Montréal

MontréalFNB71>71/662. (2010.VI.21.) FNB. Áf. „A Földrajzinév-bizottság úgy foglal állást, hogy az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyag nyelvileg és helyesírásilag a következő formában helyes: ..., Montréal,...” ( , a helyi angol kiejtés szerint lehet vagy .) Kanada második legnagyobb városa és Québec tartomány legnagyobb városa. Párizs után a második legnagyobb francia nyelvű város a nyugati világban. A városban továbbá jelentős angol nyelvű kisebbség is él.

A város az azonos nevű szigeten található az Ottawa és a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál.

Magában Montréalban 2014-ben fő élt, és még ugyanennyien az elővárosi régióban. Az agglomeráció 75 szigetből áll, amelyek közül Montréal a legnagyobb.

Montréalban rendezték meg az 1967-es világkiállítást és az 1976. évi nyári olimpiai játékokat.

A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.

A név eredete A Montréal név valószínűleg a Mont-Royal névből származik, amely királyi hegyet jelent.

Földrajz bélyegkép|bal|200px|Havas montréali utca 2003 decemberében Montréal Québec tartomány déli részén fekszik 275 km-re Québec várostól és 167 km-re Ottawától. Két folyó veszi körül a várost, az Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó. Montréal legmagasabb pontja a 233 méter magas Mont Royal domb.

A városi kikötő a Szent Lőrinc-folyón átmenő tengeri út – a Nagy-tavak és az Atlanti-óceán között halad – egyik vége (Voie maritime du Saint-Laurent). Montréal szigetén található a Mont Royal hegy három csúccsal.

Montréal a központja Montréal-metropolisznak (Communauté métropolitaine de Montréal). A várostól északra fekszik Laval, keletre Repentigny, délre Longueuil, Saint-Lambert, Brossard; nyugatra több kisebb település. A városban több anglofón enklávé is található: Westmount, Montréal-Quest, Hamstead, Côte Saint-Luc, Mont-Royal; továbbá van egy frankofón enklávé is: Montréal-Est.

Éghajlat bélyegkép|bal|200px|Montréal ősszel Montréalban több éghajlati terület jellemzője megfigyelhető, köztük a legjelentősebb a kontinentális éghajlat (Köppen-féle klasszikus éghajlatosztályozás Dfb). Csapadékban bővelkedik: 2,25 méter hó és 900 mm eső esik évente. A statisztikák szerint a nyár nagyon csapadékos, de ugyanakkor ilyenkor süt a legtöbbet a Nap.

A leghidegebb hónap a január, amikor akár –15 °C is lehet, mivel nagyon szeles ez a hónap. A legmelegebb hónap a július, 26,3 °C is lehet.

A város időjárás-rekordjai: 1957. január 15-én –37,8 °C-ot mértek, ez volt a város történetében a leghidegebb, míg a legmelegebbet, 37,6 °C-ot 1975. augusztus 1-jén mérték.

Történelem

Montréal már 1535 előtt is lakott volt, hiszen az indiánok Hochelaga (Hódok gátja) nevű települését Jacques Cartier már itt találta, ekkor hozzávetőlegesen 3500 lakosa volt. Cartier I. Ferenc francia király nevében birtokba vette a szigetet, amelynek a közepén egy hegy emelkedik. Valószínűleg e két elem kombinációjaként jött létre a neve is: „Mount Royal”, azaz „Királyi hegy”. 1611-ben kereskedelmi állomást létesítettek itt, ekkorra az indiánok már elhagyták a települést. A várost Paul de Chomedey alapította 1642-ben. A telepesek a kapott földet a zord időjárás és az indián támadások közepette próbálták művelni. Montréal több családja vissza tudja vezetni eredetét a telepes időkig.

A település szépen fejlődött, s Montréal a nyugat kapujává vált. 1720-ban út épült Montréal és Québec között, így rendszeres postaszolgálatot is tudtak működtetni. Az angolok 1760-ban foglalták el a várost, majd 1775-ben hét hónapig amerikai megszállás alatt állt. 1784-ben itt alakult a North West Company, a Hudson’s Bay Company legnagyobb szőrmekereskedő vetélytársa, melyet 1821-ben magába olvasztott az erősebb előd. 1853-ban, a hatalmas tűzvészt követő évben megindult a rendszeres hajóforgalom Liverpool, s így Európa és Montréal között. 1959-ben nyílt meg a hajózható vízi út, a Szent Lőrinc-víziút Kanada és az Egyesült Államok közös vállalkozásaként, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Nagy-tavak legtávolabbi végével, 3768 km hosszúságban. Ennek köszönhetően Montréal, bár 1600 km-re van az Atlanti-óceántól, Kanada egyik legnagyobb tengeri kikötőjének számít. Forgalmának több mint 60 százaléka tengerentúli kikötőkből származik és oda irányul, elsősorban európai, közel-keleti és afrikai kikötőkből.

Montréalban a lakosság kétharmada franciául beszél, a város Párizs után a második legnagyobb francia város. 1967-ben itt tartották a világkiállítást (Expo ’67), 1976-ban pedig a nyári olimpiai játékokat rendezték itt.

Politika bélyegkép|200px|A városi tanács épülete (Hôtel de ville) Városi tanács A városi tanács (conseil de ville) 64 főből áll (45 tanácsos és 19 körzeti vezető). A törvényeket ez készíti elő és hozza meg. Kerületi tanács A városban 19 körzeti tanács (conseils d’arrondissement) van, amelyet a körzeti vezető képvisel a városi tanácsban. Ez a tanács határozza meg a körzettel kapcsolatos törvényeket, vitatja meg a kérdéseket.

Közigazgatás bélyegkép|400px|Montréal kerületei Montréalban 19 kerület található: Ahuntsic-Cartierville Anjou Côte-des-Neiges–Notre-Dame-de-Grâce Lachine LaSalle Le Plateau-Mont-Royal Le Sud-Ouest L'Île-Bizard–Sainte-Geneviève Mercier–Hochelaga-Maisonneuve Montréal-Nord Outremont Pierrefonds-Roxboro Rivière-des-Prairies–Pointe-aux-Trembles Rosemont–La Petite-Patrie Saint-Laurent Saint-Léonard Verdun Ville-Marie Villeray–Saint-Michel–Parc-Extension

Népesség + Montréal lakosságának alakulása év lakosság (fő) 1801 1811 1821 1831 1841 1851 1861 1871 1881 1891 1901 1911 év lakosság (fő) 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 1996 2001 2006 2011 Forrás : Grad Montréal Montréal metropoliszban a kanadai statisztikai hivatal szerint ember élt 2005-ben. Lakosságát tekintve Amerika 30., míg a világ 77. legnagyobb metropolisza. Montréal városban kb. másfél millió fő él.

Nyelvek

Otthon használt nyelvMontréal metropoliszban (CMA) 1996 2001 2006 Francia 71,2% 72,1% 70,5% Angol 19,4% 18,5% 18,5% Egyéb nyelvek 13,4% 13,1% 14,6% A lakosság 68,8%-ának anyanyelve a francia, 12,3%-ának az angol, míg 18,9%-ának sem a francia, sem az angol nem anyanyelve. A migráció miatt a városban olaszul, németül, portugálul, spanyolul, görögül, románul, jiddisül, arabul, hindiül és kínaiul is beszélnek.

Migráció A Kanadai Statisztikai Hivatal szerint a lakosság többsége Európából származik, azon belül is francia, ír, angol és olasz területekről.Statistique Canada . A négy legnagyobb etnikum 2001-ben a városban: kanadai (több generáción keresztül az országban él) 55,7% ( fő), francia 26,6% ( fő), olasz 6,6% ( fő) és ír 4,7% ( fő).

Egyéb kisebbségek:Profils des communautés de 2006 - Région métropolitaine de recensement/Agglomération de recensement: Montréal (RMR) bélyegkép|200px|Kínai negyed Montréalban fehérek : (83,5%) feketék : (4,7%) arabok : (2,8%) latin-amerikaiak : (2,1%) kínaiak : (2%) Indiai szubkontinensről érkezők: (2%) délkelet-ázsiaiak : (1,3%) fülöp-szigetekeiek: (0,7%) nyugat-ázsiaiak : (0,4%) koreaiak : (0,1%) japánok: (0,1%) Vallás bélyegkép|300px|A Notre-Dame de Montréal bazilika Montréalban több templom is található, emiatt a 19. században a száztornyú városnak is hívták.

A lakosság 84%-a keresztény, azon belül a többség római katolikus. További kisebb vallások: iszlám, hinduizmus, zsidók, buddhizmus.

Gazdaság bélyegkép|200px|A Banque de Montréal épülete Montréal az 1970-es évekig az ország legfontosabb városa volt gazdaságilag, amit később Toronto vett át. A 21. században a város ipari és kereskedelmi központ, ugyanakkor fontos kikötő is. A Nagy-tavak vidékén a második ipari központ, emiatt Kanada egyik fontos közlekedési csomópontja is.

A legfontosabb iparágak a városban a telekommunikáció, az aeronautika, a videójátékok, a faipar, a textilipar, a dohányipar. A legfontosabb ipari cégek: Bombardier, Hydro-Québec, BCE, Power Corporation, Kanadai Nemzeti Vasúttársaság, Banque Nationale du Canada, Air Canada, Alcan, SNC-Lavalin, Saputo, CGI, Quebecor, Domtar és Métro Richelieu.

