Piros (szerbül Руменка / Rumenka, németül Piross) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Fekvése Újvidék északnyugati szomszédjában, a város és Petrőc közt fekszik.
Története Piros Árpád-kori település. Nevét 1237-ben említette először oklevél Pyros néven.
A bodrogi vár Bács megye területére eső faluja volt. 1237-ben IV. Béla király a falut a bélakúti apátságnak adta, mivel a bodrogi vártól távol esett. Ekkor leírták szolgáltatásaikat is, mely szerint minden háznép évenként 8 akó tiszta gabonát (minden akó 5 szerémi köblöt tartalmaz), 1 tyúkot, 1 tálat és 2 dénárt volt köteles fizetni, melyeket tartoztak az apátság házába vinni, de a Dunán nem kell átkelniük.
1267-ben még az apátság birtokaként említették. Ekkor Harsány és Kér szomszédja volt.
1910-ben 2208 lakosából 960 magyar, 52 szlovák, 1136 szerb volt. Ebből 893 református, 93 evangélikus, 1155 görögkeleti ortodox volt.
1918-ig a Magyar Királysághoz, Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott. Ettől az évtől kezdve a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság majd 1929-től Jugoszlávia része lett. 1941-1944- között ismét Magyarországhoz tartozott. 2003-tól 2006. májusáig Szerbia és Montenegró, azóta pedig Szerbia része. Mezőgazdasági jellegű település.
Határa 1909-ben 5166 kataszteri hold volt. Legnagyobb birtokosa a gr. Chotek család volt, akinek az uradalma 632 kh.-t tett ki. A településen 1948-1952. között termelőszövetkezet tevékenykedett. 1952-ben kendergyár épült, és bővítették a gőzmalmot. A 20. század elején alapították hitelszövetkezetét.
Az első világháború végéig református elemi iskola működött a faluban. 1980-ig a felső tagozatban magyarul is tanítottak, de azóta csak az alsó tagozatban. A második világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelési Szövetségnek fiókintézménye volt a településen.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 4302 75,09 Magyarok 747 13,03 Jugoszlávok 139 2,42 Horvátok 111 1,93 Szlovákok 67 1,16 Montenegróiak 44 0,76 Ruszinok 40 0,69 Ukránok 32 0,55 Muzulmánok 16 0,27 Németek 10 0,17 Románok 7 0,12 Cigányok 7 0,12 Macedónok 7 0,12 Szlovének 3 0,05 Albánok 3 0,03 Bolgárok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Látnivalók Ortodox temploma - 1704-ben épült Református temploma - 1844-ben épült
Képtár
Jegyzetek
Források Györffy György: Bácsvármegye In: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I–IV. (Abaújvár–Pilis vármegye) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1998.
Uri Ferenc: Piros története. Bácsország, Vajdasági Honismereti Szemle, 1999. május–júniusi szám, 10–12. oldal Bács-Bodrog vármegye I. Bács-Bodrog vármegye községei. 145–146 oldal
További információk Piros hivatalos honlapja A Szent Száva Általános Iskola honlapja Piros története
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései