A Sauropodomorpha (jelentése 'gyíklábú formák') a hosszú nyakú növényevő hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik kládja, amely tartalmazza a sauropodákat és felmenő rokonaikat. A sauropodák általában igen nagy méreteket értek el, hosszú nyakkal és farokkal rendelkeztek, négy lábon jártak, és a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokká váltak. A „prosauropodák” időben megelőzték a sauropodákat. A méretük kisebb volt, és gyakran képesek voltak a két lábon való járásra. A sauropodomorphák középső triász kori megjelenésük és késő kréta kori letűnésük között, a mezozoikum nagy részében domináns szárazföldi állatok voltak.
Anatómia bélyegkép|balra|A Nigersaurus taqueti koponyája és a sauropodomorphák fejének elhelyezkedése A sauropodomorphák magasabban levő növényzet legeléséhez alkalmazkodtak, mint a többi kortárs növényevő, ami lehetővé tette, hogy elérjék a fák lombkoronáját. Ezt a táplálkozási stratégiát több tulajdonságuk is támogatta, például a (tíz vagy több, meghosszabbodott csigolyából álló) hosszú nyak, a végén levő könnyű, kis koponya és az egyensúlyozásra szolgáló hosszú (1–3 extra csigolyával meghosszabbított) farok.
A fogaik gyengék és inkább levél vagy kanál (illetve láng vagy véső) formájúak voltak. A durva növényi rostokat őrlőfogak helyett a modern madarak és krokodilok zúzaköveihez hasonló gyomorkövek (gasztrolitok) segítségével emésztették meg. A felső állcsontjuk eleje lefelé hajlik, ami arra utalhat, hogy egy csőrben végződött.
Az egyik legkorábbi ismert sauropodomorpha a Saturnalia még kicsi és karcsú volt (1,5 méter hosszú), de a triász végén a csoport tagjai már a legnagyobb dinoszauruszok közé tartoztak, és a jura/kréta időszakokra tovább növekedtek. A legnagyobb, a Supersaurushoz, a Diplodocushoz és az Argentinosaurushoz hasonló sauropodák 30–40 méter hosszúak és – kilogramm tömegűek voltak.
Kezdetben két lábon jártak, de a méretük növekedésével (az elefántfélékhez hasonló) négy lábon járó állatokká váltak. Korai képviselőik valószínűleg mindenevőként éltek, mivel a másik hüllőmedencéjű fejlődési vonallal (a theropodákkal) közös ősük húsevő volt. A növényevővé való fejlődésük együtt járt a méretük növekedésével és a nyakuk meghosszabbodásával.
Nagy orrlyukaik voltak, lábaikon pedig megmaradt egy nagyméretű, feltehetően védekezésre szolgáló karommal ellátott hüvelykujj, bár a ragadozókkal szembeni elsődleges védelmük a rendkívül nagy testméretük volt.
A különböző sauropodomorpha nemek (Diplodocus, Lufengosaurus, Nemegtosaurus, Plateosaurus és Riojasaurus) a szklerotikus gyűrűik modern madarakéval és hüllőkével való összehasonlítása alapján nappali, rövid időszakokra aktív életmódot folytató állatok lehettek.
Időbeli elterjedés A középső triász korban, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt kifejlődött legelső dinoszauruszok közül a kor közepe táján (a nori korszakban) a sauropodomorphák domináns növényevőkké váltak. A kora kréta korban tapasztalható megfogyatkozásuk nagy valószínűség szerint csak a fosszilis rekord hiányossága, mivel a legtöbb fosszíliájuk Európa és Észak-Amerika területéről vált ismertté. Azonban a Gondwana szuperkontinensen a sauropodák domináns növényevők maradtak. A virágos növények és a növényevők másik nagy csoportja, a (kifinomult rágómechanizmussal rendelkező) fejlett madármedencéjűek valószínűleg nem számítottak fontos tényezőnek az északi kontinenseken élő sauropodák eltűnésénél. Mint a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok szinte mindegyike, a sauropodomorphák is kipusztultak a 66 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási esemény során.
A legkorábbi és legbazálisabb ismert sauropodomorphák 231,4 millió évvel ezelőtt (az ICS szerint a középső triász kor késő ladin alkorszakában, az Amerikai Geológiai Szolgálat rendszere szerint a késő triász kor kora karni alkorszakában) keletkezett Ischigualasto-formációból származó Chromogisaurus novasi és Panphagia protos. Egyes tanulmányok szerint a hagyományosan theropodának tekintett (szintén az Ischigualasto-formációból ismert) Eoraptor lunensis a sauropodomorphák fejlődési vonalának korai tagja, ezáltal pedig a legbazálisabb ismert sauropodomorpha is egyben. Emellett léteznek olyan Madagaszkárról származó töredékes maradványok is, melyek talán egy még korábbi, középső triász kori sauropodomorphához tartoznak.
Osztályozás bélyegkép|Az egyik legbazálisabb ismert sauropodomorpha, a Panphagia rekonstrukciója bélyegkép|Egy jól ismert prosauropoda, a Plateosaurus A Sauropodomorpha a Saurischia rend két nagy kládjának egyike. A Sauropodomorpha testvércsoportja, a Theropoda a két lábon járó húsevőket, például a Velociraptort és a Tyrannosaurust, valamint a madarakat tartalmazza. Azonban a Sauropodomorpha és az Ornithischia csoportok számos közös tulajdonsággal rendelkeztek, ezért néhány őslénykutató, például Robert T. Bakker mindkettőt a „Phytodinosauria” vagy „Ornithischiformes” kládban helyezi el.
A Linnéi osztályozás szerint a Sauropodomorpha (melynek jelentése 'gyíkláb formájúak') egy alrend vagy besorolatlan csoport. Az alrendet 1932-ben Friedrich von Huene hozta létre, aki a bazális formákat a Prosauropoda, a leszármazottaiknak tekintett fejlettebb, nagyobb formákat pedig a Sauropoda alcsoportba sorolta be.
Az újabb keletű, Adam Yates által elvégzett filogenetikus elemzés a Sauropodát határozottan a parafiletikus Prosauropodán belül helyezte el. A sauropodák késő triász kori leletei viszont megmutatják, hogy nincs hézag a prosauropoda és sauropoda fejlődési vonalak között.
A bizonyíték a sauropodák prosauropodáktól való származására abból a tényből ered, hogy a prosauropodák hátsó lábán levő külső ujj kisebb volt a sauropodákénál. Sokak szerint az evolúció során az ujjak megkisebbedése vagy elveszése könnyebben megy végbe, mint ennek fordítottja, de erre nincs bizonyíték. A meghosszabbodás vagy az extra ujjak megjelenése gyakori a tengeri hüllőknél, és az ujjhosszabbodás a theropodák között is legalább egy esetben bekövetkezett. Ennek bizonyítékként való felhasználása a prosauropodáktól való származás megcáfolására megkérdőjelezhető.
A prosauropodákat a legtöbb modern osztályozási rendszer fél tucat, egyetlen közös fejlődési vonalról származó csoportra osztja. Bár sok közös tulajdonsággal rendelkeztek, a zsiráfszerűen, magasról történő legelés evolúciós követelményei az egyes fejlődési vonalakon az evolúciós nyomás hatására, konvergens evolúció révén alakultak ki, nem egyetlen közös őstől származnak (nem homológok).
Taxonómia Az alábbi taxonómia Cecilia Apaldetti és szerzőtársai 2011-es cikke, illetve a feltüntetett egyéb források alapján készült.
Sauropodomorpha alrend Arcusaurus Asylosaurus Eoraptor? Efraasia Nambalia Pampadromaeus Pantydraco Plateosauravus Ruehleia Thecodontosaurus Guaibasauridae család Plateosauria nódus Plateosauridae család Massopoda ág Chuxiongosaurus Ignavusaurus Jingshanosaurus Mussaurus Sarahsaurus Seitaad Xixiposaurus Yunnanosaurus Gryponychidae család Massospondylidae család Riojasauridae család Anchisauria nódus (beleértve a Sauropoda alrendágat)
Törzsfejlődés Az alábbi kladogram Apaldetti és szerzőtársai 2011 novemberi elemzésének leegyszerűsítésével készült.
Az alábbi kladogram Fernando Novas és szerzőtársai 2011-es cikke alapján készült.
Fordítás
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Triász időszaki dinoszauruszok Kategória:Jura időszaki dinoszauruszok Kategória:Kréta időszaki dinoszauruszok