A tévnyomat a bélyeggyűjtésben olyan nyomdai termék (postabélyeg, díjjegyes vagy postai nyomtatvány), amely rövid időre postai forgalomba került (és onnan rövidesen visszavonták), és nem megfelelő anyag felhasználásával, vagy nem megfelelő eszközzel vagy nem megfelelő nyomási technológiával készült, tévedés vagy más mulasztás miatt.
Nem tekinthető tévnyomatnak
Ha a hibát a teljes, postai forgalomba került kiadás tartalmazza (pl. 1939. évi Lorántffy Zsuzsanna bélyeg nevében egy ef-fel), Ha a hibás kiadást később javított kiadás követi (pl. Indiában 1949-ben egy tükörképben ábrázolt szobornál). A nyomdai rendellenességgel készült bélyeg (pl. kingerlice) Az illegálisan gyűjtői forgalomba került nyomdai selejt. Előfordul, hogy a szerszám meghibásodása miatt egymástól eltérő példányok is postai forgalomba kerülnek, ezeket változatnak nevezik (pl. az 1964. évi Erzsébet híd blokk esetében).
Fajtái
nem megfelelő anyag felhasználásával készült a bélyeg, ha nem az előírt papíron, előírt színű festékkel nyomták. nem megfelelő eszközzel nyomott a bélyeg, ha lemezhibás nyomóeszközzel vagy nem az előírt fogazatsűrűségű betéttel készült. nem megfelelő nyomási technológiával készült a bélyeg, ha például fordított a felülnyomás a papír helytelen behelyezése miatt (fordított berakás), vagy a több nyomási fázisban készült bélyegnél egy fázis kimarad, esetleg a középrészt nyomják fordítva, "fejjel lefelé".
Híres tévnyomatok Az 1871-es Kőnyomat Az első, az Állami Nyomdában nyomtatott bélyegek a technológia kiforratlansága miatt rossz képi megjelenéssel készültek el. Mivel ezek nem tényleges nyomdai tévedésből, hanem technológiai minőségi hiányosság miatt keletkeztek, a filatélia nem tekinti őket valódi tévnyomatoknak.
Az 1871-ben kiadott bélyegsor Ferenc József császárt ábrázolta. A kiforratlan nyomdatechnika miatt az első, krómsárga, 2 krajcár névértékű bélyegeken a nyomdafesték az uralkodó arcán is apró pontok formájában jelent meg. Ez a jelenség olyan benyomást keltett, mintha az uralkodó arca himlőhelyes lenne, ezért az elkészült ívek többségét megsemmisítették. A jelenlegi ismeretek szerint azonban két ív (összesen 200 bélyeg) mégis postai forgalomba kerülhetett. A 2 krajcáros címletet ezt követően új íveken, javított minőségben nyomtatták újra.
A Fordított Madonna Az egyik legértékesebb magyar tévnyomat az u.n. Fordított Madonna, amely a magyar filatélia egyik legismertebb ritkasága. Lényegében fordított fázisnyomatról van szó. Az 1923-ban kiadott Koronás Madonna sorozat 5000 koronás névértékű bélyegét Helbing Ferenc tervezte. A bélyeg nyomása két színnel, két fázisban történt: külön készült a keret és külön a középrész.
Egy fordított berakás következtében a bélyeg kerete fejjel lefelé került a papírra, így a középrész, a Szent Koronát viselő Madonna-ábrázolás 180 fokkal elfordult a kerethez képest. A hibát az ellenőrzés nem vette észre és egy 100 bélyeget tartalmazó ív postai forgalomba került. 1925 januárjában a Budapesti Munkásbiztosító Intézetnél észlelték, hogy a közeli trafikban ez a tévnyomat kapható, amiből addigra 80 példányt eladtak. Valószínűleg ennél jóval kevesebb példány maradt bélyeggyűjtők birtokában. 1980-ban a budapesti Bélyegmúzeum 50 éves évfordulójára kiadott emlékbélyegen szerepel a Fordított Madonna-bélyeg (u.n. Bélyeg a bélyegen). Források
Simon Gy. Ferenc: Szent István a bélyegmúzeumban (A Bélyegmúzeumi Szemle 1989. évi különszáma) – közli a Fordított Madonna bélyegábráját is.
Kategória:Bélyeggyűjtés