bélyegkép|jobbra|200px|Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked, , ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése A Mezőség keleti részén, Szászrégentől 32 km-re északnyugatra, Besztercétől 39 km-re délre fekszik.

Népessége   Mezőerked lakossága évenként Év Lakossága Magyar lakosság 1850 930 197 1880 986 253 1890 1115 275 1900 1147 253 1910 1174 289 1920 1075 190 1930 1075 151 1941 1270 177 1966 1122 116 1977 1114 79 1992 805 35 2002 710 28 Míg 1910-ben lakói közül 871 volt görögkatolikus, 164 római katolikus, 113 református, 13 zsidó és 12 unitárius, 2002-ben 667 ortodox, 29 római katolikus, hat református és hat görögkatolikus vallású. Története Először 1238-ban Erkud, majd 1304-ben Erdkud, 1322-ben Herked, 1469-ben Erked, 1514–15-ben Ewrked néven említették. A középkorban szász falu volt Kolozs vármegyében. Száz lakói 1601-ben kihaltak, illetve Dedrádra és Fehéregyházra költöztek, helyükre pedig románok települtek. Hívők nélküli evangélikus egyháza 1729-ben megszűnt, templomukat Lázár Ferenc birtokos befolyására a katolikusok szerezték meg. A 17–19. században főbb birtokosa a Lázár család volt, akiknek már a 17. század közepén udvarházuk állt itt. 1733-ban 350 román görögkatolikus lelket írtak össze benne, templommal. 1827-ben országos (éves) vásár tartására szóló jogot kapott.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900

Az 1927-ben befejeződött agrárreform kiosztotta a Bethlen család birtokát, és miután a gróf elköltözött Romániából, a kormány a kastélyukat is kisajátította, amelyben az 1928/29-es tanévtől az iskola működött. 1968-ig községközpont volt Mezősolymos, Mezőbarátfalva és Budurló falvakkal. A falu református templomát Putnoky Domokos és néhány más helyi nemes építtette 1893–98-ban. 2008–10-ben felújították. A római katolikus templom 1905–08-ban, az ortodox (volt görögkatolikus) pedig 1908-ban épült. A faluban áll még az erősen átépített volt Lázár-, majd Bethlen-kastély.

Látnivalók A falu múzeumát 2007-ben avatták fel.

Híres emberek Itt hunyt el 1861. április 24-én Lázár György honvédtábornok. Itt hunyt el 1861. november 10-én Móga János honvéd altábornagy, a magyar honvédsereg főparancsnoka, a pákozdi csata győztese. Itt született 1929. november 26-án Ion Vlad esztéta, irodalomkritikus.

Jegyzetek

Források A falumúzeum honlapja

Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései