980)Magyar Közlöny, 1980. augusztus 21. (71. szám)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Hegedűs Géza: Vas István
Just Béla: Botrány. Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításának bírálata; szerzői, Bp., 1940 Zimáné Lengyel Vera: Vas István; FSZEK, Bp., 1974 (Mai magyar költők. Bibliográfia) Fenyő István: Vas István; Akadémiai, Bp., 1976 (Kortársaink) Sumonyi Zoltán: Vas István; Szépirodalmi, Bp., 1982 (Arcok és vallomások) Kis Istvánné: Vas István 75 éves. Pályavázlat és ajánló bibliográfia; Debreceni Városi Könyvtár, Debrecen, 1986 Óda az észhez. In memoriam Vas István; vál., szerk., összeáll. Réz Pál; Nap, Bp., 1999 (In memoriam) Sturm László: Vas István; MMA, Bp., 2017 (Közelképek írókról) Domokos Mátyás: Ugyanarról másképpen /Racionalista költő és modernség (Vas István), 1975–76
További információk
Emlékezések Vas Istvánra a Pimmédián Juhász Ferenc emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Lator László emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Réz Pál emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Sumonyi Zoltán emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Vajda Miklós emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Várady Szabolcs emlékezése Vas Istvánra, kérdező Kelevéz Ágnes Vas István olvas fel önéletrajzi regényéből Vas István művei műfordításokban Vas István Pécsi Tudományegyetem Könyvtár
Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:Magyar Shakespeare-fordítók Kategória:Budapesten született személyek