bélyeg|150px|Sírja a Házsongárdi temető Kertek nevű parcellájában
Bisztrai Mária (Kolozsvár, 1923. május 25. – Kolozsvár, 2020. december 6.) romániai örmény-magyar színésznő, Horváth Béla felesége.
Élete Petru Groza román miniszterelnök és Kabdebó Duci színésznő gyermeke. Anyai ágon az erdélyi nemesi örmény Kápdebó család leszármazottja.Kápdebó családGáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok, 365. oldaltól: Éjszaka, a catalaunumi mezőn, Online hozzáférés Szülei nem a színészi pályára szánták, ezért diplomatának tanult Svájcban. Ennek ellenére beiratkozott a kolozsvári színművészeti iskolába 1947-ben (már férjezett neve alatt). Férjhez ment 1945-ben bisztrai Farkas Istvánhoz (Farkas Imre és Gyalui Vilma gyermekéhez), 1953-ban Horváth Béla színművészhez. 1951-ben végzett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, ezután a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. Férje Horváth Béla szintén a kolozsvári színház színésze és rendezője volt.
Sok mindenről magyarországi utazása alatt személyesen számolt be egy családi rendezvényen. Valójában anyja volt Berkenye. Házassága úgy jött össze, hogy a kolozsvári URSUS sörgyár bisztrai Farkas Imre vezetése alatt állt, és fia bisztrai Farkas István abban reménykedett, hogy megússza a gyár államosítását, ha feleségül veszi a miniszterelnök lányát. Nem úszta meg. Felesége viszont az ő neve alatt iratkozott be a színiiskolába, ezért viselte haláláig a Bisztrai nevet. Érdekmúlás következtében a házasság felbomlott, Mária hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a színészi munkába. Legaktívabb kollégája Horváth Béla a marosvásárhelyi színiiskolát végezte, de Kolozsvárott vállalt munkát. Együtt alapították a színházi stúdiót, és két évre rá Béla megkérte a kezét. Méghozzá rá jellemző rendhagyó módon: egy irodalmi idézettel: "Játszótársam mondd akarsz-e lenni. Akarsz-e mindíg, mindíg játszani" (Kosztolányi). 1953-ban össze is házasodtak.
1969-től nyugdíjazásáig (1985) ő töltötte be a színház igazgatói tisztségét, ezen időszakban mutatták be Sütő András drámáit (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Szuzai menyegző). A színház örökös tagjává nyilvánította. Játszott filmekben is, köztük a Déry Tibor regényéből készült 141 perc a befejezetlen mondatból; Szindbád; Mephisto. Szerepet kapott a Lumini și umbre (Fények és árnyak) c. román filmben is. Számos előadóestet tartott, gyakran szerepelt a Román Rádió és a Televízió magyar nyelvű adásaiban.
Főbb szerepeiből
Csehov: Három nővér (Natasa, Mása) Lope de Vega: A kertész kutyája) (Diana) Heltai Jenő: A néma levente (Zilia) Móricz Zsigmond: Úri muri (Rhédey Eszter) Tennessee Williams: A vágy villamosa (Blanche) Katona József: Bánk bán (Gertrudis)
Filmszerepei Laura – 141 perc a befejezetlen mondatból, rendező Fábri Zoltán Motzné – Mephisto, rendező Szabó István
Jegyzetek
Források Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Bisztrai Mária lásd 643. p.
További információk
Dehel Gábor: Bisztrai Mária. Beszélgetőkönyv; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2011 (Prospero könyvek)
Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Romániai magyar színészek Kategória:Magyar nők Kategória:Kolozsváriak Kategória:Színigazgatók Kategória:Stúdió Színpad (Kolozsvár) tagjai