Bubnics Mihály () rozsnyói püspök.
Pályafutása Édesapja ácsmester volt. Elemi iskoláit Borostyánkőn és Somorján, gimnáziumi tanulmányait Szentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát Esztergomban végezte. A szemináriumban elérte, hogy szlovák nyelven is lehessen gyakorló prédikációkat tartani. 1900. június 22-én szentelték pappá Szentgyörgyön.más forrás szerint Esztergomban () Anyanyelve mellett magyarul is kiválóan, irodalmi szinten beszélt, nevét magyarosan is írta.
200px|bélyegkép|balra|Ján Hollý szobra Vágmedencén 1900 és 1902 között Szentgyörgyön, majd 1908-ig Pöstyénben működött mint káplán. A világi hivatalok bevonásával népnevelő előadásokat szervezett, illetve szövetkezet alapításával segítette a helység anyagi talpra állását. 1908-ban Vágmedencére helyezték, ahol előbb adminisztrátor volt, majd plébános 1923-ig.
Elérte, hogy 13 éven át nem volt per a községben. Hitelintézetet alapított, iskolát és tanítói lakásokat, szövetkezeti házat építtetett, valamint szobrot emelt plébános elődjének, Ján Hollý papköltőnek. Az általa írt passiójátékokat nyári vasárnapokon adták elő, több mint száz alkalommal. 1919-ben ifjúsági egyesületet szervezett (Slovenská omladina) szlovák, német és magyar tagozattal, melynek magyar fiatal is tagja lett. 1923 végén került Nagytapolcsányba mint esperes; itt is kultúrházat, népiskolát alapított. Ekkor nevezték ki pápai kamarássá.
Püspöki pályafutása A pápa 1925 október 31-én szcilliumi címzetes püspökké és a rozsnyói egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki, a magyar és a csehszlovák kormány előzetes beleegyezése nélkül. 1925. december 8-án szentelte püspökké a pozsonyi Szent Márton-dómban Marián Blaha besztercebányai püspök, Csárszky József kassai és Jantausch Pál nagyszombati segédpüspök segédletével. Székét december 15-én foglalta el.
A magyar főiskolások Prohászka-köreit bekapcsolta az Actio Catholicába. A pápa megbízta az 1938-as budapesti Eucharisztikus világkongresszus szlovák szervezetének vezetésével. A Rozsnyói egyházmegyét 1928-ban feloszlatni, székhelyét pedig a fővárosba, Pozsonyba áthelyezni szándékozó csehszlovák kormány Marián Blaha és Karol Kmeťko pártolásával bizottságot küldött Rómába, de Bubnics – Csárszky József és Vojtassák János segítségével – meg tudta ezt akadályozni.
Miután Rozsnyó a bécsi döntéssel visszatért Magyarországhoz, 1939. július 19-én XII. Piusz pápa az egyházmegyét újra az egri érsekség alá rendelte, Bubnicsot pedig kinevezte rozsnyói megyés püspökké. Ez év október 1-jén iktatták be. Elérte, hogy a szlovák katolikus ifjúsági szövetség a KALOT keretében Magyarországon is tovább működhessen. Tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának.
1945. január 9-én a püspöki palotát megszálló partizánok megkínozták, és bár később elengedték, a kórházban belehalt sérüléseibe. A pozsonyborostyánkői családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Művei Magyar politikai és közigazgatási compass 1919–1939. Budapest, 1939 Dvanásťročný Ježiš (A tizenkét éves Jézus), színmű Pašie (Passió), színmű
Jegyzetek
További információk Bishop Michal Bubnic, Catholic-Hierarchy Gergely Jenő 1999: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. 77-81. 2022 Osobnosti stredného Ponitria. Topoľčany, 21-22.
Kategória:Rozsnyói püspökök Kategória:Szlovák katolikus papok Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:20. századi püspökök