Engel József (Bécs, 1807. május 2. – Kolozsvár, 1870. június 2.) orvos, gyógyszerész, nyelvész a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
Élete
Engel János Keresztély (Johann Christian von Engel) bécsi kancelláriai titkár és Maucksch Katalin fia volt. A szülői házban német nyelvű környezetben nevelkedett. 1813-ban Lőcsén kezdte meg tanulmányait német iskolában. 1819-ben elküldték Rozsnyóra, hogy magyarul tanuljon. 1821-ben visszatért Lőcsére, és itt végezte el a gimnáziumot 1823-ban, majd két évig a Pesti Királyi Tudományegyetemen bölcsészetet hallgatott.
18 évesen kenyérkereset után kellett néznie, ezért 1825-ben Marosvásárhelyre ment, ahol az Arany Szarvas patikában három évig volt gyakornok Brandekker Simon gyógyszertárvezető mellett, aki édesanyja révén rokona volt. 1828-tól Pesten elméleti gyógyszerészetet tanult, 1829-ben mesteri oklevelet szerzett. 1830-ban beiratkozott az egyetem orvosi karára, és bár anyagi nehézségekkel küzdött, törhetetlen szorgalommal elvégezte az egyetemet, orvosdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett.
1836-ban Marosvásárhelyen telepedett le, közkedvelt orvos lett. Itt került baráti kapcsolatba Bolyai Jánossal, akinek házassági tanúja volt. 1857-ben Kolozsvárra költözött, hogy részt vehessen az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) megalakításában, majd tagja lett az 1859. november 25-én megválasztott első EME-választmánynak. Haláláig Kolozsvárott volt gyakorló orvos, de a Kolozsvári Közlöny munkatársaként is tevékenykedett.
Engel 22 éves korában nősült meg, felesége sárosberkeszi Nagy Zsuzsánna volt. Négy gyermekük született, két fiuk, Engel Imre és Engel Gábor szintén orvosi pályára ment.
Munkássága Orvosi hivatása mellett szenvedélyes ásványgyűjtő volt, előszeretettel foglalkozott ásványtannal, botanikával, kémiával és legfőképpen magyar nyelvészettel. A Magyar Tudós Társaság 1834-ben pályázatot hirdetett a következő kérdéssel: „Melyek a’ magyar nyelvben a’ tiszta gyökök? Számláltassanak elő, mennyire lehet, eredeti jelentéseikkel.” 1836-ban Engel A magyar nyelv gyökérszavai címmel beküldte pályázatát, amely egy másik művel együtt (Nagy János: Tiszta magyar gyökök) díjat nyert. E győztes pályaművek 1839-ben nyomtatásban is megjelentek. Engelt 1859-ben ezért a munkájáért 1859. december 16-án az Akadémia levelező tagjai közé választotta. Székfoglaló előadása azonban, amely a korábbi pályamű folytatása, kibővítése volt, nem talált visszhangra, sőt némelyekből visszatetszést váltott ki, ezért nem közölték.
Nyelvészeti munkásságának alapelveit halála után Finály Henrik részletesen ismertette és magyarázta 1872. október 27-én megtartott emlékbeszédében.
Művei
Gyógyszeres értekezések a' Langról (Alcohol) és az Égető Hamagról (Lixiva Pura). Pest: Özvegy Patzkó Josepha betűivel. 1829. 51–78. De morbillis. Dissertatio inauguralis medica. Pest: Typ. Lud. Landerer. 1836. De morbillis - Joseph II Engel - Google Könyvek A' magyar nyelv’ gyökérszavai. A’ m. tud. társaság jutalomkérdésére előterjeszté Engel József. Első rangu pályamunka. Nyelvtudományi pályamunkák II. kötet. Budán: A’ magyar kir. egyetem’ betűivel. 1839. 1–122. o. A Magánhangzókról a magyar nyelvben. Kolozsvári Közlöny, I. évf. 17. sz. (1856) 65–67.; 18. sz. 70–71.; 19. sz. 74–75.; 20. sz. 78–79.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar orvosok Kategória:MTA-tagok Kategória:Bécsiek Kategória:Marosvásárhelyiek Kategória:Kolozsváriak Kategória:1807-ben született személyek Kategória:1870-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek