Kovászna megye () Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

Földrajz Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.

Domborzat bélyegkép|balra|160px|Kovászna megye domborzati térképe A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa Hely Név Magasság Hegység1.Lakóca1777 mHáromszéki-havasok2.Nagy-Mányicska1675 mHáromszéki-havasok3.Nagy Sándor-csúcs1640 mNemere-hegység4.Kis-Nemere1627 mNemere-hegység5.Clabucilor1615 mHáromszéki-havasok6.Zernye-havas1602 mHáromszéki-havasok7.Kakukk-hegy1558 mHargita8.Fekete-bérc1543 mHáromszéki-havasok9.Szélkapu1524 mHáromszéki-havasok10.Kis-Bonyó1522 mHáromszéki-havasok

Vízrajz A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.

Éghajlat A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.

Lakosság

Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):

thumb|200px|right|A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Közigazgatás A megyei tanács A megyei tanács 31 tagból áll a tanács elnökével együtt.

2020-2024 A 2020-as választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázat a 2020-as romániai önkormányzati választások eredményeit mutatja:    PártMandátumokJelenlegi megyei tanács összetétel RMDSZ22                       Erdélyi Magyar Szövetség3                    PNL3                    PSD2                   

2024-2028 2024-ben Tamás Sándor az RMDSZ színeiben újabb mandátumot szerzett a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben. A táblázat a 2024-es romániai önkormányzati választások eredményeit mutatja:Háromszéki végeredmény: tarolt az RMDSZ, buktak a versenypártok és megvetette a lábát az AUR maszol.ro, 2024. jún. 19    PártMandátumokJelenlegi megyei tanács összetétel RMDSZ22                       PNL3                    PSD3                    Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)2                   

Települések A legnagyobb települések a megyében (2011):

Név Rang Lakosság (fő)beosztott falvakkal együtt 1. Sepsiszentgyörgy megyei jogú város 56 006 bélyegkép|középre|160px|Sepsiszentgyörgybélyegkép|középre|160px|Kézdivásárhelybélyegkép|középre|160px|Kovászna 2. Kézdivásárhely megyei jogú város 18 491 3. Kovászna város 10 114 4. Barót város 8 672 5. Bodzaforduló város 7 528 6. Zágon község 5 282 7. Gelence község 4 815 8. Bardoc község 4 728 9. Zabola község 4 597 10. Szitabodza község 4 584 11. Kézdiszentlélek község 4 582 12. Előpatak község 4 475 13. Uzon község 4 430 14. Nagybacon község 4 403 15. Torja község 4 027 16. Csernáton község 3 978 17. Zágonbárkány község 3 688 18. Bereck község 3 550 19. Ozsdola község 3 519 20. Szentkatolna község 3 378 21. Bölön község 3 097

Gazdaság bélyegkép|jobbra|250px|Kovászna megyei táj Természeti kincsek: Lignit (Barót környéke) Ásványvíz (Bibarcfalva, Előpatak)

Források Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973); Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);

Jegyzetek

További információk

Háromszék.lap.hu – Linkgyűjtemény Kovászna megye Tanácsa Kovászna megye műemlék épületei Kovászna megye műemlékvédelmi hivatala