thumb|Zalotay Elemér arcképe (olajfestmény, kb. 1942-ben készült ismeretlen festőművész által) Zalotay Elemér (eredeti neve: Schupiter Elemér; Szászsebes, 1894. november 24. – Szombathely, 1968. március 1.) magyar régész, könyvtáros, szerkesztő, múzeumigazgató.

Élete Schupiter József királyi járásbíró és Scholtz Valéria gyermeke. Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi református gimnáziumban végezte, Tordán az Állami Főgimnáziumban érettségizett 1912-ben. Tanulmányait a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán folytatta.

Az első világháborúban 1914–1918 közt a kolozsvári császári és királyi 62.gyalogezred állományában szolgált tartalékos tisztként, előbb mint tartalékos zászlós, 1916 aug. 1-jétöl mint tartalékos hadnagy. 1916. októberében az erdélyi román betörés elhárításáért vívott harcokban századparancsnokként mutatott vitéz magatartásáért a 3.oszt. Katonai Èrdemkereszttel tüntették ki a hadidíszítményekkel és kardokkal (Militärverdienstkreuz 3. Klasse mit der Kriegsdekoration und den Schwerten).

1922–1925-ben Szentesen állampénztári főtisztviselő. 1926. január 1-jétől B-listázták. Újabb szakképesítést szerzett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áttelepült Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen történelem és földrajz szakon, tanári és régész oklevelet kapott 1931-ben. 1932 márciusában névváltoztatási kérelmet adott be a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz. A beadványban kérelmezte, hogy saját és három gyermekének családnevét Schupiter-ről Zalotay-ra (Zalota Szentes egyik határneve) változtathassa. Kérelmét helybenhagyták. Értekezését régészeti témában 1933-ban védte meg.

Hivatalosan 1930-ban települt át a csonka magyarországi területre. 1927. decembertől 1940 februárjáig Szentesen a Csongrád Vármegyei Könyvtár és Múzeum tiszteletdíjas könyvtárosa, 1940-től a debreceni városi levéltár munkatársa, 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig Kolozsvárott dolgozott, közben katona, 1945. május 1-jén amerikai hadifogságba került, innen 1945 december 21-én szabadult. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége Szentesre, a múzeumba helyezte miután 1945 januárjában Csallány Gábor, a múzeum igazgatója meghalt, Zalotay Elemér 1946-tól 1951-ig ellátta itt az igazgatói teendőket, elsősorban a megmaradt múzeumi tárgyak számbavétele, a veszteségek felmérése lett az ő feladata, 1952–1953-ig a hódmezővásárhelyi múzeum régésze, 1954–1962-ig a bajai múzeum régésze, élete utolsó éveiben a vasvári múzeum régészeti anyagát rendezte.

Munkássága Zalotay Elemér szakképzett régész, geográfus és történész volt. Sokat tett a két világháború közt a múzeumi anyagok publikálása, a régészet népszerűsítése területén, nemcsak maga publikált, hanem kiadványokat is szerkesztett. Szerkesztette az 1920-as években a Haladás c., az 1930-as években Csongrádmegyei Könyvtár c. tudományos könyvsorozatot és 1935-1936-ban az Aranykalász c. irodalmi és tudományos folyóiratot, egyben e folyóirat felelős kiadója is volt Szentesen. Mind a Haladás, mind Csongrádmegyei Könyvtár c. könyvsorozatban fő szerepet kapott a régészeti anyag publikálása, de geográfiai, nyelvészeti, jogi, irodalmi, helytörténeti témák is jelentek meg bennük. Elismertségét jelzi, hogy 1936. augusztus 21-én, Budapesten fő műsoridőben 25 perces rádiós előadást tarthatott A száz év előtti Szentes címmel. A Csongrádmegyei Könyvtár nem volt egy markánsan önálló sorozat, nyilván anyagi okok miatt, sokszor más intézmények kiadványaival együtt jelent meg, például a szegedi Tudományegyetemmel vagy a Horváth Mihály Reálgimnáziummal,Molecz Béla: A magyar szórend esztétikája. Szentes, Kultúra Ny., 1933. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 2. ; Klny. a Szentesi Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Reálgimnázium 1932-1933. évi Értesítőjéből . az együttműködések csak növelik a könyvsorozat értékét és presztízsét.

