Lengyelország Közép-Európa legnépesebb és legnagyobb országa. 2003-as adatok szerint területe 312 685 négyzetkilométer, lakossága pedig 38,6 millió fő (így népsűrűsége 123,5 fő/négyzetkilométer). Lakosságának 98%-a lengyel, 96%-a katolikus. A főbb nemzetiségek (bár elég kis számban, az összes nemzetiség a lakosság mindössze 2%-át teszi ki) a németek, az ukránok, a fehéroroszok, az oroszok, a litvánok és a szlovákok, bár ezek a csoportok is inkább az országhatárokon élnek.
Természeti adottságai hasonlítanak Németországéra. Épülő, lapos tengerparttal rendelkezik, turzások és lagúnák tagolják, a szárazföldön dűnesorok követik a partvonalat. Délebbre tóhátság található, amit a Visztula két részre oszt, a Pomerániaia-tóhátságra és a Mazuri-tóhátságra. Legnagyobb tája a Lengyel-alföld. Legmagasabb pontja a Tengerszem-csúcs (Rysy) északnyugati orma 2499 méteres - a csúcs legmagasabb, 2503 méteres pontja már Szlovákiához tartozik.
Éghajlata Az ország mérsékelt éghajlata átmenetet képez az óceáni és szárazföldi éghajlat között. Az évi átlagos hőmérséklet 5-7 C°, a hőmérséklet ingadozás keleten 24, nyugaton 22 C° A leghidegebb hónap a január, átlagosan -1, -5 fokkal, a legmelegebb hónap 17-19 C°.
Lengyelország határai bélyegkép|balra|250px|Lengyelország határainak hossza Lengyelország hét országgal határos (hosszúság szerinti sorrendben): Csehország (796 km) Szlovákia (541 km) Ukrajna (535 km) Németország (467 km) Fehéroroszország (418 km) Oroszország (a kalinyingrádi körzet 210 km) Litvánia (104 km)
A tengeri határ 440 km-t tesz ki (a tengerpart hossza Balti-tenger 775 km).
Az összes határ hossza 3511 km.
Keleti határvonala egyben az Európai Unió külső határa is. Ezen a határvonalon véget ér a Közép-európai Egyezményes Idő is, a CET. Érdekesség, hogy a határ keleti irányú átlépésével Kalinyingrád, Litvánia és Ukrajna viszonylatában 1 óra, míg Fehéroroszország viszonylatában 2 óra az időkülönbség. A világon egyedülálló helyzet, hogy a határ átlépésével 2 óra lesz a különbség a kiinduló-, és a célország között.
Folyók és tavak
Lengyelország leghosszabb folyói
folyó neve hossza (km-ben) ebből Lo. területén vízgyűjtő területe (km²) ebből Lo. területén 1 Visztula 1047 1047 194 424 168 699 2 Odera 854 742 118 861 106 058 3 Warta 808 808 54 529 54 529 4 Bug 772 587 39 420 19 284 5 Narew 484 448 75 175 53 873 6 San 443 443 16 861 14 390 7 Noteć 388 388 17 330 17 330 8 Pilica 319 319 9 273 9 273 9 Wieprz 303 303 10 415 10 415 10 Bóbr 272 272 5 876 5 830 Lengyelország legnagyobb tavai
tó neve felszíne (km²) max. mélység (m) tó típusa 1 Śniardwy 113,8 23 tengerszem 2 Mamry 104,4 44 tengerszem 3 Łebsko 71,4 6,3 morotvató 4 Dąbie 56,0 4,2 folyó-torkolati 5 Miedwie 35,3 43,8 glaciális 6 Jeziorak 34,6 13 glaciális 7 Niegocin 26,0 39,7 tengerszem 8 Gardno 24,7 2,6 morotvató 9 Jamno 22,4 3,9 morotvató 10 Wigry 21,9 73 glaciális
a tó típusokról bővebben lásd a tó szócikket
bélyegkép|jobbra|300px|Lengyelország hidrográfiai térképe
Hegyek
Legfőbb tájegységek
Dél-balti partvidék Pomerániai-tóvidék Északkelet-Lengyelország Nagylengyel-tóvidék Lengyel-alföld (Délnyugati-, Középső- és Keleti-alföld) Szudéták és Szudéták-hegyalja Lublini-fennsík Sziléziai-krakkói-dombság Déllengyelországi-fennsík vagy Délkeleti-fennsík (régen: Galíciai-fennsík) Lengyel-Kárpátalja Lengyel-Kárpátok (az Északnyugati-Kárpátok lengyelországi része) Lengyel-középhegység
Források (lengyel nyelven) Mały Rocznik Statystyczny GUS Mały Rocznik Statystyczny Polski 2006 GUS