Montréalban található tőzsde is, melyek nevei Bourse de Montréal és NASDAQ Canada. A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.

Kultúra Rendezvények bélyegkép|200px|Tam-tams du mont Royal Montréalban évente számtalan fesztivált rendeznek meg, a többségét nyáron. Az egyik legismertebb fesztivál a Nemzetközi jazzfesztivál, a Francofolie és a Komédia-Fesztivál. A jazzfesztivál idején több utcát is lezárnak a közlekedés elől. A Tam-tams du mont Royal spontán megrendezett esemény, amelyet nyáron rendeznek minden vasárnap.

Múzeumok és színházak A városi művészeti központ a Place des Arts, amely a Kortárs Művészetek Múzeumában található, ill. abban a pár színházban, amelyek a városban találhatók: Montréali Opera és Montréali Szimfonikus Zenekar.

Montréalban több történeti és archeológiai múzeum is található. A Mosoly Múzeumban rendezik meg a Mosoly-napot.

A legismertebb színházak a Théâtre Saint-Denis, a Théâtre du Rideau Vert és a Théâtre du Nouveau Monde.

Emlékművek bélyegkép|bal|180px|George-Étienne Cartier-emlékmű A városban mind az angol, mind a francia nyelvű lakosok számára készültek emlékművek. A Ville-Marie társaság a Youville-téren állított fel emlékműveket.

A városban két neves francia háza is megtalálható: Antoine Laumet, aki Detroit városát alapította és René Robert Cavelier de La Salle, aki a Mississippit vizsgálta.

Zöld területek A városban több száz park, illetve egyéb zöldterület van. A legismertebb park a Mont-Royal, amelyet 1876-ban hoztak létre, területe 2 km². A terveket az amerikai Frederick Law Olmsted készítette a New York-i Central Park alapján. bélyegkép|200px|Mont Royal A Mont-Royal park keleti oldala bélyegkép|200px|A Lafontaine-park tava Fontosabb parkok: Park Mont-Royal (1,90 km²) Park Jean-Drapeau (2,09 km²) Park René-Lévesque (0,14 km²) Saint-Michel komplexum (1,92 km²) Parc des Rapides (0,30 km²) Park Jarry (0,36 km²) Promenade Bellerive (0,22 km²) Park Lafontaine (0,36 km²) Park Angrignon (0,97 km²) Park Maisonneuve (0,63 km²) Nemzeti parkok: Cap Saint-Jacques (2,88 km²) Île-de-la-Visitation (0,34 km²) Pointe-aux-Prairies (2,61 km²) Île Bizard (2,01 km²) Bois-de-Liesse (1,59 km²) Anse-à-l’Orme (0,88 km²)

Közlekedés bélyegkép|200px|Windsor-pályaudvar Montréal fontos közlekedési csomópont. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosság 33%-a használja munkába menet a tömegközlekedési eszközöket, 52,5%-a autóval, 8,2%-a gyalog megy.Moyens de déplacement domicile - travail

Légi közlekedés A városban két nemzetközi repülőtér található: Pierre-Elliott-Trudeau Reptér Mirabel Reptér

Metró bélyegkép|200px|Henri-Bourassa állomás A metróhálózat 66 km hosszú és 68 állomással rendelkezik. Naponta 700 ezer fő utazik ezzel a közlekedési eszközzel. Montréal szigetén közlekedik a Szent Lőrinc-folyó és Laval város között.

A metrót 1966-ban, a következő évi világkiállítás jegyében adták át. Ez volt az első metró a világon, amely gumikerekeken közlekedik; a Michelin és a RATP tervezték őket.

Vasút bélyegkép|200px|Vasúti hálózatok a városban Számos gyorsvonat van Montréalban, amelyek Toronto és Montréal, illetve Québec és Montréal között közlekednek. Az Amtrak az USA és Montréal között közlekedik.

Öt elővárosi vonal is van: Montréal/Dorion–Rigaud, Montréal/Deux-Montagnes, Montréal/Blainville–Saint-Jérôme, Montréal/Mont-Saint-Hilaire, Montréal/Delson–Candiac.

Közút Montréal szigetén több autópálya is található: 10-es autópálya 13-as autópálya 15-ös autópálya 20-as autópálya 520-as autópálya 720-as autópálya 25-ös autópálya 40-es autópálya (Transzkanadai autópálya)

A 25-ös autópálya Lavalon halad keresztül, és Montréal szigetére az új hídon keresztül lehet átérni.Communiqué du gouvernement sur l’autoroute 25