bélyegkép|200px|jobbra|Az Európa közepét jelző oszlop Terebesfejérpatak (, , ruszinul Требушаны, , ) település Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. Említik Terebesfehérpatakként is, korábbi neve Trebusafejérpatak volt.
A település nevezetessége, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézetének számításai szerint Európa földrajzi középpontja Terebesfejérpatak határában található, ahol ezt megörökítve 1887-ben egy obeliszket állítottak fel.
Földrajz Rahótól 17 km-re délre, a Tisza partján fekszik, melybe itt torkollik a Bilij (Fejér-patak).
Nevének eredete Nevének előtagja a szláv trebiti (irtani) igéből ered és egykori erdőirtásra utal. A község két falu – Trebusa (Terebes) és Fejérpatak (Fehérpatak) – egyesítéseként jött létre a 19. században. Utóbbi név a Fejér-pataktól származik. Ezt követően Trebusa-Fejérpataknak, Trebusafejérpataknak, Trebusafehérpataknak is nevezték. 1901-ben rögzítették a Terebesfejérpatak nevet. Az ukrán Gyilove elnevezés hivatalosan 1946 óta van használatban.
Történelem A település első említése egy 1615-ös iratban található, ahol Tribusfalvaként szerepel.
1861-ben Manlicher bécsi császári és királyi pénzügyminiszteri titkár helyszíni tanulmánya alapján vasgyárat nyitottak a faluban. Majd ennek helyén Káhán Kálmán és fiai üveggyárat létesítettek, mely 1926-ig működött. Ezek, valamint a helyi fűrészüzemek hatására számos magyar és német család telepedett le a környéken.
Terebesfejérpatak a trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Ezután Kárpátaljával együtt Csehszlovákia része lett, majd 1939 márciusában a Magyar Királyi Honvédség visszafoglalta a területet.
1944 őszén a szovjet csapatok bevonulása után a Szovjetunióhoz került. Ekkor több mint ötven magyar és német férfit hurcoltak el a községből a málenkij robotra, közülük heten vesztették életük.
1968-ban márványbánya, 1976-ban márványlap készítő üzem nyílt a faluban.
Önkormányzat és közigazgatás Közigazgatásilag 2020-ig Komlós (ukránul Хмелів (Hmeliv)) és Körtelep (ukránul Круглий (Kruhlij) tartozott hozzá, valamint az 1940-es évek elején hozzátartozott Kismező is.
Polgármestere 2008-ban Ljudmilla Romanyuk volt.
Népesség Év Terebesfejérpatak lakossága (fő) Év Terebesfejérpatak lakossága (fő) 1851 838 (521 + 317)Az akkor még különálló Trebusa és Fehérpatak lakossága együttesen. 1944 2648 1869 1160 1969 2151 1880 1329 1982 2360 1890 1881 1984 3000 1900 2185 1991 3200 1910 2251 2001 2673 1940 2658
Fényes Elek 1851-es leírása szerint Trebusán 503 görög és 18 római katolikus élt, előbbiek anyatemplommal is rendelkeztek, Fehérpataknak pedig 314 görög és 3 római katolikus lakosa volt.
Az 1910-es népszámlálás szerint 2251 lakosból 1316 (58,5%) ruszin, 611 (27,1%) magyar és 217 (9,6%) német nemzetiségű volt; 1383 (61,4%) görögkatolikus, 494 (21,9%) római katolikus és 334 (14,8%) izraelita vallású lakos élt itt.A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914, 2. kiadás. Pécs: Talma Kiadó.
1984-ben 160 (5,33%) magyar élt Terebesfejérpatakon, 1991-ben pedig körülbelül 250 (7,81%). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 2673 lakosából 84 (3,14%) volt magyar nemzetiségű.
Hitélet Terebesfejérpatak lakossága többségében görögkatolikus, valamint ortodox, szórványban élnek itt római katolikusok és reformátusok is.
A görögkatolikus templom 1750-ben épült. 1949-ben, amikor a Szovjetunióban betiltották a görögkatolikus vallást, a templomot bezárták. Az 1960-as években honismereti múzeumot rendeztek be benne. 1995-ben kapták vissza a hívek.
1989 óta a római katolikusok is kérik elkobzott templomuk visszaadását. 1990-ben közös összefogással kápolnát építettek Kruhli-telepen. Mivel a sok utánjárás haszontalannak bizonyult, s nem volt lehetőség a régi templom visszaszerzésére, ezért a hívek, Mikulyák László rahói esperes-plébános vezetése mellett, új templom építését határozták el 2011. áprilisában. A Pietrelcinai Szent Pio atya tiszteletére épült templom alapkövének letételére 2011. szeptember 5-én került sor. A helyi hívek buzgolkodásának köszönhetően Majnek Antal munkácsi megyéspüspök 2013. szeptember 23-án szentelte fel az új templomot. A templom Schneidgen György tervei alapján készült.
Közlekedés Határtelepülés, itt ér a mai Romániából Ukrajna területére a mély és meredek Tisza bal oldalán húzódó Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal, mely az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült.
Átszeli az Ungvár–Rahó országút.
Kultúra Oktatás A csehszlovák korszakban már nem volt magyar iskolája, és 1945 után sem indítottak itt magyar iskolát. 1990-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a helyi ukrán iskolában megszervezte a magyar nyelv fakultatív oktatását.
Társadalmi szervezetek A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség terebesfejérpataki szervezete 1989. október 29-én alakult meg 23 taggal.
Turizmus Határában emelkedik a Máramarosi-havasok egyik legmagasabb csúcsa, a Pop Iván (1940 m). Görögkatolikus fatemploma 1750-ben épült Szűz Mária tiszteletére. Tetőzete kettőzött. A bejárat előtti tornácot oromzatos előtető fedi. Tornya négyzetes alapú, hagymasisakos. A falut Rahó felé elhagyva, Körtelep külterületén, a főút mellett emlékoszlop jelzi Európa geodéziai középpontját, melyet 1887-ben állítottak fel. 1977-ben felújították, ekkor elhelyeztek mellette egy szocreál jellegű emlékművet is. Az oszlop latin nyelvű szövege és annak fordítása:
LOCUS PERENNIS DILIGENTISSIME CUM LIBELLA LIB- RATIONIS QUAE EST IN AUSTRIA ET HUNGARIA CONFECTA CUM MEN- SURA GRADUMMERIDIONALIUM ET PARALELORUM QUAEM EUROPEAM MDCCCLXXXVII Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887.
Jegyzetek
Források Botlik József, Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján, Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 1993, 256–257. o. . Kovács Sándor: Kárpátaljai útravaló, Budapest: Püski Kiadó, 1999, 173. o. .
dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
További információk
Kategória:A Rahói járás települései Kategória:Máramaros vármegye települései