Újságíróként néha átevezett a szépirodalom területére is. Küzdelmek és Várj madár, várj! címmel regényt írt, a Kacagó háború pedig egy történelmi korrajz a román megszállás idejéből. Az újságokban megjelent novelláit Zudor és Heykedi név alatt írta.

Fontosabb tudományos publikációiból Az ősember szemétdombján (1926)Szentes, Újságüzem. 59 o. (Ser. Haladás, 2.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknéven publikált! Pyramisok Csongrádvármegyében (1926)Szentes, Újságüzem. 71 o. (Ser. Haladás, 4.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknevén publikált! Csongrád vármegye őskori települése (1933)Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 56 o. Megj.: Doktori értekezés. Amire a múzeumok tanítanak (1933)Szentes, Gáffy Nyomda, 64 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 22.) Szentes, Szent Imre Nyomda. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár.) Szeged, Szegedi Városi Nyomda és Kiadó. 10 o. 2 t. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 8.; Klny.: Dolgozatok a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből. 1933-34.) Szentes, Szentesi Napló. 66 o. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 20.) Csongrád vármegye társadalomrajza és általános ismertetése (1938)Budapest, Vármegyei Monográfiák K. 40 o. ill. Klny. Csongrád vármegye Szentes várostörténetírásának fejlődése (1939)Szentes, Szent Imre Nyomda. 39 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 21.) Gellértegyházai Árpád-kori temető (1957)Budapest, 1958, Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum, Házi soksz. 59 o. 7 t. (Ser. Régészeti füzetek) Baja népe az őskortól a középkorig (1957)Baja, 1958, Miskolc, Borsod megyei Ny. 84 o. 1 térk. ill. (Ser. A Bajai Türr István Múzeum kiadványai) Kelebiai bronzkori temető (1957)Budapest, 1958 Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum. 98 o. 11 t. 1 térk. (Ser. Régészeti füzetek, 6.) A fajszi avar kori temető (1961)Kecskemét: Budapest, SZOT soksz. 33 o. 4 t. (Ser. Népkutató füzetek, 12-13.)

Családja Első felesége Lőrincz Anna, akitől két gyermeke származott (Schupiter Anna és Schupiter Judith). Schupiter Judith férje a román atlétikai válogatott tagja, többszörös országos magasugró bajnok, Bakó Árpád. Második felesége Baumgarten Erzsébet festő és iparművész, akitől három gyermeke származott (Zalotay Erzsébet, Zalotay Elemér, a híres magyar építész, aki Svájcba emigrált és élete második felét ott élte le, és Zalotay Péter).

Emlékezete bélyegkép|Zalotay Elemér emléktáblája születésének centenáriumán A szentesi Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör Zalotay Elemér születésének centenáriuma (1894-1994) alkalmából emléktáblát helyezett el a Széchenyi-ligetbeli múzeum keleti rizalitján. Vörös Gabriella: Megemlékezés Zalotay (Schupiter) Elemérről születésének századik évfordulóján.Archaeologiai Értesítő, 1994/1995: 202-203. o.

Jegyzetek

Források A hagyomány szolgálatában: Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. Koszta József múzeumról Rózsa Gábor ld. 203-211. o.; uo. Zalotay Elemér élete és munkássága Bodrits Istvántól ld. 265. o.

További információk A szentesi református eklézsia története A szentesi régészetről Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből Krónika Szentes városának a legrégibb időktől fogva... (kézirat I-IV. rész, 1948) I. rész (az őskortól a törökdúlásig) II. rész (1740-1850) III. rész (1863-1898) IV. rész (1914-1938) Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.

Kategória:Magyar numizmatikusok Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Szentesiek Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Szászsebesiek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban