Vámbéry Rusztem (teljes nevén: Vámbéry Rustem Loránd Vilfried) (Pest, 1872. február 29. – New York, 1948. október 24.) jogász, polgári radikális publicista, Vámbéry Ármin orientalista fia.

Élete A világhírű orientalista, Vámbéry Ármin és Arányi-Rechnitz Kornélia egyetlen gyermeke. 1872. június 2-án keresztelte meg Török Pál református lelkész a Kálvin téri református templomban.Kálvin téri ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 210/1872. folyószám. Keresztszülei Csengery AntalKésőbb Csengery Antal Olga unokáját vette feleségül. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912-12-08 / 49. szám és neje König Róza, Pulszky Ágost, Pulszky Polixénia, valamint az akkor még trónörökös Edward Hailstone esquire, walesi herceg, későbbi VII. Eduárd brit király volt. A hallei és a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1896-ban fejezte be a tanulmányait. 1899. május 9-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Vámossy Olga Róza Júliát,A házasságkötés bejegyezve a BP. VI. ker. állami házassági akv. 139/1899. folyószáma alatt. s két fiuk (György és Róbert) született. Mint jogász elsősorban a büntetőjoggal foglalkozott, a kriminológia elismert szakértőjének számított. 1896-tól az Igazságügyi Minisztériumban a törvényelőkészítést vezette. 1913-ban mint királyi táblai bíró vonult vissza. 1903-tól tanított a budapesti egyetemen.

A politikával az 1914-ben alakított (Országos) Polgári Radikális Pártban kezdett foglalkozni, melynek rövid idő alatt az elnökévé választották. Ebbéli tisztségében az őszirózsás forradalom győzelmét követően a Nemzeti Tanács tagja lett. Ezért a frissen alakult Horthy-rendszer megfosztotta egyetemi katedrájától, így 1920-tól ügyvédként dolgozott. Olyan jelentős politikai perekben lépett fel védőként, mint a népbiztosper (1920), József Attila első pere (1924), illetve a második Rákosi-per (1934–1935). Közben csatlakozott a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párthoz, melynek 1923-ban az egyik alelnökévé választották.

1913 és 1934 között a Jogtudományi Közlöny, 1926 és 1938 között a Századunk szerkesztője volt. 1919–1923 közt publikált az Aurórában, 1921–1923 közt a Független Szemlében. 1938-ban a fasizmus elől Londonba, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol a baloldali emigránsokhoz csatlakozott. 1941-ben megfosztották magyar állampolgárságától.

1945-ben tért haza, amikor egyike lett annak a nyolc kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés saját döntése alapján meghívott képviselőnek. Az 1945-ös választás után az alakuló Országgyűlés ismét behívta, immáron a tíz (később tizenkettő) meghívott képviselő egyikeként. Mivel az ezt lehetővé tévő törvényt időközben eltörölték, még az 1947-es választás előtt parlamenti mandátuma lejárt; választásokon (sikerrel) sohasem indult. 1947. szeptember 5-étől Magyarország washingtoni követe volt egészen 1948. május 2-áig. Megbízatása lejártával Amerikában maradt, ott is érte a halál alig több mint öt hónappal később, október 24-én.

Vámbéryt besúgói jelentés a szabadkőműves Martinovics-páholy tagjának nevezi,Berényi Zsuzsanna besúgói jelentés alapján véli szabadkőművesnek Vámbéryt. de ezt semmi más dokumentum nem erősíti meg. Tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak és a Huszadik Század c. társadalomtudományi folyóirat körének is.

Emlékezete

1984-ben a Magyar Kriminológiai Társaság Vámbéry Rusztem-emlékérem néven díjat alapított a büntetőpolitikai tevékenységben, főleg a kriminológiai tudományos kutatásokban kiemelkedő szakemberek munkájának elismerésére.

Fontosabb művei Vámbéry Rusztem digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban. A relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja (Budapest, 1898); Online Büntetőjog és ethika (Budapest, 1907); Extraditión treaties (Bp., 1908); The territorial conflict of criminal law (Bp., 1908); Büntetőjog (I – II., Bp., 1913); Büntetőjog I. Büntetőjog II. Ungarisches Jugendgerichtsgesetz (Berlin, 1914); A bűnvádi perrendtartás tankönyve (Bp., 1916); A fiatalkorúak bíróságra a háború alatt (Bp., 1916); A fiatalkorúak büntetőjoga az újabb külföldi törvényhozásban (Bp., 1918); Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák (Bp., 1930); Az élő múlt (Bp., 1931); Háború és jog (Bp., 1933); A Rákosi-per (Bp., 1933); Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról (Bp., 1936); A háborútól a békéig (Bp., 1938); The Hungarian Problem (Jászi Oszkár bevezetőjével, New York, 1942); Hungary – to be, or not to be (New York, 1946. 5 – 6. sz.) A történelemben. Vásárhelyi Miklós válogatott beszédei és írásai a nyolcvanas-kilencvenes évekből; sajtó alá rend. Vásárhelyi Júlia, előszó Kenedi János; Élet és Irodalom, Bp., 2006 A mennyei Pilvax; vál., sajtó alá rend. Valuch Tibor; Századvég–Nyilvánosság Klub–Osiris Kft., Bp., 1994 (Ars scribendi) Társadalomtudományi Társaság

Jegyzetek

Források

Vámbéry Rusztem életrajza. Országgyűlési Könyvtár. Magyar Jogi Portál

Életrajza az 1945–1947-es országgyűlési almanachban Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin felnőttkori családi viszonyai – vázlat a Vámbéry családról

További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez 1918–1950 Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2001. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó – Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891–1914. Hornyánszky Viktor Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar kriminológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:PRP-tagok Kategória:Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés) Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947) Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Magyarország követei és nagykövetei az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:A Magyar Nemzeti Tanács tagjai